A DNS vizsgálatok új utat nyitnak az emberiség előtt, hogy megismerje saját működését, ez pedig az okostelefonokhoz hasonló teljes szemléletváltást is eredményezhet hosszabb távon az emberek mindennapi életében. Az utóbbi időben már több kereskedelmi célú DNS vizsgáló cég is kínál olyan szolgáltatást, amelynek segítségével részletes információkat kaphatunk testünkről, eredetünkről, de még arra is rámutathat, hogyan étkezzünk és eddzünk - az utóbbi időben pedig több cikk is megjelent, miként segíthet a technológia a bűnügyek vizsgálatának újragondolásában – mindezt nagyjából 200 dollárért cserébe. Mindennek azonban árnyoldala is van, hiszen nehéz irányítani, miként kezelik a cégek a genetikai információinkat, ez pedig már az adatlopás új dimenzióját jelenti - írja a Bloomberg.
A teszt elvégzéséhez elegendő egy nyálminta, a vizsgálatok szinte 100 százalékos biztonsággal elárulják genetikai rokonságunkat másokkal. A DNS vizsgálatok kiválóak rokoni kapcsolatok kimutatásában, ezen felül azonban már zavaros a kép. A teszt ugyan rámutathat, hordozunk-e génjeinkben bizonyos betegségeket, de ez még nem garantálja, hogy életünk során ezek kifejlődnek bennünk. A technológia ráadásul még mindig nem elég fejlett, hogy rávilágítson, miként kellene javítani edzéstervünkön és étrendünkön génjeink alapján.
Honnan jöttem?
A fiolába zárt nyálmintát a cégek legtöbbször harmadik félnek adják ki elemzésre. Ezekben a laborokban általában nem szedik elemeire a mintát, hanem genotípusokat keresnek, amikkel a DNS-
|
Istent játszunk: miliméterpapíron tervezzük a következő generációt? A génmódosítást már számtalan más területen alkalmazza a tudomány, ám az emberi DNS módosítása – bár már bevett gyakorlat – valamiért mégis negatív megítélés alá esik. Márpedig a jövő abba az irányba mutat, hogy hamarosan a gyerekeinket is magunk tervezhetjük, mielőtt egyáltalán megfogannának. Disztópia vagy ez az emberiség lehetséges jövője? Részletek >>> |
ben rejlő tipikus kódsorokat keresik. Korábban rengeteg kutatás fókuszált a mellrák azonosítására, így egy ilyen teszt könnyen megtalálhatja ezeket a variánsokat. Más információk – például, hogy mitől is tud valaki gyorsabban futni az átlagnál, vagy mitől minősül magyarnak – azonban kevésbé voltak vizsgálva az idők során. A legtöbb információt ráadásul már előtte vizsgált génszekvenciákhoz hasonlítva nyerik ki, ami sok esetben nem megbízható információ.
Tévhit, hogy az ilyen tesztek hitelesen megmutatják eredetünket. Az emberek az idők során folyamatosan keveredtek egymással, így nehéz kimutatni pontosan honnan is jöttek elődeink. Ha egy teszt azt mondja tehát, hogy egynegyed írek vagyunk, az csupán annyit jelent: genetikai hasonlóságot fedeztek fel köztünk és az Írországban vizsgáltak között. A cégek ráadásul különböző adatbázisokat és algoritmusokat használnak, a legtöbb vizsgálat pedig Európában készült, így ezen a földrészen a legvalószínűbb, hogy pontosabb eredményeket kapunk.
Betegség?
A genetikai vizsgálatok nem mutatnak ki betegségeket, csupán arra világítanak rá, van-e olyan génünk, ami hajlamosság tesz minket valamilyen megbetegedésre. Ha pedig találnak is ilyet, igencsak változó, milyen esélye van ennek kifejlődnie bennünk. Csak ritka esetekben – például a Huntington-kórnál – lehetünk biztosak benne, hogy a génvariáns jelenléte valós veszélyt jelent.
A kereskedelmi célú DNS vizsgálatok rendkívül népszerűek lettek, főként az Egyesült Államokban vált elterjedté a gyakorlat, hogy kiderítsék az európai felmenők eredetét. A statisztikák szerint a tavalyi Fekete Péntek alkalmából az egyik cég (Ancestry.com) több mint másfél millió ilyen vizsgálókészletet adott el. A kereskedelmi célú értékesítés 2010-ben 15 millió dolláros értékesítése 2017-re már csaknem 100 milliós üzletággá nőtte ki magát, a várakozások szerint pedig 2022 már 300 millió dollár fölé is mehet az ágazat összbevétele.
Felhasználhatóak az adataink?
Az USA-ban szövetségi és állami szinten több törvény is védi az embereket a genetikai megkülönböztetés ellen. Különösen fontos a Genetikai Információn Alapuló Megkülönböztetés Elleni (Genetic Information Nondiscrimination Act; GINA) szövetségi törvény, amely az embereket védi ez ellen. A törvényben azonban sok a kiskapu, ugyanis a rendelkezés nem vonatkozik a biztosítókra – egy életbiztosítás megkötése előtt így a cég akár le is kérheti ezeket az információkat, hogy ez alapján alkossa meg a szerződést.
Az adatok a rendőrség számára is nyilvánosak lehetnek, ha bíróságon keresztül kérvényezik. Bár az utóbbi években több ezzel foglalkozó cég is megtagadta a hatóságokkal való együttműködést, a gyakorlatban ez nem számított sokat. A sacramento-i rendőrség a hónapokban egy már régóta futó ügyet tudott lezárni azzal, hogy a helyszínen talált DNS mintát egy nyíltforrású genetikai adatbázishoz hasonlította – a weboldal előzetes engedélye nélkül.
Ezen cégek – bár névtelenül, de – gyakran harmadik félnek is kiadják információinkat kutatási célból, ráadásul a hackerek is hozzáférhetnek személyes adatainkhoz. A kritikusok szerint ráadásul a jogi környezet sem elég alapos a megfelelő szabályozáshoz, Európában a GDPR erre is kiterjedhet, azonban összességében még mindig komoly veszély, hogy a személyes információk új dimenziója kerülhet a világ elé, ha nem vigyázunk.
|
Gondolnád? Több, mint egymillió dollárt érsz az interneten A Facebook-botrány és az alig egy hete bevezetett GDPR árnyékában megkerülhetetlenül felmerül az adatvédelem és az identitás megőrzésének kérdése. A közösségi média önmagában is követi a mozgásunkat a virtuális térben, ennél azonban fontosabb, hogy a legtöbb információt önként adjuk meg magunkról. Hogyan maradhatunk biztonságban? Mi a legdrágább adat, amit tudhatnak rólunk? További részletek >>> |
