4p
A Törökországgal kötött megállapodás értelmében hétfőn 500 menekültet küldenek vissza a görög szigetekről Törökországba, Németországba pedig megérkezik az első 50 szíriai állampolgár, akiket hivatalos úton Törökországból fogadnak be. Emberi jogi szervezetek szerint azonban a törökök titokban máris felrúgták a paktumot.
Ahmet Davutoglu török miniszterelnök (Forrás: MTI/EPA/Laurent Dubrule)

A terveknek megfelelően hétfőn életbe lép az EU és Törökoszág között létrejött megállapodás, és 500 menekültet küldenek vissza a görög szigetekről Törökországba – írja az osztrák Kronen Zeitung. A megállapodás szerint minden, március 20-a után érkezett menekültet visszaküldenek Törökországba, ám mindenkinek az esetét előtte egyedileg megvizsgálják Görögországban. Azután minden visszaküldött szíriaiért cserébe hivatalos, legális úton befogadnak Törökországból egy szíriai menekültet. (Ezek első csoportja is hétfőn érkezik.)

Hétfőn az első visszaküldött menekültek megérkeznek Dikili kikötőjébe, de az ottani hatóságok aggódnak, hogy nincsenek erre felkészülve. A török katasztrófavédelem szerint a menekültek szabadon mozoghatnak az országban, mehetnek menekülttáborba, de meghúzhatják magukat rokonoknál is, nem lesznek bezárva. (A gyakorlatban többségük táborokon kívül nyomorog és feketén dolgozik valahol, arra várva, mikor mehet Európába vagy térhet vissza hazájába – a szerk.)

Törökország a maga részéről szintén visszatoloncolási megállapodásokat próbál kötni olyan országokkal, mint Afganisztán, Banglades vagy Szomália, Eritrea. Csakhogy az Amnesty International vádjai szerint közben csendben a szíriaiak egy részétől is megpróbál megszabadulni, az év elejétől ezreket küldött vissza országukba, a háborúba.

Állítólag naponta száz, Törökországban hivatalosan nem is regisztrált szíriait küldenek vissza, köztük gyerekeket, nőket is. A Handelsblatt jelentése szerint a brüsszeli hatóságok ígéretet tettek arra, hogy ezt alaposan kivizsgálják.

Korábban Törökországba hivatalosan beutazhattak a szíriai menekültek, sőt az illegálisan érkezők is jelentkezhettek utólag a hatóságoknál. Most már csak olyanokat engednek be, akiknek sürgős orvosi ellátásra van szükségük. A határ 20 kilométeres körzetében állítólag 200 ezer ember várakozik, bejutásra várva.

Az országba illegálisan érkezők regisztrációját pedig megtagadják, így ők nem vehetnek igénybe semmilyen szolgáltatást, például orvosi ellátást sem. Felmerült, hogy Törökország már nem tartozik a „biztonságos harmadik országok” kategóriájába, így oda nem szabadna senkit sem visszaküldeni.

A Süddeutsche Zeitung kommentátora szerint a menekülttáborokban nincs jó sorsuk a szíriaiaknak, például csak a menekült gyerekek harmada tud iskolába járni, ezért maradnak sokan kívül és próbálnak meg a táborokon kívül megélni. Ennek ellenére Törökország humánusabban bánik a menekültekkel, mint "egyes EU-tagok". Alighanem itt Magyarországra is gondoltak.

A török miniszterelnök megnézi a romokat

 

A főként kurdok lakta délkelet-törökországi Diyarbakir tartomány Sur körzetébe látogatott pénteken Ahmet Davutoglu török miniszterelnök – tudósított az MTI. „Szigorú biztonsági óvintézkedések mellett azért utazott a hónapok óta konfliktus sújtotta városrészbe, hogy tájékozódjon a helyreállítási lehetőségekről” - írják. A miniszterelnök érkezése előtti napon, csütörtökön gépkocsiba rejtett pokolgép robbant Diyarbakir külvárosában egy rendőröket szállító kisbusz mellett, 7 rendőr meghalt, további 27 személy megsebesült, köztük 14 civil. Délkelet-Törökország több településén - így Diyarbakir történelmi Sur városrészében is - hónapok óta kijárási tilalom van érvényben, hogy „a török biztonsági erők az állampolgárok védelme és a közrend helyreállítása érdekében felszámolják a PKK barikádjait és lövészárkait”.

Az MTI úgy tudja, hogy az összecsapások során július óta a biztonsági erők több mint 350 tagja vesztette életét és a PKK mintegy 5400 lázadóját "tették ártalmatlanná".

A kurd autonómiáért 1984 óta fegyveres küzdelmet folytató PKK-t Törökország, az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek tekinti. A konfliktusban már mintegy 40 ezren vesztették életüket – fejezi be az MTI.

Valójában a kurdok lakta területek egyes részeiben valóságos háború dúl, majdnem minden nap halnak meg rendfenntartók, gerillák és civilek, amióta Erdogan török elnök 2015 nyarán választási kudarca után, több éves békét követően újra fegyveresen próbálja leverni a kurd ellenállást. Egyes kurd települések úgy néznek ki, úgy szét vannak lőve, mint sok szíriai város.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Szakértő: a mostani rezsicsökkentés hosszú távon nem fenntartható
Dobos Zoltán | 2024. május 18. 14:06
A Klasszis Média által szervezett E, mint energia konferencia Béke honol az olajfák alatt? című kerekasztal-beszélgetésén az energiaszektor és a megújulóenergia-ipar képviselőivel arról beszélgettünk, mennyire felhasználóbarát az új megújulóenergia-szabályozás, a hálózatfejlesztés ki tudja-e szolgálni a megújulóenergia-fejlesztési célokat. Szóba kerültek a megújuló energia tárolási lehetőségei, hogy hogyan és miből tudják a cégek csökkenteni az energiaköltségeiket, illetve hogy miért nincs lehetőség az új Otthonfelújítási Program támogatásai keretében a fűtést napkollektorra, hőszivattyúra korszerűsíteni.
Makro / Külgazdaság Bulgária bemutatott a Gazpromnak
Privátbankár.hu | 2024. május 18. 10:59
Több mint 400 millió eurós kártérítést követel a Gazpromtól a bolgár állami gázvállalat, amiért 2022 áprilisban hirtelen felfüggesztették a földgázszállítást.
Makro / Külgazdaság Megszólalt Orbán Viktor, kemény értékelést mondott
Dobos Zoltán | 2024. május 17. 10:11
Péntek lévén ismét a Kossuth rádió mikrofonja elé ült Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök értékelte a szlovák kollégája, Robert Fico elleni szerda délutáni merényletet, Hszi Csin-ping kínai elnök múlt heti látogatását és az orosz–ukrán háború legfrissebb fejleményeit is.
Makro / Külgazdaság Benzinár: ijesztően közömbösek az autósok
Buksza blog | 2024. május 16. 18:53
Hiába érzik az emberek egyre jobban a klímaváltozás hatásait és hiába próbálja az OPEC+ olajkartell minél magasabban tartani a fekete arany árát, az emberek tovább növelik az üzemanyag-fogyasztásukat.
Makro / Külgazdaság Mit szól majd Orbán Viktor, ha meglátja ezt?
Csabai Károly | 2024. május 16. 05:53
Átmenetinek bizonyult az Európai Unióban viszonylag hosszabb időn át sereghajtó hazai infláció nemzetközi összevetésben való előrelépése. Míg márciusban még tizenöt európai országban volt magasabb az éves fogyasztóiár-index, mint nálunk, addig áprilisban már csak nyolcban az adataikat cikkünk megjelenéséig közzétett 38 állam közül – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.
Makro / Külgazdaság Ez nem „bezzegrománia”
Privátbankár.hu | 2024. május 15. 14:43
Az ikerdeficit okozza a legnagyobb fejfájást keleti szomszédunkban.
Makro / Külgazdaság Nagy Márton lefordulna a székről: ahol örülnek a 289 százalékos inflációnak
Privátbankár.hu | 2024. május 15. 10:53
A jegybanki alapkamatot 40 százalékra lehetett így visszavágni, az IMF is dicsér, hitelt is ad, miközben a kiskereskedelmi forgalom 20 százalékkal zuhant.
Makro / Külgazdaság Lélektani határ felé közelednek a benzinárak - ne tankoljon péntekig, akinek kedves a pénztárcája
Privátbankár.hu | 2024. május 15. 09:59
Mutatjuk, mennyivel lesznek olcsóbbak az üzemanyagok.
Makro / Külgazdaság Már megint irigykedni kell Romániára?
Privátbankár.hu | 2024. május 15. 09:48
Itt vannak az első negyedéves adatok a szomszédból.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor barátai is egyre szorosabb orosz és kínai fogásban
Privátbankár.hu | 2024. május 15. 09:34
Az új szerb kormány május 2-án tette le az esküt. Összetétele azt mutatja, hogy Belgrád még inkább elkötelezte magát a Moszkvával és Pekinggel való szorosabb kapcsolat mellett. Káncz Csaba jegyzete.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG