| Fotó: EPA/Olivier Douliery |
Az amerikai elnök ma a várakozások szerint egy új, agresszívabb politikai irányvonalat jelent be Iránnal szemben és a 2015-ös iráni nukleáris megállapodás (JCPOA) várható érvénytelenítése esetén az amerikai Kongresszus – 60 napon belül - újra Teherán elleni szankciókról dönthet. Trump elé már szeptemberben egy új Irán-stratégiát raktak le, amelyet a Pentagon, a Külügyminisztérium és a Fehér Ház nemzetbiztonsági csapata állított össze. A stratégia megnyitja az utat az agresszívabb amerikai hozzáálláshoz az iráni erőkkel szemben - valamint iraki és szíriai szövetséges harcoló alakulataival szemben is -, egyben nyomást gyakorolna az iráni ballisztikus rakétaprogramra. A csomag agresszívabb amerikai fellépést javasol az iráni fegyverszállítások feltartóztatására a gázai palesztin csoportok és a jemeni huszi lázadok felé.
Trump a világ ellen
Moszkva, Peking, az európai fővárosok, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) és az amerikai politikai és biztonsági elit jó része is vehemensen ellenzi Trump tervezett lépését. Ezeknél a szervezeteknél olyan tapasztalt diplomaták ülnek, akik föl is tudják mérni a lépés következményeit. Így azt is, hogy egy kiéleződő konfliktus Washington és Teherán között magával ránthatja a teljes Közel-Keletet. Ezt London is világosan látja, ezért az izraeli miniszterelnökön keresztül lobbizik az utolsó pillanatban a megállapodás felmondása ellen.
Trump számára a jelek szerint nem releváns információ, hogy az elmúlt két évben az IAEA nyolc (!) jelentése is megerősítette Teherán teljes együttműködését a 2015-ös megállapodással. Irán bizonyított együttműködése miatt Trumpnak ma azzal kell indokolnia elutasítását, hogy a megegyezés ellenkezik az amerikai „nemzeti érdekekkel”. Ezzel viszont szembeköpné saját védelmi miniszterét, James Mattis tábornokot, aki múlt kedden a Szenátus Védelmi Bizottsága előtti meghallgatásán a megállapodást az amerikai nemzetbiztonsági érdekekkel megegyezőnek nevezte. Trumpot a jelek szerint az sem érdekli, hogy az amerikai polgárok 62 százaléka is a megállapodás fentartása mellet voksol.
Titkos csatornák Phenjan és Teherán között
| Káncz Csaba |
Médiaértesülések szerint Trump ma ugyanazzal a mozdulattal az iráni Forradalmi Gárdát (RCG) is „terrorista szervezetnek” minősíti, egy kategóriába rakva az Al Kaidával és az Iszlám Állammal. Az RCG-nek fontos szerepe volt Szíriában Asszad rezsimjének a megmentésében és támogatta a badgadi kormányt az Iszlám Állammal szembeni harcában. Ez a befolyásos elitosztag nem az állam, hanem az iszlám köztársaság védelmére esküdött fel, és jelentős autonómiát élvez műveleti téren is, valóságos hadsereg a hadseregben.
Mi magyarázhatja akkor, hogy Trump saját hadserege és az európai szövetségesek ellenére a felmondás mellett dönthet? Nos egyes beszámolók szerint az izraeli politikai vezetés idegesen figyeli azt, hogy miként veszíti el Washington az észak-koreai események fölötti ellenőrzését. Hírszerzési jelentések szerint Phenjan és Teherán együttműködik a rakétatechnológia területén és nemzeti légitársaságaik szállítógépei repítik egymásnak az alkatrészeket. Izrael ezen források szerint tart attól is, hogy enyhülésre kerülhet sor Teherán és Rijád között (valóban, most már mindkét ország megrendelte a maga S-400-as orosz légelhárító rakétáit), amely Izrael további izolációjához vezetne a térségben.
Káncz Csaba jegyzete.
Az izraeli miniszterelnök kedden menesztette Yoav Gallant védelmi minisztert, Izrael Katzt nevezte ki a helyére, Gideon Saart pedig új külügyminiszternek. 
