A kapacitás bővítését a tokiói kormánytól a Nemzetközi Valutaalapon (IMF) át az Európai Bizottságig (EB) számos meghatározó szereplő szorgalmazza, Németország azonban egyelőre ellenáll, és az ügy Berlin kérésére nem is szerepel a csütörtökön kezdődő kétnapos uniós csúcs napirendjén. José Manuel Barroso "hivatalos indoklása" szerint ugyan létezik szándék a tűzfalak erőforrásainak áttekintésére, most azonban elsősorban a görögök által a mentőcsomag következő részletének folyósítása érdekében végzett erőfeszítéseket tartják elsődleges fontosságúnak - részletek >>
Lapértesülések szerint azonban a Merkel-kormány várhatóan enged, és még márciusban megállapodás jöhet létre arról, hogy a nyáron működésbe lépő állandó európai válságkezelési mechanizmus (ESM) ne felváltsa, hanem kiegészítse az ideiglenesnek szánt válságkezelő rendszert (EFSF), így 750 milliárd eurós hitelezési- és garanciakeret állhat rendelkezésre a bajba került euróövezeti országok támogatására és államkötvény-vásárlásra.
|
Újabb csúcson az EU Az eredeti tervek szerint a kérdés megvitatására az Európai Tanács után eurócsúcsot is tartottak volna pénteken. Ebből azonban a jelek szerint nem lesz semmi, mert néhány tagállam, elsősorban Németország még mérlegeli beleegyezését abba, hogy az EFSF és az ESM forrásainak az ötvözésével erősítsék-e meg a tűzfalat. Az EU márciusi határidőt szabott meg magának ennek a kérdésnek a tisztázására, ám mint arra Barroso és mások is emlékeztettek, március végéig még 31 nap van ennek a kérdésnek a tisztázására. Részletek >> |
A kormány szerint a piaci viszonyok nem indokolják a kapacitásbővítést, hiszen az utóbbi hetekben enyhült a válsággal küszködő országok állampapírjaira nehezedő nyomás, javultak az államadósság finanszírozási feltételei. Ugyanakkor sokan továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy "pszichológiai okokból" szükséges a keret bővítése, "ennek a nyomásnak pedig sokáig nem tudunk ellenállni" - idézett a Süddeutsche Zeitung kormányzati forrásokat.
A Handelsblatt szerint Wolgang Schäuble pénzügyminiszter már régóta egy kompromisszumos megoldásról tárgyal a konzervatív-liberális koalíció pártjainak vezetőivel. Végül abban állapodhatnak meg, hogy a kifutó EFSF "megmarad forrásait csapják hozzá az ESM-hez", amely így is elérné 750 milliárdos kapacitást - idézett az üzleti lap berlini forrásokat.
A német húzódozás legfőbb oka, hogy lakosság elutasítja válság kezelésből Németországra háruló terhek növekedését. A második görög mentőcsomagot például a Bundestagban annak ellenére fogadták el a képviselők, hogy a közvélemény csaknem kétharmados arányban ellenezte a döntést. Berlin mostanáig egy közbülső megoldást javasolt, azt indítványozta, hogy a piacok megnyugtatása céljából gyorsabban, öt év helyett két év alatt töltsék fel az ESM-et a működéshez szükséges tőkével.
Abszolút többséget szerezhetett az ellenzéki jelölt. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
