Két hónap átlagában 4,5 százalékkal nőtt a nyugdíjasok inflációja - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatközléséből. Emlékeztetőül: a nyugdíjak januárban 2,8 százalékkal nőttek (illetve a tervezettnél magasabb előző évi infláció miatt járó tavaly novemberi 0,7 százalékos pótlólagos emelés is ekkor épült be a járandóságokba.)
Januárban 4,6, februárban 4,4 százalékos inflációt mért a KSH a nyugdíjasok fogyasztói kosara szerint.
Azt biztosan ki lehet jelenteni, hogy pillanatnyilag ráfizetnek az idősek az áremelkedésre, mert a pénzük kisebb mértékben bővült, mint amennyivel az általuk fogyasztott termékek, szolgáltatások drágultak.
Természetesen ezúttal is az élelmiszerek miatt került többe az élet: a KSH szerint februárban átlagosan 7 százalékos volt ebben a termékkörben az infláció. A sertéshús 27,3 százalékkal, a párizsi, kolbász 21,5 százalékkal drágult az előző hónapban a tavaly februárihoz képest. A tej 9,4 százalékkal, a kenyér 7,6 százalékkal került többe.
Már múltkor is felhívtuk a figyelmet a nyugdíjasok körében elterjedtebb postai szolgáltatások árának emelkedésére, a friss statisztika szerint februárban már 9,5 százalékos drágulást mértek ebben a körben. De a mozijegyre, színházi belépőre is 5-7 százalékkal többet kell fizetni, mint egy éve. A szerencsejátékok árai 7 százalék feletti mértékben emelkedtek, a belföldi üdülés több mint 8 százalékkal. Vagyis akinek ezekből a termékekből, szolgáltatásokból az átlagosnál több van a fogyasztósi kosarában, azokat még a 4,5 százalékosnál is magasabb infláció sújtja
Jó hír viszont, hogy a ruházkodási cikkek 1 százalék alatti mértékben drágultak.
De sajnos több a kedvezőtlen hír. Laptársunk, a Privátbankár.hu minapi felmérése szerint márciusban is hasonló folyamatok jellemezték a hazai inflációt, a boltokban nem lassult a drágulás üteme, amit a már ismert piaci zavarokon túl a koronavírus miatti felvásárlási láz tetézett (bár a felmérés készítésének idején mukatársaink már nem tapasztaltak felvásárlási lázat, március legelején még tömve voltak a boltok).
Ami a közeljövőt illeti, az elemzők szerint idén 3,5 százalékos, vagy azt is meghaladó lehet az éves átlagos infláció, ugyanakkor nagy a bizonytalanság a járvány gazdasági hatásait illetően. A gazdasági hatás tűnik egyértelműbbnek, a termelési láncok lebénulása miatt lassulásra, rosszabb esetben visszaesésre kell számítani. Az árak esetében kevésbé egyértelmű a helyzet, mert a kínálat szűkössége miatt fellépő áremelkedéssel szemben a kereslet visszaszorulása (kevesebbek költenek az emberek utazásra, a karanténokban korlátozott a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, a cégek alkalmazkodása növelheti a munkanélküliséget) az árak csökkenése irányába hat. El kell telnie pár hónapnak, hogy mindenki tisztábban láthasson ebben a kérdésben.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
