Katonai versenyfutás a leolvadó Északon – a célkeresztben Izland

Izlandi zászló a Thingvellir nemzeti parkban Reykjavíkban. 1. EPA/STR

Mike Pence amerikai alelnök holnap érkezik Izlandra, hogy „nemzetbiztonságra fókuszáló” tárgyalásokat folytasson az orosz és kínai „behatolásokról” az Északi sarkkör térségébe. Washington az elmúlt pár évben 80 millió dollárt fektetett egy hidegháborús katonai bázis felújításába az országban.

A leolvadó Észak felforrósította a geopolitikai vetélkedést a térségben: Washington újranyitja konzulátusát Grönlandon, miközben a Pentagon egyre több felderítő missziót tervez küldeni Izlandról, és jelentések szerint az amerikai haditengerészet a Dél-kínai-tengerhez hasonló „szabad hajózhatóságot biztosító” műveletek végrehajtását vette tervbe az arktikus vizeken.

Katonai szándékok, belpolitikai viharok

Az USA egyik legnagyobb katonai bázisa az izlandi Keflavikban helyezkedett el 1951 és 2006 között.  Ez a tengeri és légi támaszpont kulcsszerepet játszott a szovjet tengeralattjárók elleni védekezésben.  1951 óta Rejkjavik és Washington között szerződés szabályozza a védelmi együttműködést, amely nemcsak, hogy hatályban van, hanem 2016-ban még kiegészítésre is került.

Káncz Csaba

A Pentagon aztán idén júliusban jelentette be, hogy 57 millió dollárt fektetne az izlandi főváros melletti katonai infrastruktúra fejlesztésébe, amely gyakorlatilag egy tengeralattjáró bázis megnyitását jelentené, de az izlandi kormány ehhez még nem adta áldását.

Az amerikai állandó katonai jelenlét visszatérésének szándéka az izlandi belpolitikában komoly hullámokat kelt.  Már csak azért is, mert a 2017 vége óta az a baloldali-Zöld miniszterelnök, Katrin Jakobsdottir van hatalmon, akinek a pártja nemcsak kimondottan pacifista, hanem egyenesen az ország NATO-ból való kilépését szorgalmazza.

Jelzésértékű, hogy Jakobsdottir holnap nem is fogadja az amerikai alenököt, inkább szakszervezeti konferenciára utazik Svédországba.

Moszkva és Peking padlógázzal

Kína a színfalak mögött valójában Izlandot használja fel strómannak regionális és arktikus érdekei érvényesítésére. Nem véletlen, hogy már 2012-ben Izland volt Li Ko-csiang kínai miniszterelnök európai körútjának első állomása.  2013-ban Kína és Izland kétoldalú kereskedelmi egyezményt írtak alá, egyben Kína megfigyelő státuszért folyamodott az Arktikus Tanácsba – napjainkban pedig Kína működteti az Izlandon működő diplomáciai képviseletek legnagyobbikát.

Moszkva és hét szövetségese – beleértve Kínát és Indiát – ebben a hónapban rendezi meg 128 ezer (!) katonával a Tsentr-2019 fedőnevű anti-terrorista hadgyakorlatát az arktikus térségben, a Novaja Zemlja és az Új Szibériai Szigetek között.  Peking a napokban jelentette be, hogy 1600 katonát és 30 harci repülőgépet küld a hadgyakorlatra.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)