Nem a választások miatt szórják ki gyorsan az uniós pénzeket – akkor miért?
A rendelkezésre álló forráskeret 88 százalékát meghirdették a Széchenyi 2020 program keretében, idén tavaszig kiírják a fennmaradó 12 százalékot is – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára a HG Média által szervezett gazdasági évnyitó konferencián. A 2020-ig tartó uniós költségvetési időszak teljes keretének 46 százalékát már le is kötötte Magyarország – a régióban ezekkel a mutatókkal abszolút az élen járunk.
2018 márciusáig a források teljes lekötése megtörténik – ez gyanúsan egybeesik a következő választások időpontjával, de Csepreghy szerint nem ez vezérli a kormányt, nem ezért a sietség: 2019-re várható a britek kilépése az EU-ból, ami az uniós források beszűkülésével járhat. A magyar kormány ugyanis nem hisz abban, hogy a britek kilépése után a bennmaradó fejlett tagállamok, Németország vagy épp Franciaország majd igyekeznek kipótolni a Kelet-Közép-Európának jutó források azon részét, amely a Brexit miatt kiesik a kasszából.
Nem is olyan pocsék a magyar versenyképesség, mint ahogy látszik?
A versenyképességi mutatók alapvetően hangulatindexekre támaszkodnak, nem veszik figyelembe a gazdaság működését meghatározó mutatókat – reagált azokra a felmérésekre az államtitkár, amelyeken Magyarország rendre egyre gyengébben teljesít. Olyan nincs, hogy kizárólag szubjektív tényezőket vesznek figyelembe az egyik oldalon, miközben nem foglalkozunk az asztalra tett számokkal, amelyek viszont a magyar gazdaság mellett szólnak – mondta Csepreghy Nándor.
Miért ilyen kevés vállalkozás kap az uniós pénzekből?
Van egy vita arról, hogy mi a jó megoldás: uniós pénzből tartsák életben a teljes vállalkozási szférát, vagy csak egy szűkebb, de életképes kört részesítsenek előnyben? Csepreghy Nándor szerint az lett a döntés, hogy egyszerűbb belépési feltételrendszer mellett, de csak olyan projekteket támogatnak, amelyek vagy munkahelyteremtést vagy gazdasági növekedést szolgálnak. Gazdaságfejlesztésre megy az aktuális ciklus uniós pénzeinek 60 százaléka, most 52-53 százaléknál jár az arány. A vállalkozás statisztikai létszámának fenntartása egyszerűen nem elég indok ahhoz, hogy uniós pénzt tegyünk bele – fogalmazott az államtitkár.
„Bitang erős év lesz”
Hihetetlen mennyiségű pénz fog idén rázúdulni a piacra – olyan forrásbőség lesz most a piacon, aminek később más korlátozó következményei is lesznek Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója szerint. A KAVOSZ is támogatja a pályázatok felpörgetését, minél gyorsabb kiírását és kifizetését – de korántsem politikai okból: gyakorlatilag 4-5 éve nem került pénz a hazai kkv-szektorba, ezért tartják fontosnak és elengedhetetlennek az azonnali pénzhez juttatást.
Az a mennyiség, ami most a piac nyakába szakad, biztosan sokkolóan hat majd és kapacitás-kérdéseket is felvet – ezt elsősorban az építőipar kapcsán vetette fel a szakember. Csepreghy Nándor 2700 milliárd forintos idei kifizetésről beszélt, de mivel a tavalyi kifizetések nagy része is december végén történt, azt is nyugodtan sorolhatjuk az idei évhez - mondta Krisán László. (Tavaly több mint 1974 milliárd forint uniós forrást fizettek ki, ebből 250 milliárd forint a 2007-2013-as időszakhoz kötődött.)
Most vizsgázik igazán az intézményrendszer
Három kérdést vetett fel a pályázatokkal kapcsolatban a szakember: az intézményrendszer, a kkv-k hozzáállása és az EU szándékai körül vannak most kétségek. Egyrészt az átalakított pályázati intézményrendszernek most jön az igazi próbája: eddig csak kiírni kellett a pályázatokat, most jön az elbírálása, a kifizetések megkezdése – olyan munkát kell végeznie az apparátusnak, amit elfogad a piac.
A másik kérdés, hogy a kkv-k hogyan állnak a pályázatokhoz – élnek vele, ne, élnek vele esetleg visszaélnek vele. A vállalkozások mindenesetre nem hülyék: amíg van vissza nem térítendő támogatás, addig nem fognak visszatérítendő támogatásokért vagy hitelekért sorbaállni.
Az EU-val kapcsolatban valóban felmerülnek kétségek a Brexit kapcsán Krisán László szerint is – ha a költségvetés 11 százalékát adó britek tényleg kilépnek az unióból, kétséges lehet a források sorsa, így a KAVOSZ is azt vallja, az a pénz a biztos, ami már a zsákban van.
Mi lesz a maradék 680 ezer vállalkozással?
Valóban érdemes az erősebben működő vállalkozásokat támogatni, da a 700 ezer működő vállalkozásból nem lehet kizárólag 20-30 ezret kiválasztani – reagált Csepreghy Nándor szavaira Krisán László. Az sem működik, hogy Budapest miatt az összes pest megyei cég kimarad a támogatásokból, ahogy az sem jó, hogy a szolgáltatószektort ennyire háttérbe szorítják: nem lehet csak és kizárólag iparosításra, termelő beruházásokra építeni.
A korábbi kétségeik után. 
