|
| Európai Unió zászlók előtt a Berlaymont épület (Európai Bizottság), Brüsszel, Belgium. |
A cikk a Privátbankár.hu és a BALK együttműködésében jelenik meg.
Rémhírek
Az uniós bizottság névsorának közzététele előtt mindenféle lehetetlen kombinációk kerengtek a neten. Többen javasolták, hogy Magyarország kapja meg a humanitárius biztosi posztot, a görögök a közös védelmi tárcát, a cseheknek pedig jussanak a tengerhalászati kérdések.
Ilyen formában szerencsére egyik poszt sem jött létre.
Ez azt is jelzi, hogy az Európai Bizottság új elnöke nem kívánt nosztalgiázni, és nem alakította meg a közös európai védelmi minisztériumot, mint ahogy humanitárius biztosi hivatal sem nyílik.
Bár lehet, hogy az egyikre, vagy a másikra, vagy éppen mind a kettőre szükség lenne.
Néhány nappal ezelőtt aztán elterjedt a hír a Balkánon, hogy a bővítési és szomszédsági biztost Horvátország adja. Ez majdnem olyan lett volt, mintha a csehekre bízták volna az óceánok védelmének kérdését.
A felvetés azért volt mégis hihető, mert a horvát jelölt az utóbbi időben többször elnyilatkozta magát a balkáni bővítés kérdésében.
Dubravka Šuica május 7-én például Bródban, régi magyar nevén Nagyréven, kijelentette, hogy a Zágrábban kormányzó Horvát Demokrata Közösség nem ellenzi Szerbia és Bosznia-Hercegovina belépését az Európai Unióba, de irreálisnak tartotta, hogy ez 2025 előtt megtörténjen.
Ennek tudatában nem lett volna bölcs döntés a bővítési biztosi posztot a horvátoknak adni, mert a horvát biztos nem azon dolgozott volna, hogy legyen bővítés, hanem inkább azon, hogy ne legyen.
Ráadásul a horvát szomszédsági politika még mindig magán viseli a kilencvenes évek nyomait. Akárcsak a szerbiai.
A salamoni döntés
Kevés olyan kérdés van, amelyet a balkáni népek egymás között megoldottak kisebb-nagyobb pofozkodás nélkül. Most sem nagyon megy.
Ezért aligha lehet vitás, hogy kívülről kell hozni valakit, aki nem keveri még jobban össze a szálakat. Richard Holbrooke nyugodjon békében!
A jelek szerint Ursula von der Leyen úgy látta, hogy Magyarország céljai megegyeznek a bizottság elképzeléseivel a Nyugat-Balkán uniós integrációját illetően.
Úgy gondolom, Magyarország az az ország, amely pontosan ennek megfelelően fog együttműködni.
Ettől kezdve már szinte biztosnak vehető, hogy Trócsányi László lesz a bővítési és szomszédsági biztos.
Szerbiában örülnek
A szerb kormányközeli sajtó örül Trócsányi jelölésének. Illetve annak, hogy Magyarország kapta meg a posztot.
A Tanjug hírügynökség arra emlékeztetett, hogy Magyarország – ahonnan Trócsányi érkezik – több alkalommal azt üzente: Szerbia megérdemli, hogy 2025-nél sokkal előbb az Európai Unió tagja legyen.
A szerb hírügynökség arról sem feledkezett meg, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter nemrégiben a bledi stratégai fórumon ismételten sürgette, hogy nyissanak meg minden csatlakozási fejezetet Szerbiával.
Szijjártó hozzátette:
A távozó Európai Bizottság nagy hibát követett el, amikor a bővítéssel kapcsolatban kijelentette, hogy 2025-ig nem kerül sor újabb bővítésre az Európai Unió esetében.
A jobboldali Večernje Novosti a Trócsányi László jelöléséről szóló tudósítását azzal fejelte meg, hogy a magyar jelöltet bízták meg a bővítéssel, így lemaradt a tisztségről a horvát jelölt, aki fékezte volna Szerbia csatlakozását.
Megnyíltak a perspektívák
Jadranka Joksimović, szerb európai integrációs miniszter Trócsányi jelölésével kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy jó hírek érkeztek Brüsszelből.
Joksimović szerint Szerbia számára fontos, hogy Trócsányi László személyében a bővítési biztos Magyarországból érkezik. Szavai szerint Magyarország folyamatosan, és igen hangosan támogatja a bővítés politikáját, és leghangosabb szószólója Szerbia gyors előre lépésének az európai úton.
Az integrációs miniszter úgy értékelte, hogy már évek óta igencsak szkeptikus retorika hallható Brüsszelben a bővítési politikával kapcsolatban, de ha a magyar jelölt átmegy, akkor a hangnem pozitívra válthat.
"Javasolt összetételében a bizottság új impulzust ad a bővítésnek, és serkenti annak újraéledését"– mondta Joksimović.
A szerb politikus annak is örült, hogy Ursula von der Leyen első beszédében elhangzottak szerint a bővítési politika fontos kérdés marad, ami azt jelenti, hogy a Nyugat-Balkán számára megnyíltak a perspektívák.
Európa jövője
Európa jövője horvát kezekbe került. Dubravka Šuica horvát jelölt lesz az Európai Bizottság egyik alelnöke, valamint betölti a demokráciáért és a demográfiáért felelős biztosi posztot. Ebben a minőségében Európai Bizottság egy fontos feladattal bízza meg.
Neki kell megszerveznie az Európa jövőjéről szóló konferenciát, amely feltárhatja, hogy milyen Európát szeretnének a kontinens polgárai.
A konferencia 2020-ban kezdődik és két évig tart. Ezen a fórumon keresztül folyhat az európai polgárok, a civil társadalom és az európai intézményrendszer kapcsolattartása azzal a céllal, hogy az európaiak kifejezzék milyen uniót szeretnének, és azt miként kellene irányítani.
Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerint ez egy fantasztikus terület, amely felöleli a munka és a család közötti összhang megteremtését, valamint a munkaerő elöregedésének kérdését.
Ezen a téren sokat tehetünk– fűzte hozzá von der Leyen, aki szerint vannak városok és régiók, amelyek sikeres példát mutatnak ennek a folyamatnak a megfordításában és a demográfiai visszaesés megállításában.
Plenkovićnak vannak zsetonjai
Andrej Plenković, horvát miniszterelnök Šuica jelölésével kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy Horvátország ezzel is európai szinten erősítheti a “demokrácia tematikáját”.
Plenković azt is elárulta, hogy a jelölést hosszas előkészítés előzte meg, vagyis a poszt megszerzése nem a véletlen műve volt, és nem is egy pillanatnyi döntés következménye.
Ez a jelölés azoknak a megbeszéléseknek a gyümölcse, amelyet az új bizottsági elnökkel folytattunk, Horvátország, mindenekelőtt pedig a horvát kormány kérésére arról, hogy az Európai Unió történelmében először a bizottság összetételében egy sok ország számára kulcsfontosságú és életbevágó jelentőségű kérdésnek jusson poszt, ez pedig a demográfia kérdése.
A horvát miniszterelnök szerint az új bizottsági elnök két kézzel kapott az ötlet után.
Maga Šuica – aki nem mellékesen szólva kitűnően beszél németül – úgy nyilatkozott, hogy alelnöki kinevezése nagy elismerés a horvát politika számára.
Egy zágrábi kommentár szerint mindez azt jelzi, hogy a horvát miniszterelnöknek “van hitele” az új bizottsági elnöknél, vagyis még vannak zsetonjai.
A szlovénok elégedetlenek
A szlovénok elégedetlenek, amiért a horvátok és a többiek jobban jártak.
A szlovén közszolgálati rádió kommentárja szerint minden szomszédos ország jobb tárcákat kapott az új európai bizottságban, mint Szlovénia, ráadásul a horvát biztos alelnöki poszthoz is jutott.
Milan Brglez, volt szlovén parlamenti elnök, uniós parlamenti képviselő aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Horvátország annak ellenére megkapta a demokrácia és demográfiai posztot, hogy a demokrácia helyzete Horvátországban folyamatosan romlik.
A szlovén közvélemény egy része kimondottan azért elégedetlen, mert nem szlovén lesz a bővítési és szomszédsági biztos. A posztra a szlovénok azért tartottak igényt, mert jól ismerik a Nyugat-Balkánt, ahol jelentős befolyással is rendelkeznek.
A Moszkvában tartózkodó Marjan Šarec szlovén miniszterelnök viszont azt üzente haza, hogy jó poszt a válságkezelés, mert viszonylag nagy költségvetéssel rendelkezik, ezt viszont ellenzéki körökben nem nagyon hiszik el.
A Balkán mindig is ilyen volt. Az ott élő népek sem együtt, sem külön nem érezték és érzik jól magukat. Leginkább azonban akkor vannak rosszul, ha a másik egy kicsit jobban jár.
Ezért az új bővítési és szomszédsági biztosnak komoly diplomáciai érzékre lesz szüksége ahhoz, hogy jó irányba terelje a dolgokat a Balkánon.
Mert rossz irányba mennek maguktól is.
Varga Szilveszter, a BALK főszerkesztőjének írása. Az eredeti cikk itt érhető el.
Ukrajnáról eddig nem is igazán volt szó. 
