453 milliárdos nettó haszon az új Matolcsy-csomag
A nemzetgazdasági miniszter által októberben bejelentett első csomag nettó hatása mintegy 200 milliárd, a másodiké 253 milliárd forint. Az elvonások és restrikciós intézkedések költségvetési hatását nem lehet "egy az egyben figyelembe venni, mivel egyéb hatásaik is vannak a gazdaságra" - mondta a Költségvetési Tanács elnöke Budapesten, a külföldi kereskedelmi kamarák által szervezett fórumon.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 397 és 367 milliárd forintos egyenlegjavító, illetve kiigazító csomagot jelentett be október 5-én és 17-én. Az első részletben minisztériumi költségvetési zárolások, a tranzakciós illeték emelése, a TB-járulékplafon eltörlése, a pedagógus életpálya-modell bevezetésének elhalasztása, a másodikban többek között a bankadó jövő évi megfelezésének elhalasztása és a közműadó bevezetése szerepelt.
Az elnök korábban úgy nyilatkozott: a most bejelentett korrekciók a Költségvetési Tanács nyári figyelmeztetései nyomán születtek. Hozzátette: az idei hiánycél a tartalékok eltörlésével tartható.
Át kell gondolni a hitelfelvételt
A szakember szerint az elmúlt években az európai intézményekkel való vitának "végig az volt a lényege, hogy ne egyszeri bevételekből tartsuk a költségvetési egyensúlyt, még akkor is, ha az éppen szabályos, hanem próbáljuk meg a folyó kiadásokat folyó bevételekkel fedezni". Ebben a tekintetben a kormány óriási lépéseket tett, és erről szólnak a mostani kiigazítások is - tette hozzá.
A Költségvetési Tanács elnöke egyben leszögezte, a magyar adósság alakulásának szempontjából kulcskérdés a megállapodás az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), jelentős különbség van ugyanis a Magyarország által jelenleg elérhető piaci kamatok és a nemzetközi hitelezők által kínált kamatszintek között. A több százmilliárd forintos kamatkülönbözet miatt elgondolkodtató, hogy érdemes-e meghajolni a nemzetközi szervezetek feltételei előtt - tette hozzá.
Kovács Árpád az elhúzódó tárgyalásokról szólva úgy fogalmazott: "szerelmi viszonyban is megromló kapcsolatrendszert feltételez, hogyha valaki ígérget". De szerencsére most nincs sürgetés, lehet alkudozni és vissza fog jönni a delegáció, így a hitelmegállapodással kapcsolatos remény "rendben van" - fűzte hozzá.
A kérdés az, hogy meddig tart a recesszió
A magyar gazdaság állapotáról elmondta: hiányoznak a gazdasági növekedés beindulásának feltételei, a nagy kérdés az, hogy a magyar gazdaság jelenlegi recessziója átmeneti lesz-e. Hozzátette: ahhoz, hogy ne legyen átmeneti, konjunktúraváltozás kell Európában, és alapvető változásra van szükség Magyarország fejlesztési és finanszírozási környezetében.
Szerinte Magyarország ma mélyen alatta van annak a fejlesztési aránynak, ami a térségre jellemző, és ezt a banki hitelezés alacsony aktivitása is mutatja.
A közgazdász szerint örök dilemma, hogy milyen legyen a stabilizálás és a dinamizálás aránya. "Ezek nem vagy-vagy kérdések, de egymás komplementerei. Van egyfajta sorrendiség is: a stabilitás nélkül nincs honnan elrugaszkodni.
Kommunikációs problémák
A jövőbeli gazdaságpolitika irányáról szólva elmondta: immár "az óvatosabb hatásmechanizmusokra jobban figyelő magatartásra, finombeállításokra van szükség". Ezenkívül kulcsfontosságú a bizalom helyreállítása. Mint mondta, "a menedzselés technikája, és különösen annak kommunikációja azokban is aggodalmat váltott ki, akik a cselekvés irányával egyetértettek".
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 1,60 pontos nyitás után tovább emelkedett csütörtökön délelőtt. 
