Nem egyeztethető össze az uniós joggal a civiltörvény

Fotó: Civilizáció/Pethe Attila

A civil szervezetek külföldi támogatását érintő magyar jogszabály a tőke szabad mozgása korlátozásának minősül, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának több rendelkezését is sérti, ezért nem egyeztethető össze az uniós joggal - ismertette az európai uniós bíróság elé került ügyek előzetes megvizsgálásával megbízott főtanácsnok indítványát a luxembourgi székhelyű uniós bíróság kedden.

Az ügy előzménye, hogy Magyarország 2017-ben a külföldi szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt fogadott el, amely nyilvántartásba vételi, bejelentési és átláthatósági kötelezettségeket vezetett be a bizonyos értékhatárt meghaladó külföldi támogatásban részesülő civil szervezetek egyes kategóriáinál. Emellett a törvény szankciók alkalmazásának lehetőségéről rendelkezik az említett kötelezettségeknek eleget nem tevő szervezetekkel szemben.

Az Európai Bizottság szerint a felsorolt kötelezettségek sértik a tőke szabad mozgásának elvét, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának az egyesülés szabadságához, valamint a magán- és családi élet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogra vonatkozó rendelkezéseit, ezért a brüsszeli végrehajtó testület kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Unió Bírósága előtt.

Campos Sánchez-Bordona spanyol főtanácsnok most ismertetett indítványában elismerte, hogy a hivatkozott közérdekű célok - mint például a közrend védelme, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem - igazolhatják a jogszabály meghozatalát, azonban nem tehet érvényessé olyan szabályozást, amely előzetes jelleggel, valamennyi ilyen szervezettel szemben írja elő a vitatott kötelezettségeket.

Úgy ítélte meg, hogy a Magyarországon letelepedett egyesületek számára külföldről adományokat juttató személyek vagy szervezetek nevének, valamint adományaik összegének közzététele a magánéletbe történő beavatkozásnak minősül a személyes adatok kezelését illetően.

Véleménye szerint az intézkedések aránytalanok is, mivel az 500 ezer forintos küszöbérték rendkívül alacsony az okozott sérelmek súlyosságát tekintve, valamint az unió más tagállamaiból származó adományokat ugyanúgy kezelik, mint az unión kívülről származókat. Továbbá a megtámadott kötelezettségek nem teljesítése a jogszabályt megsértő szervezet feloszlatásához vezethet.

Mindezekre figyelemmel a főtanácsnok azt javasolta az uniós bíróságnak: állapítsa meg, hogy a vitatott magyar szabályozás indokolatlanul korlátozza a tőke szabad mozgását, mivel olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek igazolatlan beavatkozással járnak az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített magánéletre, a személyes adatok védelmére és az egyesülési szabadságra vonatkozó jogokba.

A főtanácsnok indítványa nem köti a bíróságot, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy döntéshozatalkor a testület gyakran azonos álláspontra helyezkedik a főtanácsnokkal.