|
| Rendőrök várják a pesti vonatot Münchenben szeptember 12-én (Wikimedia Commons) |
Az erre az évre várt 800 ezer (más becslések szerint legalább egymillió) menekült Németországban fejenként 12-13 ezer euróba kerül évente az önkormányzatoknak és szövetségi államoknak – írja a Die Zeit. Ez alapesetben összesen mintegy tízmilliárd euró lehet, nyolcmilliárddal több, mint 2014-ben, azaz 314 forintos euróval 3140 milliárd forint.
Összehasonlításképpen, a KSH szerint a magyar ÁFA-bevételek idei előirányzata 3170 milliárd forint, majdnem pont annyi, mint amibe a németországi menekültek fognak kerülni. A hazai szja-bevételek értéke pedig 1640 milliárd forint. Csakhogy Németország jóval nagyobb, mint Magyarország – lakosságát tekintve is több mint nyolcszorosa –, és mint tudjuk, sokkal gazdagabb.
Nem kell adóemelés
Sok önkormányzatnál már a helyi adók emelését fontolgatják a menekültekre való hivatkozással. Azonban mások figyelmeztetnek arra, hogy a német állami szektor helyzete korántsem olyan rossz, hogy feltétlen adót kelljen emelni.
Erre az évre ugyanis eleve 10,5 milliárd eurós szufficitet (többletet) tervezett a szövetségi állam. (Ebből négymilliárd a központi költségvetésre, 4,8 milliárd a szövetségi tartományokra és mintegy 1,8 milliárd a helyi önkormányzatokra jutna.)
Csekélyek a kamatterhek is
A szufficit egyébként annak köszönhető, hogy az országban viszonylag élénk a gazdasági növekedés, magasak a adóbevételek. Az államadósság ugyan magas, de a kamatterhek alacsonyak: a tíz éves államkötvények hozama folyamatosan évi egy százalék alatt van, a rövidebb futamidőké pedig sokszor negatív (a négy éves és rövidebb kötvényeké most is az).
Ez a kedvező költségvetési helyzet ráadásul a prognózisok szerint a következő években is fennmaradhat. Pénz tehát van, még újabb hitelt sem kell felvenni, legfeljebb kevesebb kölcsönt tudnak előtörleszteni.
Nem hagynak senkit az út szélén
A németek inkább azon vitatkoznak, hogyan osszák meg a terheket az önkormányzatok, tartományok és a központi állam között. Ma, kedden készül szavazni a német kormány egy ötmilliárd eurós csomagról, amelyet az önkormányzatok 2016-ban kapnának a központi költségvetésből menekültellátásra.
Illetve azon vitáznak, hogyan érjék el, hogy a támogatásra szoruló németek se érezzék úgy, nem kapnak elég szociális juttatást. Marad-e egyetlen német polgár is a menekültkrízis miatt az út szélén? – teszi fel a kérdést weboldalán Alsó-Szászország NDR1 televíziója. Nem – hangzik a válasz –,a politikusok úgy osztják el a pénzt, hogy mindenkinek jusson.
Nem tűnik el a fekete lyukban
Csakhogy a menekültekre fordított pénz sem tűnik el egy fekete lyukban, főleg élelmiszerre, berendezési tárgyakra, ruházatra fordítják, aminek egy része visszafolyik a költségvetésbe például áruforgalmi adóként. A Die Zeit szakírója szerint ráadásul ez a pénz egyébként adósságtörlesztésre ment volna el és kikerült volna a gazdaság vérkeringéséből, így viszont áruvásárlásként élénkíteni fogja a gazdaságot.
Több menekült, magasabb GDP
A Berenberg Bank számításai szerint a menekültválság következtében Németországban, esetleg pár más országban is 0,3-0,4 százalékkal növekedhet a GDP évente. Az egész Eurózónában idén a második félévben és „talán 2016-ban” 0,2 százalékra becsülik a pozitív GDP-hatást.
Hosszú távon a Die Welt szerint az a döntő, hogyan sikerül majd a menekültek integrációja, mennyi idő alatt lehet őket adó- és járulékfizető polgárokká képezni, illetve mennyi ideig kell eltartani. Ez pedig sokban függ attól, mennyi pénzt költenek a kezdetek kezdetén a munkaerőpiacra való belépés elősegítésére. „Egy biztos, nem lesz könnyű” – írják. (Az integráció nehézségeiről és költségeiről szól az Alapblog interjúja is, amelyet tegnap szemléztünk.)
Soros is legalább ezt akarja
Soros György szavai hallatán sokan felhördültek hétfőn, Facebook-oldalunkon indulatos hozzászólások tucatjai születtek. A híres magyar évi egymillió menekült befogadását szorgalmazza, pedig ez, legalábbis az idén, nagyjából megfelel a tényeknek. (A cikk itt olvasható.)
Szerinte minden egyes menekült ellátása, egészségügyi ellátása és oktatása tartózkodásának első két évében 15 ezer euróba (mintegy 4,7 millió forintba) kerülne. Az értékpapír-piaci guru szerint ezt hosszú futamidejű kötvények kibocsátásából is lehetne fedezni – a részletekről itt írtunk.
|
Jó-e nekünk a szabad bevándorlás? – Két Friedman-idézet Milton Friedman magyar származású amerikai közgazdász egyik-másik mondatát a bevándorlás-ellenesek, más mondatait a bevándorlás-pártiak szokták idézgetni. Ha az egész híres, erről szóló előadását meghallgatjuk, akkor viszont alapvetően pozitív a bevándorlásról alkotott képe. – „Van olyan értelmezés, amely szerint a szabad bevándorlás, ugyanabban az értelemben, ahogy 1914 előtt volt, ma már nem lehetséges. Miért nem? Mert az egyik dolog, amit a szabad bevándorlás a foglalkoztatás számára jelent. A másik dolog, amit a szabad bevándorlás a jólét számára jelent. A kettő együtt nem lehetséges.” – „Ez a mexikói bevándorlás a határon át, ez egy jó dolog. Jó az illegális bevándorlóknak. Jó az Egyesült Államoknak. Jó az ország lakosainak. De csak addig jó, amíg illegális. (…) Mert amíg illegális, addig a bejövő emberek nem jogosultak jólétre, nem jogosultak társadalombiztosításra, nem jogosultak a többi milliónyi előnyre…” (Angol nyelvű idézetek a beszédből és magyarázat itt, az egész beszéd videón pedig emitt látható.) |
Ukrajna teljesítette az IMF feltételeit, várják a nemzetközi finanszírozást. 
