Hirdetés

Mától lebénul Franciaország – letörik Macron szarvát?

Káncz Csaba, 2019. december 05., 14:37

A ma kezdődő országos sztrájk kiszámíthatatlan lefutású, hiszen sok olyan elégedetlen francia is az utcára mehet, akiket egyébként hidegen hagy a nyugdíjreform ügye. A népesség többsége támogatja a kormány szándékait, de a franciáknak csak a 36 százaléka gondolja, hogy Macron azt végre is tudja hajtani. Káncz Csaba jegyzete.

Emmanuel Macron

Az utóbbi hetekben a megfigyelők csak kapkodják a fejüket Macron elnök külpolitikai hiperaktivitása kapcsán, a tegnap zárult londoni NATO-találkozón egymaga ütközött meg Trump elnökkel és Erdogan elnökkel. De hogy áll a francia elnök belpolitikai hátországa? Ha Varga Judit igazságügyi miniszterre hagyatkozunk ez ügyben, akkor meg is nyugodhatunk. Varga ugyanis egy vezető német lapnak elmondta kedden, hogy „két vezető képes fazont adni a földrész jövőjének: Macron és Orbán, hála stabil belpolitikai hátterüknek.”

1995-ben már megbukott

Nos, azt nem tudjuk, hogy Varga honnan szedi az információit, mindenesetre ma országos sztrájk indul Franciaországban, egy évvel a sárgamellényes tüntetések csúcspontja után. A francia államvasutak (SNCF) és a párizsi tömegközlekedést koordináló vállalat (RATP) voltak az elsők, amelyek a mai megmozdulást bejelentették, ráadásul hivatalosan is határozatlan ideig. Azóta már csatlakozott a tanárok egy része, az ügyvédek, a repterek földi kiszolgálóinak egy része, a közkórházak, az olajfeldolgozók, valamint az állami áramszolgáltató (EDF) munkatársai.

A harag a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen irányul – márpedig amikor 1995-ben Alain Juppé miniszterelnök egy hasonló tervet akart bevezetni, az az országos sztrájk hetekig tartó bénultsághoz, és végül a kormány visszavonulásához vezetett. Macron már választási kampányában megígérte a komplikált és szerinte igazságtalan rendszer felváltását egy egységes, átlátható szisztémával. Jelenleg ugyanis az országban 42 különböző (!) nyugdíj-rezsim működik, amelyek főként foglalkoztatási csoportokra vonatkoznak és különböző privilégiumokkal járnak.

A franciák a legkülönfélébb „speciális rezsimek” miatt 4 évvel korábban mennek nyugdíjba, mint az OECD-átlag. A rendőrök például minden öt szolgálati év után plusz egy évet kapnak, a RATP alkalmazottai pedig átlagosan 55,7 éves korukban mennek nyugdíjba. A Párizsi Nemzeti Opera alkalmazottai pedig egészen szürreális rendszerben működnek, és egy prímabalerina akár 2,5 millió forintos nyugdíjat is kaphat.

Macron kormánya 340 ezer forintos minimálnyugdíjat vezetne be. Az egységes rendszerben a nyugdíj mértékét alapvetően a befizetett járadékú évek száma határozná meg. 

Kiszámíthatatlan lefolyás

Az elmúlt hetek felmérései azt mutatják, hogy a népesség többsége támogatja a kormány szándékait, de Macronnal és kormányfőjével szemben bizalmatlanság alakult ki, mivel a franciák szerint nem jól kommunikálták a reform céljait – ezért a franciáknak csak a 36 százaléka hisz a nyugdíjreform sikerében.

Általános a kétely például azügyben, hogy Macron nem fog-e hozzányúlni a 62 éves nyugdíjbameneteli korhoz, amely jelenleg érvényes (a különleges rezsimet leszámítva). Hiszen a miniszterelnök még szeptemberben is azt mondta, hogy a franciáknak fokozatosan egyre többet kell dolgozniuk, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer hiányát kiegyenlítsék. Márpedig a kormány számításai szerint a deficit 2025-re 10 milliárd euróra nőhet, hacsak nincsenek megszorítások.

Valójában Macron már tavaly neki akart gyürkőzni a nyugdíjreformnak, de a sárgamellényesek tüntetései keresztülhúzták a számításait. Márpedig az a mozgalom egyrészt megmutatta, hogy a közösségi médiában milyen gyorsan lehet százezreket mobilizálni – szakszervezetek nélkül is. Másrészt az akkori frusztráltság és elitellenesség rövid idő alatt Macron személyére összpontosult. A ma kezdődő tömeges tüntetés tehát kiszámíthatatlan lefutású, hiszen sok olyan elégedetlen francia is az utcára mehet, akit egyébként hidegen hagy a nyugdíjreform ügye.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Hirdetés

Raiffeisen CIB Cetelem További ajánlatok

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hirdetés

Címlapon

Súlyos történelmi árny vetül a mai berlini konferenciára

Súlyos történelmi árny vetül a mai berlini konferenciára

A konferenciának sem a történelmi, sem a közelmúltbeli előzményei nem tölthetnek el bennünket pozitív várakozással. Számos jel szerint Berlin és az EU egy átfogó katonai beavatkozásra készül Líbiában és a térségben. Káncz Csaba jegyzete.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank
Hirdetés

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Mennyi lesz a nyugdíjkorhatár 20 év múlva?