Hirdetés
Hirdetés

Mi is van Varga új akcióterve mögött?

2019. május 31., 17:11

Hosszas lebegtetés után a pénzügyminiszter tegnap előállt a gazdaságvédelmi akcióterv névre keresztelt intézkedéscsomaggal. Ahogy Orbán Viktor is elmondta már néhányszor, ez hivatott arra, hogy az európai gazdasági bizonytalanságok közepette is biztosítsa, hogy a magyar gazdaság növekedése legalább két százalékponttal meghaladja az uniós átlagot. Máskor egyszerűen csak a legalább 4 százalékos növekedést adta parancsba.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter éves, szokásos beszámolóján az Országgyűlés gazdasági bizottsága ülésén a Parlamentben 2017. november 22-én. (Forrás: MTI Fotó, Soós Lajos)
Varga Mihály (Forrás: MTI Fotó, Soós Lajos)

A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.

A jelek szerint a kormányzati fociláz már Varga Mihályt is megfertőzte, legalábbis a labda iránti rajongásáról eddig nem ismert pénzügyminiszter a totóra hajazó 13+1 pontba csomagolva ismertette az intézkedéseket (sajnos a mi számozási rendszerünket nem ilyen szemléletben programozták):

Hirdetés
  1. Két százalékponttal csökken idén júliustól a szociális hozzájárulási adó (szocho), 17,5 százalékra. Ez idén 144, jövőre 156 milliárd forintot hagy a vállalkozóknál.
  2. A kisvállalati adó (kiva) mértéke 13-ról 12 százalékra csökken januártól, ez 5 milliárd forint bevételkiesést jelent a költségvetésnek.
  3. Az adóadminisztráció egyszerűsítése részeként összevonnak több járulékot.
  4. Eltörlik az adófeltöltést, ami eddig decemberben jelentett kötelezettséget például a társasági adóban.
  5. Nulla százalékra csökkentik a 7,5 százalékos reklámadót 2022. december 31-ig. (Vagyis felfüggesztik ezt az adót, az nem világos, hogy mikortól.) Idén a kormány ebből 15 milliárd forintos bevételt várt.
  6. A szálláshely áfája 18 százalékról 5 százalékra csökken (de bejön a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulás ebben a körben).
  7. A kistelepüléseken 5 millió forint erejéig továbbra is biztosítják a használt otthonok bővítését, új otthonok vételét terhelő áfa visszaigénylését.
  8. 2019 őszétől munkásotthonok céges megvalósítását is támogatják.
  9. A fejlesztési adókedvezmény most 500 millió forint feletti fejlesztésre jár, ez az érték három lépésben csökkenne, kisvállalkozásoknál 50, közepeseknél 100 millióig.
  10. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. tőkéjét 10 milliárd forinttal emelik meg.
  11. Hasonló lépés lesz az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítványnál is, 5 milliárd forinttal.
  12. Az öntözési rendszer kiterjesztésére 10 éves programot irányoz elő a kormány, ennek során évente 17 milliárd forintot fordít majd a hazai öntözési rendszer fejlesztésére.
  13. A kutatás területén a fejlesztési forrásokat 32 milliárddal emelik a kkv-k részére.
  14. Végül a csomag részeként bevezetik a Magyar Állampapír Pluszt.

Ehhez a tálaláshoz már csak azért is kreatívnak kellett lenni, mert vannak olyan intézkedések – például a szocho csökkentése, valamint az új állampapír kibocsátása –, amelyek már eddig is ismertek voltak.

A fő szervező elem elvileg tehát az, hogy ezek az intézkedések akkor is segítik fenntartani az első negyedévben 5,2 százalékkal gyarapodó gazdaság lendületét, ha a magyar gazdaság szempontjából fontos exportpiacokon csökkenne a kereslet. Ennek esélye valóban nem elhanyagolható, hiszen az amerikai-kínai kereskedelmi háborúnak – legfőképpen a kínai gazdaság esetleges gyengélkedése nyomán – lehet ilyen hatása. Ráadásul egyelőre az EU és az USA között sem lehet kizárni a kereskedelmi viták elmérgesedését.

Úgy tűnik azonban, hogy némileg ötletszerűen kerültek egymás mellé a programpontok. Az adóadminisztráció egyszerűsítése és az adófeltöltés eltörlése inkább az – amúgy szintén gyakran emlegetett – versenyképesség-javító intézkedések közé tartozik, hiszen könnyebbé teszi a vállalkozások életét, de ettől önmagában még nemigen nő gyorsabban a GDP. A kutatás-fejlesztés felpörgetése ezt segítheti, de valószínűleg hosszabb időtávon, mint a gazdaságvédelmi akcióterv kitekintése. (Persze csak akkor, ha érdemi munkát végeznek, nem csak elkutatják a pénzeket.)

A 14 pontnak legfeljebb a felére lehet azt mondani, hogy a megcélzott páréves időtávon érdemben hozzájárul a gazdaság növekedéséhez. A szocho csökkentése mindenképpen ilyen, hiszen ezáltal nem a munkáltatóknak kell viselniük a vélhetően továbbra is dinamikus bérnövekedés összes terhét, és a magyarországi beruházást mérlegelő vállalatok döntésére is hatással lehet. A kiva csökkentése jóval szűkebb kört – 40 ezer vállalkozást – érint, mindenesetre a megmaradó pénzt ők is elfogyaszthatják vagy beruházásra költhetik. Még speciálisabb ügy a reklámadó, amely nagy szolgálatot tett a nem kormánypárti média kivéreztetésében, a magyar reklámpiac egyre nagyobb részét uraló Facebookon és Google-ön azonban képtelen volt behajtani a kormány.

A szálláshelyek áfájának csökkentése a fejlesztések mellett abban segíthet, hogy az árérzékeny külföldi turisták számára továbbra is vonzó legyen Magyarország. Igaz, a vendéglátásban a hasonló lépés után tapasztaltak alapján ez aligha jelenti azt, hogy olcsóbbak lesznek a szállások. (A gyengülő forintnak viszont már lehet ilyen hatása, de az nem a kormány, hanem a jegybank fennhatósági területe.) Ám már az is eredmény, ha az emelkedő béreket nem kell áremelésből kigazdálkodniuk a szállásadóknak.

A kistelepülési lakásépítések áfa-visszatérítése a falusi csokkal együtt ezeken a településeken minden bizonnyal fenntartja az építőipari lendületet – már ahol van ilyen -, de ahhoz kevésnek tűnik, hogy országos szinten a lakásépítések száma ne essen vissza a kedvezményes áfa kivezetése miatt. Maradva a vidéknél, az öntözés fejlesztése páréves távlatban segít majd kiegyenlíteni valamelyest az időjárás miatt szélsőségesen kilengő mezőgazdasági teljesítményt. Az persze kiszámíthatatlan, hogy éppen jövőre vagy két év múlva szükség lesz-e az új öntöző berendezésekre.

A munkásotthonok céges megvalósításának támogatása a munkaerőhiány enyhítésén keresztül segíthet, de az ilyen beruházások számát nehéz megjósolni. A hitelgarancia megtolása is közvetett módon hat, de ebben a tekintetben jelentősebb (lesz) az olyan jegybanki programok hatása, mint az NHP Fix és a növekedési kötvényprogram.

A plusz egy pont megintcsak kilóg a többi közül, hiszen cégeket nem is érint, és egyáltalán nem látszik, hogy miért növelné a gazdasági növekedést. Sőt, ahogy az Index írta Forián-Szabó Gergely, az Amundi befektetési szakemberének véleménye alapján, a megtakarítási kedv növelésével – és így a fogyasztás visszafogásával – még hűtheti is a gazdaságot.* Ami hagyományosan a jegybank feladata lenne a mostanihoz hasonló időkben, az MNB azonban inkább szintén a növekedés magas fordulatszámon tartását igyekszik segíteni a már említett eszközökkel (NHP fix, növekedési kötvényprogram, gyenge forint), valamint a továbbra is alacsony kamatszinttel. Valójában ezek erőteljesebb élénkítő eszközök, mint a most bejelentett 13+1 pont, a szocho-csökkentést leszámítva.

Ez a hozzáállás nem meglepő, ha arra gondolunk, hogy a hétszázalékos gazdasági növekedés 1998-as megálmodója vezeti a jegybankot, így most Varga Mihállyal ketten tapossák a gázpedált. A pénzügyminiszternek van még további erőtartaléka is: ha tényleg foggal-körömmel ragaszkodik a kormány a 4 százalék feletti növekedéshez, valószínűleg lesz még további költségvetési mozgástere a kormányzati költekezésnek, így akár „gazdaságvédelmi akcióterv 2.” is jöhet, a tegnap bemutatott, 2020-ra 300 milliárdosra becsülhetőnél nagyobb elköteleződéssel. A mostani csomag ugyanis valószínűleg csak akkor lenne elég a 4 százalékos növekedés biztosításához, ha csak néhány tizedszázadék hiányzik.

Ezek mellett a következő két-három év nagy kérdése lesz, hogy milyen ütemben érkeznek az uniós források (és egyáltalán mennyit kap majd Magyarország a következő ciklusban), hiszen nagy megakadás esetén a magyar költségvetés sem bírja a végtelenségig az előfinanszírozást.

(G7)

Cetelem MKB Cib További ajánlatok

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

A vártnál több befektetési jegyet cseréltek le a szuper államkötvényre?

A vártnál több befektetési jegyet cseréltek le a szuper államkötvényre?

Eddig is feltételezni lehetett, hogy részben befektetési alapok eladásából szabadítottak fel pénzt befektetők a kormányzat által ezerrel propagált Magyar Állampapír (MÁP) Plusz jegyzéséhez, de a ma közzétett legfrissebb adatok ezt a vélekedést megerősíteni látszanak. Az alapokból júniusban kivont 179 milliárd forint jelentős része az új szuper államkötvényben landolhatott.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Szerinted gyengülni fog a forint, vagy erősödni? Hol lesz év végén az euró?