Hirdetés
Hirdetés

Kína felemelkedésének titka – magyar szemszögből

2019. május 29., 13:28
Cimkék
Ázsia
, Kína
, Wolf Csaba

Fontos szerepet játszott Kína legnagyobb magyarországi befektetésének levezénylésében, most pedig elmagyarázza, hogyan lett az ázsiai szuperhatalomból a világ második legerősebb gazdasága - interjú Wolf Csabával, a Deloitte Central Europe üzletfejlesztési igazgatójával.

Barlai Olivér interjúja.

Miért jelentkezett Pekingbe egyetemre és miért szeretett volna diplomata lenni?

Volt egy cserediákprogram Magyarország és Kína között. Erről a katonai szolgálatom alatt szereztem tudomást. Jelentkeztem az egyik ösztöndíjra, mert égett bennem a kalandvágy. Ezen kívül vonzott az idegen kultúra, nyelv, Ázsia és maga a lehetőség, külföldön tanulni. Miután a pekingi egyetemen nemzetközi politika és jogi szakon végeztem, diplomataként szerettem volna dolgozni. Egyetem után először üzletemberként dolgoztam, majd négy évvel később értem el a célom.

Hirdetés

Pekingben, a nagykövetségen különböző befektetések promotálásáért volt felelős. Be tudna számolni egy-két projektről, amin dolgozott?

Wolf Csaba, a Deloitte Central Europe üzletfejlesztési igazgatója
Wolf Csaba,
a Deloitte Central Europe
üzletfejlesztési igazgatója

Az egyik befektetés, amiben jelentős szerepem volt, a ,,Seven Stars” kínai tech-cég 5 millió dolláros befektetése volt a szolár technológiába. Azonban a legbüszkébb a WANHUA-Borsodchem üzletre vagyok. 2009-ben a WANHUA cég keresett meg engem, ugyanis a Borsodchemet, Közép-Európa legnagyobb vegyi üzemét szerették volna megvenni. A Borosdchem vezetőit és a magyar kormányt én győztem meg arról, hogy ez nem egy rosszindulatú felvásárlási kísérlet. A WANHUA cégnek kellett egy európai gyár, mert csak így tudták növelni a piaci részesedésüket. Összesen másfél milliárd eurót fektettek be (ma kb. 488 milliárd forint) és ezzel több ezer álláshelyet kreáltak és modern technológiákkal ruházták fel az üzemet. Valamint megmentették a Borsodchemet a csődtől. Ezt tartom a diplomáciai karrierem legnagyobb sikerének, még ha kevesen is tudják, hogy nagy szerepem volt a projektben.

Túlnyomórészt a gazdaság milyen szektoraiba fektettek be a kínaiak illetve a magyarok?

Először is, nagyon csekély a magyar befektetések száma Kínában, egy-két magyar gyártó telepítette át az üzemét Kínába. A legnagyobb kínai befektetés Magyarországon a WANHUA és Borsodchem között volt, de vannak kisebb, pár millió dolláros befektetések a megújuló energia szektorban.

Mi Kína legfőbb hajtóereje, ami a világ második legnagyobb gazdaságává tette?

1978-ban Teng Hsziao-ping megnyitotta az országot a külföld számára, ugyanis addig egy zárkózott gazdaságpolitika volt érvényben. Onnantól kezdve özönlött Kínába a külföldi tőke és a modern technológia. Az ország hatalmas népessége egyszerre előny és hátrány is. A túlnépesedettség sok problémát okoz, de ezzel együtt hatalmas vásárlóerőt biztosít.

Külföldi befektetések a ’80-as évek elején kezdtek áramolni Kínába. Többek között autógyárak, mint a Volkswagen hoztak létre gyárakat. A VW-csoport egy vegyes vállalati üzemet hozott létre Sanghajban, majd országszerte több gyárat is felépítettek. Ezen kívül számos egyéb nemzetközi cég fektetett be Kínában, ezzel emberek millióinak adtak állást. Ez az egyik fő indoka, hogy Kína a világ második legnagyobb gazdasága lett, de az ország vezetésének okos gazdasági döntései is kulcsszerepet játszottak. Az ország gazdaságára a szocialista- és a piacgazdaság vonásai is jellemzőek. Az ország politikai rendszere a kommunizmus, amelyet a kínai kommunista párt vezet. De a volt Szovjetunióval vagy az egykori kelet-európai szocialista országokkal ellentétben Kínában léteztek magánvállalatok. Mi több, számos magáncég hatalmas nemzetközi céggé nőtte ki magát - például a Huawei, vagy a Hainan légitársaság. Tehát a kínai államvezetés és szabályzataik egy erős gazdasági növekedést biztosítanak.

A 2008-as világgazdasági válság során Kína volt azon kevés országok egyike, melyet alig érintett a válság. Az ország exportja csökkent, de a gazdaság nem zökkent ki az egyensúlyából, mert hangsúlyt fektettek a belső fogyasztásra. Mindent, amit külföldön nem tudtak, azt a hazai piacon adták el. Amikor a külföldi piacokon csökken a kereslet, Kína mindig a belső piacához fog tudni fordulni. A belföldi vásárlóerő meghaladta még az Egyesült Államokét is.

Emellett Kína továbbra is a belföldi vásárlóerőre próbálja áthelyezni a hangsúlyt az exportról. Mennyire függenek az exportpiacaiktól?

Mivel szinte az egész világra exportálnak, Kína gazdasága függ a külső piacoktól. Hatalmas exportőre az amerikai kontinensnek és a legtöbb európai országnak. Mégis, ha instabillá válnak ezek a piacok, a belső kereslettel egyensúlyba lehet hozni a gazdaságot. Magyarország gazdasági hajtóerejét az export adja, ezért a külföldi piacok nélkül könnyen összeomlik a gazdaság. Ez azon okok egyike, amely miatt nagymértékben sújtotta a 2008-as válság hazánkat. Ezzel szemben Kína export piacai rendívül változatosak. Legnagyobb kereskedelmi partnere Délkelet-Ázsia, de Európa és az Egyesült Államok is fontos partnerei. Ebből az okból több külföldi piachoz is tudnak fordulni, ha esetlegesen probléma adódik az egyiken. Vegyük példának az USA és Kína közötti kereskedelmi háborút: ha Kína nem tudná a piac számára elfogadható áron eladni termékeit az amerikai piacon, még mindig fordulhatnak Európához, Délkelet-Ázsiához, részben Afrikához és a belső piacukhoz is.

Vannak standard szabványok a várostervezést és gyors fejlődést illetően?

Kínának két nagy célja van a lakosság urbanizálásával. 2021-re szeretnék megszüntetni az éhezést és nyomort. Még az elmúlt pár évben is 80 millió embert emeltek fel az abszolút szegénységből. A másik cél, hogy 2049-re Kína egy gazdag es stabil országgá váljon. Ezek érdekében a legszegényebb vidéki népességet városokba költöztetik. Ezért a külön felépített városokba megpróbálják bevonzani a lakosságot, hogy aztán ott hozzák létre az ipart. Ezzel megszüntetik a nyomort, munkát adnak a lakosságnak és szolgáltatásokat bocsájtanak a rendelkezésükre.

A ,,HETDA’’ (Hefei gazdasági és technológiai fejlesztési övezet) egyfajta szimbiózist biztosít különböző gyáraknak, cégeknek, egyetemeknek, lakó- és zöldövezeteknek a városon belül. Gondolja, hogy az ilyen jellegű fejlődés a helyes irányvonal?

Ilyen ipari parkokat hoztak létre 1978 után, miután megnyílt az ország. Ide bevonzották a külföldi tőkét és cégeket, amik együttműködtek az egyetemekkel. Így segítik a jövő generációjának megfelelő képzését. Véleményem szerint ez a fejlődés egyetlen útvonala, mert létrehozzák a lokális igényt a szakképzett munkaerőre. Ezek mellett az ilyen parkokban törekednek leginkább a környezetbarát megoldásokra.

Az, hogy rengeteg gyár kap helyet a városon belül ilyen parkokban, nem okoz komoly problémákat a városszennyezés terén?

Ez problémát jelentett korábban, ugyanis a környezetvédelmi szabályok lazák voltak. A legtöbb erőműben szenet égettek, de a 90-es években megszigorították a szabályokat. Ez az oka annak, hogy minden új gyártóüzem létrehozásához hatalmas tőke és a legmodernebb technológiák szükségesek. Mivel ma a megújuló, környezetbarát erőműveket részesítik előnyben, a szénerőművek szorulnak vissza.

Számos cikk szól arról, hogy Kínában az állami bankoknak számos nem teljesítő hitelkihelyezése van állami cégek számára. Mit gondol, hogyan cselekednek ebben a szituációban? Milyen hosszú távú hatással lesz ez a bankokra és a cégekre?

Fontos tudni, hogy nagy különbség van az európai és a kínai nem-teljesítő hitelek között és Kínának rendkívül szigorú pénzügyi szabályzatai vannak. Azt is fontos megemlíteni, hogy a 2000-es évek óta nagyon gyorsan növekszik a kínai befektetések száma. A külföldi kínai befektetések mennyisége 2012-ben érte el a Kínába érkező külföldi befektetések mennyiségét és 2016-ig a külföldre irányuló kínai befektetések mennyisége volt a nagyobb. Ezeket a befektetéseket nagyrészt állami bankok finanszírozták. Mivel a túl sok sikertelen befektetés megrendíthetné Kína pénzügyi intézményeit, Hszi miniszterelnök szigorított a külföldre menő kínai befektetések engedélyezésén. Ennek következtében csökkent a külföldre irányuló kínai befektetések mennyisége és előreláthatólag a 2016-os csúcsértéket csak 2024-ben éri el újra az állomány.

Az elmúlt két év kínai és amerikai kereskedelmi háborúja jelentős anyagi károkat okozott mindkét félnek. Mik a lehetséges kimenetelei ennek a kereskedelmi háborúnak?

Kína és az USA gazdaságilag - egy bizonyos mértékig - függnek egymástól a kereskedelem miatt. Véleményem szerint e konfliktus nagyrészben Donald Trump populista mozgalma. Kína elég erős ahhoz, hogy válaszoljon Trump kezdeményezéseire, melyeknek célja saját maga népszerűsítése. Trump azt állítja, ő védi meg az USA gazdaságát, pedig szükségük van Kína termékeire. Emellett Kínának van a legtöbb amerikai államkötvénye. Ez egy olyan eszköz, amellyel akár komoly instabilitást tudnának előidézni a gazdaságukban. De azt sem gondolom, hogy ez a kereskedelmi háború sokkal nagyobb méreteket öltene.

Sokan gondolják, hogy ez a kereskedelmi háború jó esélyt nyújt Európának arra, hogy növelje Kínával való kereskedelmét. Ez ellen szól, hogy Európa és az USA nehezen összehasonlítható egymással mind a termékeket, a rendszert, ipart, szabályozásokat, kultúrát, nyelvet és a vásárlóerőt tekintve. Ezért Európa nem tudná egykönnyen átvenni az USA szerepét Kína külkereskedelmében.

Mik Kína legnagyobb jelenlegi problémái, melyekkel meg kell birkóznia?

Az egyik legnagyobb problémája a hatalmas népesség. Pár évtizede vezették be az egy gyermek politikát. Ez vissza is fogta a népességnövekedést egy bizonyos mértékig. Ezzel együtt a népesség öregedése jelentős problémát okoz, mert a nyugdíjasok száma bőven meghaladja a dolgozók számát. Ez kényszeríti Kínát arra, hogy úttörő legyen az automatizálásban és a technológiai fejlesztésben, mert ezzel fogják tudni helyettesíteni a jövő munkaerőhiányát. Ezek mellett Kína nyugdíjrendszere, egészségügyi ellátórendszere és egyéb szociális szolgáltatásai fejletlenek. A sok nyugdíjas ellátása még problémát okozhat a jövőben, de az automatizálás egy jó megoldás lehet.

Cetelem MKB Cib További ajánlatok

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Kiszámolták, mennyi pénz kell egy magyar családnak a szerény megélhetéshez

Kiszámolták, mennyi pénz kell egy magyar családnak a szerény megélhetéshez

Miután a Központi Statisztikai Hivatal már évek óta nem közöl létminimumra vonatkozó adatokat, a Policy Agenda idén is folytatta ennek az értéknek a kiszámítását. Ebből kiderült, egy négyfős családnak az alapvető szükségletek beszerzésére havi 275 ezer forint kellett 2018-ban, egy egyfős háztartás 95 ezerrel, egy nyugdíjas legalább 85 ezer forinttal számolhatott.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön kiirtanád a magázást a magyar nyelvből?