Amennyiben valóra válik a Pénzügyminisztérium előrejelzése, akkor könnyen lehet, hogy az idei nyári egy jó időre az utolsó alkalom, amikor csökken a munkáltatók legnagyobb adótétele, a szociális hozzájárulási adó. A tárca tavaly év végén közzétett prognózisa szerint ugyanis a következő években nem emelkedik olyan ütemben a reálbér, amely az adó csökkentéséhez kellene.
A hatéves bérmegállapodás alapján hat alkalommal mérséklődne a szochó 2017 és 2022 között. Az első két évben ennek nem volt feltétele, akkor 27 százalékról 19,5 százalékra vitték le a szochót. A rákövetkező, egyenként 2-2 százalékpontos vágásnak viszont már vannak munkaerőpiaci feltételei. Akkor kerülhet sor a mérséklésre, ha a megadott bázisidőszakhoz képest eléri a 6 százalékot a reálbér emelkedése.
Erről ugyan nem nyilatkozik a Pénzügyminisztérium, de a makrogazdasági prognózisából annyi kiderül, hogy a 2019-es 6,5 százalékot követően a további három évben nemhogy a 6, de az 5 százalékot sem fogja elérni a reálbér bővülése. Rendre 4,9, majd 4,4 és újra 4,4 százalék szerepel a dokumentumban.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy kizárt a feltétel teljesülése. A bérmegállapodásban foglaltak alapján ugyanis nem egy egész évet tekintenek bázisnak, hanem csak egy negyedéves időszakot. Ahhoz képest kell elérnie a 6 százalékot a reálbérnek. Azonban a kormány számai alapján erre kicsi az esély a következő időszakban, az éves 4,4 százalékos reálbér-emelkedés mellett ezt nehéz elképzelni.
Vagyis ha továbbgondoljuk a szaktárca előrejelzését, akkor azt kapjuk, hogy 2019 nyara után néhány évig elvileg minimum kérdéses, hogy mikor kerül sor az újabb adócsökkentésre. Pedig összesen 6 százalékpontra még sort kellene keríteni 2022-ig. Érdemes megint felhívni a figyelmet arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank a legutóbbi, decemberben közölt inflációs jelentésében is úgy kalkulált, hogy 2019 közepe után legközelebb 2021-ben lehet szó a szochó csökkentéséről. Vagyis a Matolcsy György vezette intézmény sem lát teret erre 2021-nél hamarabb.
Régóta fennállhatott a hiba. 
