|
| Matteo Renzi olasz miniszterelnök sajtóértekezletet tart Rómában 2016. december 4-én, miután a törvényhozási rendszer átalakításáról szóló alkotmányos népszavazáson vereséget szenvedett. Renzi bejelentette lemondási szándékát. (MTI/AP/Gregorio Borgia) |
Az olaszoknak is elege van a rendszerből
A népszavazáson az előzetes eredmények szerint 60 százalék voksolt Matteo Renzi reformtervei - többek közt a szenátus létszámának és hatáskörének csökkentése, a központi hatalom megerősítése - ellen, és mintegy 40 százalék támogatta őket. Sokan azonban inkább egyfajta bizalmatlansági indítványként kezelték a népszavazást, miután Renzi előre jelezte: ha a nemek győznek, lemond a kormányfői posztról. Szakértők szerint a reformok sorsa egyébként onnantól volt megpecsételve, hogy a kormányfő saját politikai jövőjét hozzájuk kötötte.
Európában azért figyelték rettegve a referendum eredményét, mert egy esetleges új választáson jó eséllyel indulhatnak az euroszkeptikusok, azaz az Öt Csillag Mozgalom, az új kormánnyal és pénzügyminiszterrel kapcsolatban fennálló bizonytalanságok pedig az olasz bankrendszer sérülékenységét is növelhetik, ez pedig az egész eurózóna bankrendszerére kihathat. A következő kérdés az, hogy az államfő előrehozott választásokat ír ki vagy a jelenlegi kormánypártokat kéri fel újra kormányátalakításra. Az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy nem lesz könnyű egy új, stabil kormányt alakítani a következő időszakban Olaszországban.
Lesz-e olasz (vagy európai) bankválság?
Hónapok óta bankválsággal rémisztget a sajtó és egyes szakértők, ez azonban úgy tűnik, nem hatotta meg az olasz szavazókat, akiket a szakértők szerint feltüzelhetett a Brexit és Donald Trump győzelme is - Európa-szerte erősödnek az anti-estabilishment mozgalmak. Mindenesetre a szavazás eredménye előtt hazai szakértők úgy vélték: rövid távon valóban lehetnek negatív következményei a nemek győzelmének, ám egy hagyományos értelemben vett bankválság és bankroham nem képzelhető el.
Az Európai Központi Bank mindenesetre árgus szemekkel figyeli a folyamatokat. Csütörtökön tart ülést az EKB legfőbb döntéshozó testülete, a várakozások szerint 6 hónappal meghosszabbíthatják az eszközvásárlási programot és kiszélesíthetik a megvásárolható kötvények körét. Elképzelhető az is, hogy a piacok stabilizálása érdekében felpörgetik az olasz kötvények vásárlását, így megint a jegybanki pénzöntés határozhatja meg az irányt egy darabig a piacokon.
A Financial Times korábbi beszámolója szerint mindenesetre akár nyolc olasz bank működése is veszélybe kerülhet, ha bukik a referendum - a Monte dei Paschi di Siena, a Popolare di Vicenza, a Veneto Banca, a Carige, és a kisebb bankok közül a Banca Etruria, a CariChieti, a Banca delle Marche és a CariFerrara is érintett.
Mélyben az euró
Az mindenesetre a piacokon is jól látszik, hogy mindenki attól retteg: az EU negyedik legnagyobb gazdasága egy hosszú recesszióba és politikai instabilitás korszakába csúszhat. Az euró ugyanis másfél százalékot zuhant a dollárral szemben, 1,05 körül járt a jegyzés, mielőtt korrigált volna, utoljára 2015 végén volt ilyen gyenge az euró a dollárral szemben. Az RBCCM elemzői máris a 2012-es görögországi krízist emlegetik, ami alapján egy esetleges euróválság veszélye 0,80-ig tolhatja le az árfolyamot - sőt, mivel a devizapár másik fele, a dollár egyébként határozottan jobb formában van, mint négy éve volt, még ennél extrémebb árfolyamot is el tudnak képzelni, ez azonban messze a legpesszimistább előrejelzés mind közül.
|
| EUR/USD Friss árfolyamok >> |
Az ázsiai tőzsdeindexek az eredmények hatására szintén estek, ahogy az európai tőzsdéken máris beterveztek egy jó fél százalékos visszaesést a nyitásra, első sorban a bankrészvényeket lesz majd érdemes figyelni.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
