Konferenciát rendez a Magyar Nemzeti Bank a Növekedési Hitelprogramról; a konferenciát Matolcsy György jegybankelnök nyitotta meg.
Miért baj, hogy unortodox gazdaságpolitikát választottunk?
Matolcsy György beszédében újra megvédte a nemzetgazdasági miniszterként meghirdetett unortodox gazdaságpolitikáját - a Közgazdász Vándorgyűlésen tartott előadásához hasonlóan elmondta: a válságkezelést a magyar unortodox gazdaságpolitika keretében megszorítások nélkül vitték véghez. Mind a költségvetési egyenleg, mind pedig a folyó fizetési mérleg tekintetében kiemelkedő Magyarország teljesítménye. Ezek a folyamatok pedig a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséhez vezettek; az így elért gazdasági növekedési fordulat pedig elengedhetetlen volt a monetáris politikai fordulathoz.
Matolcsy: megszorítás nem volt, 3 ezer milliárddal jobban állnak a családok >>
2008 után szinte valamennyi jegybank unortodox pályára tért. Miért is baj az, hogy mi 2010-től az állam egy másik intézményénél, a kormányzatnál használtunk unortodox eszközöket? - tette fel a kérdést Matolcsy. Sokan követik mostanra a példánkat, bevezetik a bankadót, a válságadókat - de a magánnyugdíjpénztárakat is kikezdi az idő vasfoga - mondta a jegybankelnök.
Az egykulcsos adó igenis igazságos?
Matolcsy György megvédte az egykulcsos adó intézményét is - a napokban egy tanulmány, melyet a Privátbankár.hu elsőként szemlézett, arra az eredményre jutott: A két legmagasabb jövedelmi tizedbe tartozó gyermektelen adózók kapták az adóreformnak köszönhető 444 milliárd forintos adócsökkentés 74 százalékát. A három vagy több gyermeket nevelők 96 százalékának viszont nem emelkedett az adója. A változások összesen 1,7 millió ember adóját csökkentették érdemben, 2,5 millióan viszont rosszul jártak.
Kiderült, kik és mennyit nyertek az egykulcsos adóval >>
Matolcsy György szerint viszont az egykulcsos adórendszer fő előnye éppen az, hogy igazságos; bevezetése lehetővé tette a fogyasztás beindulását, e nélkül pedig nem lett volna növekedési fordulat, és nem lett volna Növekedési Hitelprogram sem.
Igaza volt annak, aki kamatvágásra szavazott
A jegybank még lát lehetőséget az alapkamat további csökkentésére - Matolcsy György szerint mindezidáig mindig azoknak a tanácstagoknak volt igaza, akik tágították a monetáris politika mozgásterét, magyarán a kamatvágásra szavaztak.
Tovább folytatják a Növekedési Hitelprogramot, várják az ezzel kapcsolatos javaslatokat. A program 2014-ben egy "beérési szakaszba" kerül, nem a korábban az asztalfiókba tett beruházási tervek kerülnek elő, hanem valódi új beruházási ötletek születnek - emiatt lelassul a hitelkihelyezés üteme a kezdeti szakaszhoz képest, ám Matolcsy szerint ez nem baj, a program gazdasági hatása egyre erőteljesebben jelentkezik. 2014-től ráadásul az NHP-hez csatlakozik a következő uniós költségvetési ciklus támogatási rendszere.
|
701 milliárdnyi olcsó hitel az első körben - az államnak is megériA növekedési hitelprogram első szakaszában 10 ezer szerződéssel 701 milliárd forintot hívtak le a vállalkozások, ez a rendelkezésre álló 750 milliárd forintos keretösszeg 93,5 százaléka. Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a jegybank konferenciáján elmondta: érzékelhető a hitelezési fordulat; ebben a kisebb bankok és takarékszövetkezetek előretörésének is van szerepe, erősödött a bankok közötti verseny. A programnak köszönhetően a hitelek futamideje hosszabb lett. Nemcsak élénkült a hitelezés, hanem olcsóbb is lett a forrás: Nagy Márton ügyvezető igazgató előadásában elmondta, hogy a Növekedési Hitelprogramnak köszönhetően átlagosan 3,5 százalékkal csökkentek a programban résztvevő kkv-k kamatterhei. A jegybank sorozatos kamatvágásai a teljes vállalati szektor számára hasonló mértékű hitelkamat-csökkenést jelentettek, bár tény, hogy jóval lassabban - a két folyamatot azonban együtt kell értékelni Nagy Márton szerint. Palotai Dániel ügyvezető igazgató a program várható gazdasági hatásait ismertetve elmondta: a jegybank az I. szakasztól 0,3 - 0,4 százalékos GDP-növekedést vár, míg a második szakaszban az első körben 0,5 százalékos további növekedést hozhat a program. Bár az első szakaszban folyósított összeg magasabb (701 milliárd forint) mint a második szakaszban elsőre kiadható 500 milliárdos keret, a programnak ebben a fázisában már sokkal nagyobb hangsúly esik a beruházásokra - ezért hozhat nagyobb növekedést Palotai magyarázata szerint.Az MNB-nek a program során az 500 milliárdos keret teljes lehívása 30 milliárdos költséggel járna; ez azonban a várható állami bevételekkel együtt bőven megtérül, és a jegybanki gazdálkodás lehetővé teszi, hogy az MNB eredménye ezzel együtt is 0 körül alakuljon jövőre is, ne legyen veszteséges. |
Bóka János értékelte a dán uniós elnökség féléves munkáját. Közepesnél jobb osztályzatot semmire nem tudott adni. 
