Európa elleni támadás: legyőzhetjük-e a terrort?

Lehetett sejteni

Ami a mostani merényletet illet, tulajdonképpen nem volt teljesen váratlan. A hatóságok feltételezték, hogy ha elkapják a főkolompost, akkor valamilyen alvó sejt működésbe lép, amit még előre megszervezett a fickó, hogy ezzel még nagyobb zavart keltsen. Meg is lett a még nagyobb zavar, de ha belegondolunk, valószínűleg több muníciója nem maradt a hatóságokkal látszólag együttműködő főgonosznak.

Az, hogy a támadás Brüsszelben történt, azt a gondolatot ébreszti bennünk, hogy Európa fővárosa a célpont, ezzel szemben inkább arról lehet szó, hogy a novemberi párizsi merénylők, köztük a most elfogott egyetlen túlélőjük alapvetően egy brüsszeli bandához tartoztak, tehát ott tudtak otthonosan mozogni, tágabb értelemben pedig francia nyelvterületen, ahol kevéssé voltak feltűnőek.

Szerény a védelem

Az már egy érdekesebb kérdés, hogy ha a hatóságok feltételezték még megmaradó és aktivizálódó sejtet, akkor miért nem léptettek életbe komolyabb intézkedéseket. A metróra kétségkívül nem lehet lezárni, és minden belépőt sem lehet megmotozni, de a repülőtér már egész más helyzet. A terrorral legrégebben együttélni kénytelen Izraelben a repülőterek előcsarnokába sem lehet már átvilágítás nélkül bejutni, de ezt a módszert Oroszország is bevezette a csecsen terroristák randalírozásai idején.

Ugyan kényelmetlen dolog még egy extra átvilágításon és esetleg motozáson átesni, de a repüléshez ez sajnos hozzátartozik, különösen fokozottabb kockázatú időszakokban. Hozzá kell tenni, hogy Izraelben a vasútállomások, buszpályaudvarok, de még a plázák is így működnek, mindenhol átvilágítás van belépéskor. Na nem mintha így akarnánk élni Európában, és erre nincs is szükség, mert Amerika, Anglia és Oroszország és lényegében felszámolta a terrorizmust anélkül, hogy örökké motozáson kéne átesnie a polgároknak.

A többieknek sikerült

De hogy is csinálták ők? Amerika volt először rákényszerülve, mivel a szeptember 11-i támadás után nem lehetett tovább várni. Megszigorították a reptéri ellenőrzést, nem is volt azóta repülőeltérítős esetük, de még reptéri incidens sem. Emellett a titkosszolgálati eszközöket is bevetették, ami persze annyiból nem jó érzés, hogy mindenkit mindig, mindenhol látnak, hallanak, ha kell, de így a terroristák túlnyomó részét is lefülelik, mielőtt mozdulni tudnának.

Angliában ugyanezt a 2005-ös, a metró és a buszok ellen elkövetett terrorakciók váltották ki. Már akkor is mindenhol volt kamera, így a szervezőket egész gyorsan elkapták, utána pedig véget ért az a gyakorlat, hogy szemtelenkedni lehetett a rendőrrel, rasszizmust kiabálva. Azóta kattan a bilincs, ha valaki nem csak, hogy gyanúsan viselkedik, de még ellen is áll a hatóságnak. Ugyanakkor minimális a fölösleges zaklatások száma, a hatóságok nem élnek vissza a terror elleni harc adta fokozott lehetőségeikkel.

Végül Oroszország, ahol a csecsenek házakat robbantottak, iskolákat foglaltak el és gyerekeket öltek, valamint túszul ejtették a Dubrovka színház közönségét, akik közül sokan meghaltak. Putyin végül megelégelte a dolgot, és felszámolta a terrorizmust, anélkül, hogy ez a lakosságnak vagy akár a turistáknak kellemetlenségeket okozna, eltekintve a reptéri, ill. egyes népszerű turistacélpontnál folytatott fokozott ellenőrzéstől.

Fel van adva a lecke

Most ugyanez a feladat áll a kontinentális Európa előtt. A helyzet annyival nehezebb, hogy több országnak kell együttműködnie, mégpedig teljes egyetértésben. Az utóbbi időben épp ezt borította fel Merkel korlátlan befogadási politikája, ami ráadásul a szükséges biztonsági intézkedéseket is figyelmen kívül hagyta. A lomha Európában még csak most kezdődik a terror elleni háború.