Meglepő módon az Egyesült Államok törvényei nem kötelezik a munkaadót arra, hogy a munkaszüneti napokra, illetve a szabadság idejére is fizessen bért a munkavállalónak. Ennek ellenére a többség persze fizet, de távolról sem mindenki: az amerikai munkavállalók 90 százaléka, a rész-munkaidőben dolgozók 40 százaléka mehet fizetett szabadságra. Ami viszont meglepő: sokan egyáltalán nem, vagy csak részben élnek a lehetőséggel – s ha el is mennek, nem szakadnak el a munkától, írja a The Washington Post.
Az Amerikai Utazási Szövetség felmérése szerint a csökkenő utazási kedv fő oka, hogy a szabadságolónak nincs erre pénze, vagy más, fontosabb kiadásra takarékoskodik. Szerepet játszik az is, hogy nehéz elszakadni a munkától, ráadásul pedig elriasztják őket az amerikai légi-közlekedéssel kapcsolatos nehézségek.
Míg 1978-2000 között az amerikai munkavállalók átlagosan több mint 20 nap fizetett szabadságot vettek ki, az tavaly 17,4 napot tett ki. Egy felmérés szerint a dolgozók 54 százaléka „hibásnak” érezte magát, ha szabadságra ment. A megkérdezettek 70 százaléka szabadsága alatt legalább egyszer kapcsolatba lépett munkahelyével, 30 százalékuk legalább naponta – 11 százalékuk pedig naponta többször... Egyébként a munkavállalók 55 százaléka nem vette ki teljes szabadságát, így tavaly 768 millió fizetett szabadság-nap maradt kihasználatlanul az amerikai gazdaságban.
A világ 36, az OECD-ben tömörülő országa közül az Egyesült Államok az egyetlen, ahol nem írják elő a fizetett szabadságot. Míg az EU-ban évi 20 munkanap a minimális, de az több országban magasabb: Franciaországban 30, Ausztriában és Spanyolország 25. Ugyanakkor Kanadában és Japánban csak 10 napos fizetett szabadságot ír elő a törvény.
Vegyesen alakult a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben hétfő kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
