4p
Tegnap egész meglepő kijelentést tett Kim Dzsong Un, amikor a két Korea egyesülését kezdte hirtelen szorgalmazni. Ő nyilván úgy képzelné, hogy ő lenne az egyesített ország vezetője, a nép feltehetően nem így képzelné. Hogy is zajlanak az országegyesítések, és mik a realitások Korea esetében?

Kim Dzsong Un felvetésének célja valószínűleg a meglepetés és fagyos kapcsolatok enyhítése lehetett, miután ő is belátja, hogy az Amerikával folytatott nukleáris versengés és fenyegetőzés nem sok jóra vezet, valamilyen békésebb egyensúlyt kell találni. Ennek legjobb eszközét Kim a két Korea kapcsolatának valamelyes enyhülésében láthatja, arra gondolva, hogy ebben az esetben csökkenhet a feszültség, ugyanakkor nukleáris erejét is megtarthatja anélkül, hogy atomháborús fenyegetettséggel kellene szembenéznie.

Volt már ilyen

Érdemes viszont megnézni, hogy mi történne, ha a két ország mégis az egyesülés irányába mozdulna. Nem ördögtől való a gondolat, hisz volt már három hasonló országegyesítés, közülük kettő olyan, ahol Koreához hasonlóan az egyik országrészben kommunizmus, a másikban kapitalizmus volt a társadalmi rendszer. A két példa Vietnam és Németország, érdekességük pedig, hogy a két esetben teljesen máshogy zajlott le az egyesítés. Vietnamot a kommunista országrész egyesítette háborúban, Németországot a kapitalista, gazdag rész a legnagyobb békében.

Vietnam példája

Ha Korea helyzetét nézzük, az sokkal inkább hasonlít a németországihoz, mint a vietnamihoz. Vietnam mindkét fele szegény volt akkor, ugyanakkor az ottani kommunista csoport Ho Si Minh vezetésével nem elnyomónak tűnt a nép egy jelentős hányada számára, hanem nemzeti felszabadító erőnek. Vietnam eredetileg francia gyarmat volt, így a harc a gyarmatosítók ellen indult meg, akik ki is szorultak az országból, hogy aztán a két rendszer harcába Amerika avatkozzon be attól való félelmében, hogy a kommunizmus megállíthatatlanul terjedni fog Ázsiában.

Mindez 50-60 éve volt, amikor az ázsiai viszonyok még valóban zűrösek voltak, jóléti kapitalizmus egyedül csak Japánban kezdett kialakulni, de azt a többiek még nem tartották mérvadónak, mivel Japánt még hosszú ideig korábbi leigázójuknak tekintették. A közeli országokban így több helyen virult a kommunista eszme, ráadásul a Szovjetunió, esetenként Kína is támogatást nyújtott ezeknek a rezsimeknek. Vietnam végül a kommunisták győzelmével egyesült, ami leginkább annak volt köszönhető, hogy a nép támogatta őket. Az országban azóta is az a rendszer működik, jóllehet közben állami kapitalizmussá alakult át (akárcsak Kínában).

A német modell

Koreában ezzel szemben ugyanaz a helyzet, ami Németországban volt, csak még látványosabban. Nyugat-Németország 1948-49-től gazdasági csodán ment keresztül, ami oda vezetett, hogy 10-15 év alatt Európa leggazdagabb országa jött létre. A keletnémetek sem nyomorogtak, csak egyszerűen elképesztő különbség alakult ki a ket Németország között, így 1961-re olyan sokan mentek a szegényből a gazdag részbe (egyúttal az elnyomottból a szabadba), hogy az NDK-nak le is kellett zárni a határt, és felhúzni a berlini falat.

Ugyanakkor a két Németország viszonya sosem volt nagyon rossz, sőt a 60-as évek végétől kezdve kifejezetten javult, állandó párbeszédben voltak egymással. Az atomháborús feszültség a mögöttük álló szuperhatalmak, Amerika és a Szovjetunió között állt fenn, és ha megvívtak volna egy korlátozott háborút, azt valószínűleg Németországban tették volna, de a két német állam állandóan kereste egymással a kapcsolatot, és az egyesülés is állandóan a fejükben járt, jóllehet társadalmi rendszerét egyik sem adta volna fel szívesen (az NDK-ban ez csak a vezetésre vonatkozott, a nép boldogan átállt volna a kapitalizmusra).

Csak enyhülésre vágyik

Végül, amikor megszűnt a hidegháborús nyomás, a németek szabadon dönthettek, rögtön egyesülhettek, persze úgy, hogy a szegény rész azonnal megdöntötte rendszerét, majd egyszerűen csatlakozott a gazdag részhez tartományonként. Tekintve, hogy a két Korea között még sokkal nagyobb a különbség, mint a két Németország között volt (Észak a világ egyik legszegényebb országa, Dél az egyik leggazdagabb), ténylegesen ott sem történhetne máshogy. Ez azonban Kim Dzsong Un hatalmának végét jelentené, amiről nyilván hallani sem akar. Feltehetően arra gondol csak az északi vezető, hogy a két ország közti kapcsolat enyhülhetne és olyan lehetne, mint a két Németország között volt, de önálló államát esze ágában sem lenne feladni.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Lépnek a franciák: nincs több telefonozás az iskolákban
Privátbankár.hu | 2025. december 31. 16:21
Első uniós tagállamként betilthatja a közösségimédia-platformok használatát a francia kormány a 15 év alatti gyerekeknek. A törvényjavaslat szerint azokban az iskolákban, ahol 15-18 évesek tanulnak, okostelefont sem használhatnának a gyerekek.
Makro / Külgazdaság Hiába a Trump-deal, több száz gyógyszer ára emelkedik az USA-ban
Privátbankár.hu | 2025. december 31. 15:19
Összesen 14 gyógyszergyártóval állapodott meg Donald Trump azzal a céllal, hogy megfékezze az áremelkedést, de a gyártók ennek ellenére is 350 gyógyszer árát emelik a jövő évben. Kilenc másik termék ára viszont csökken.
Makro / Külgazdaság Beindult a legnagyobb akkumulátorpark Észak-Európában
Privátbankár.hu | 2025. december 31. 14:31
A Kvosted 200 megawattóra tárolókapacitással rendelkezik, és csak egy része a European Energy terveinek: a cég rendszerei 2027-ig összesen 1 gigawattóra kapacitást érhetnek el.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor még több orosz energiahordozó vásárlásáról beszélt
Privátbankár.hu | 2025. december 31. 14:01
Fontos lenne az orosz-ukrán háborút lezárni, mert úgy több magyar terméket lehetne értékesíteni az orosz piacon – mondta Orbán Viktor december 31-ei interjújában. Hozzátette: több orosz energiahordozót is vásárolhatnánk, ha véget érne a háború.
Makro / Külgazdaság Idén sem ússzuk meg az államadósság-növekedést
Privátbankár.hu | 2025. december 31. 11:52
Nagyon úgy tűnik, hogy a tavaly év végi 73,5 százalékos GDP-arányos államadósságot idén nem sikerül megugrani. A harmadik negyedév végén 75,2 százaléknál járt a tartozás mutatója, az év végén tehát csodára lenne szükség, hogy az államháztartás hozza a tavalyi szintet.
Makro / Külgazdaság Meglepő posztot tett ki Orbán Viktor
Privátbankár.hu | 2025. december 31. 11:22
Január 5-re nemzetközi sajtótájékoztatót hirdetett Orbán Viktor, de úgy tűnik, még erre az évre is maradt mondanivalója. Az év utolsó napján délután 1 órakor élő interjút ad közösségi oldalán.
Makro / Külgazdaság Uniós pénzből épül meg Moldova első autópályája – Székelyföldre is el lehet majd jutni rajta
Privátbankár.hu | 2025. december 30. 15:33
A végpont a román-moldáv határon túl lesz.
Makro / Külgazdaság Jobb év vár 2026-ban a nyugdíjasokra
Dobos Zoltán | 2025. december 30. 14:33
Nyugdíjemelés lesz, érkezik a tizenharmadik havi nyugdíj és a tizennegyedik havi juttatás egyheti összege is. De vajon érkezik-e nyugdíj-kiegészítés, és várhatnak-e nyugdíjprémiumot idős honfitársaink az előttünk álló évben?
Makro / Külgazdaság Megint begyűjtött 60 milliárdot az Orbán-kormány, de némi zavar is volt az erőben
Privátbankár.hu | 2025. december 30. 13:43
Volt olyan kincstárjegy a keddi aukción, amire nem érkezett elég ajánlat. De emelkedtek vagy csökkentek az átlaghozamok?
Makro / Külgazdaság Május előtt nem mondanak ítéletet a magyar gazdaságról
Privátbankár.hu | 2025. december 30. 12:09
Közzétették a menetrendet a hitelminősítők.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG