|
| MTI Fotó: Marjai János |
A személyi jövedelemadó jelenleg 15 százalékos kulcsának csökkentése különösen akkor hajtana számottevő gazdasági hasznot, ha a kulcs egyetlen lépésben csökkenne tíz százalék alá - nyilatkozta a Magyar Nemzet csütörtöki számában Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke.
"A változtatás egyszerre segítené a munkahelyteremtést, a befektetők Magyarországra csábítását és a feketefoglalkoztatás letörését" - vélekedett. A szakember kifejtette: manapság nagyjából negyedmillióra tehető azoknak a száma, akik minimálbér környéki összeget keresnek legálisan, ezenfelül azonban bizonyos summát zsebbe is kapnak. "A jelentős szja-csökkentés - kiegészülve célzott adóhivatali fellépéssel - érdemben tisztítaná a szürkezónát, ami azonnali adóbevételt is jelentene" - tette hozzá.
Szerinte az szja 15 százalékos kulcsát még ebben a kormányzati ciklusban tíz százalék alá nyomhatnák a döntéshozók, és a feketegazdaság elleni hatékony hatósági fellépés ezután is elemi érdeke kell legyen a pénzügyi kormányzatnak.
Honyek Péter, a PwC Magyarország szja-tanácsadási csoportjának vezetője úgy véli, ha a személyi jövedelemadó kulcsát kilenc százalékra módosítaná a kormány, úgy az átlagos fizetést keresők havi juttatása 22 ezer forinttal nőne. Jelezte azt is, hogy az alacsony jövedelmű munkavállalókat Magyarországon magasabb közterhek sújtják, mint a többi visegrádi országban vagy akár egyes nyugat-európai államokban, így a lépés könnyen indokolható is volna. Hozzátette: az idei számok alapján akár 175 milliárd forintba is kerülhetne egy százalékpontnyi szja-mérséklés, vagyis körülbelül ezermilliárd forint kiesést jelentene, ha a mostani 15 százalékos kulcs egy csapásra kilencszázalékosra változna.
"Ehhez vagy az állami kiadások érdemi csökkentésére volna szükség, vagy más közterhek egyidejű megemelésére" - vélekedett az adótanácsadó.
Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group együttműködő jogi partnere úgy véli, hogy az alacsony szja-nak rendkívül vonzó üzenete lenne a külföld felé. Elmondta, a külföldi befektetők - sok más szempont mellett - a munkabérre rakódó teljes közteher mértékét is vizsgálják, vagyis arra kíváncsiak, hogy az adókat, a járulékokat is beleszámítva száz forint nettó bér kifizetésének mennyi a teljes költsége. Ebből a szempontból mindegy, hogy a vállalkozások által fizetendő úgynevezett szociális hozzájárulási adót vagy a személyi jövedelemadót mérsékli a kormány.
Hozzátette: a munkabér terhei jelentősen csökkentek az elmúlt néhány évben, az szja mérséklése pedig még tovább javítana a helyzeten, újabb munkahelyek létesítésére motiválva a befektetőket. A személyi jövedelemadó csökkentése tehát javítaná az ország adóversenybeli helyzetét. Az adóversenyben leginkább Szlovákia és Románia tekinthető konkurenciának, ahol - Magyarországhoz hasonlóan - szintén egykulcsos az adórendszer.
Korábbi cikkünk a témában: 2022-ig parkolópályára került a bérnövelő kormányzati csodafegyver
A Magyar Nemzetnek korábban Varga Mihály pénzügyminiszter úgy nyilatkozott: a kormány céljai között régóta szerepel, hogy legfeljebb kilenc százalék legyen a személyi jövedelemadó. Hozzátette: a lépéshez szükséges anyagi mozgásteret a már megszavazott jövő évi költségvetési törvény nem tartalmazza. A kérdés emiatt - a tárcavezető szerint szigorúan a gazdasági teljesítmény és a költségvetési mozgástér figyelembevétele mellett - leghamarabb 2021 környékén kerülhet újra napirendre.
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
