Jól élt belőle
Horner a Washington Post blogján válaszolt a neki feltett kérdésekre. Elmondta: évek óta abból él, hogy álhíreket tesz közzé és ezeket reklámozza, és olyan sikeresen terjednek, hogy a Google AdSence-től kb. havi 10 ezer dollárt, azaz 3 millió forintot kapott havonta egész mostanáig. Azért csak mostanáig, mert Trump megválasztása után az álhírek reklámozása botrányt kavart, ezért a Facebook és a Google egyaránt bejelentette, hogy ezt azonnal leállítják.
Az álhírkirály elmondta azt is, hogy több oldala van, és ha az egyikről kiderítik, hogy az álhírek onnan származnak, vagy hogy egyáltalán hozzá köthető, akkor ugrik a másikra. A stratégia azonban feltehetőleg nem sokáig fog működni, mivel mind a Facebook, mind a Google olyan komolyan fogja ellenőrizni a hírek valódiságát, hogy azok új oldalakról származva is hamar fenn fognak akadni a rostán.
Jól jött a választási kampány
Korábban Horner mindenféle kitalált történettel elszórakoztatta közönségét, de észrevette, hogy az utóbbi hónapokban gyorsan növekszik az álhírek olvasottsága, hatékonysága és főleg azt, hogy a politika egyre inkább belekerül a dologba. Márciusban Donald Trump fia, Eric és akkori kampánymenedzsere, Corey Lewandowski még a Twitteren is megosztották egyik álhírét, pontosabban egy egész cikket, ami valótlanságokra épült. Cikkei még a Google hírei között is megjelentek.
Horner arra a kérdésre, hogy miért nőtt meg ennyire az álhírek terjedése, azt válaszolta, hogy a tisztelt felhasználók egyre ostobábbak, és mindent bevesznek. Nem ellenőrzik a hírek valódiságát, és ez szerinte összefüggésbe hozható Trump kampánystílusával. Az emberek hozzászoktak, hogy meghökkentőket mond, és egy idő után fel sem tűntek a meglepő állítások, persze különösen a Trump rajongók körében, akik, mint most már látjuk, azért voltak egy páran. Erre persze rájátszottak a kampány szervezői is: a számukra kedvező álhíreket boldogan posztolták, például azt a Horner által kitaláltat, hogy egy Trump ellen tüntető 3500 dollárt kapott.
Saját magát is meglepte
Arra a kérdésre, hogy miért terjesztett ilyen hírt, amikor egyébként ő maga nem lelkesedik Trumpért, azt válaszolta, hogy ő maga is kiment egy Trump elleni tüntetésre, és meggyőződött róla, hogy ott aztán senkinek nem kell fizetni, annyi meggyőződéses Trump ellenző gyűlik össze. Ezért gondolta, görbe tükröt tart azok elé, akik beveszik ezt a fizetett tüntetős dolgot, de a dolog visszafelé sült el, mert az úri közösség bevette az irreális összegről szóló hírt.
A közösségi média szerepe
Felmerül a kérdés, hogy tudnak az álhírek ilyen nagy teret nyerni? A tényleges, tehát nem hírcsárdaként működő portálok, mint mi magunk is, gondosan ügyelnek arra, hogy ne jelenjenek meg álhírek, tévedések. Ha ez mégis előfordul, a lehető leghamarabb törlik vagy korrigálják a téves információt. Álhírek tömegével tehát csak erre a célra létrehozott oldalakon lehet találkozni, melyek ahogy láttuk, hamar el is tűnnek és másik létesül helyettük.
A válasz a közösségi médiában rejlik. Nélkülük nem lenne komoly olvasótábora ezeknek az oldalaknak, de ha valaki ügyesen posztolja őket, sokan kezdik követni az illetőt, és ha a követők száma elér egy kritikus tömeget, ráadásul ők maguk is megosztják az adott posztot, akkor az láncreakciószerűen végigfut a neten. Pláne, ha még reklámozzák is, sőt az oldalletöltésért még fizetnek is az eredeti terjesztőnek, mint azt a Google teszi. A mostani szigorítással azonban várhatóan jelentősen visszaesik az álhírterjesztés hatékonysága.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
