|
| A Győr játékosai ünneplik Magyar Kupa-győzelmüket márciusban. MTI Fotó: Kovács Anikó |
A 2024-es lesz a 16. női Európa-bajnokság a sportágban, de az első, amelyen 24 válogatott vehet részt. A csoportmérkőzéseket Budapesten, Debrecenben, Innsbruckban és Bázelben, a középdöntőket Budapesten és Debrecenben, az elődöntőket és a helyosztókat Budapesten rendezik 2024. november 28. és december 15. között.
Az EHF tavaly júniusban közölte, hogy a magyar szövetség is szeretne pályázni a kontinenstornára, majd szeptemberben derült ki, hogy az MKSZ az osztrákokkal és a svájciakkal közösen rendezne. A pályázat Oroszország, valamint Csehország, Lengyelország és Szlovákia közös jelentkezését győzte le.
"Nagyon örülünk a sikernek, és annak, hogy Ausztriával és Svájccal közösen mi adhatunk otthont a tornának, hiszen ez elismerés a magyar kézilabdának, de az egész országnak is" - idézi Kocsis Máté elnök szavait az MKSZ honlapja. Hozzátette, sok helyről hallották, hogy számos sportágban elismeréssel beszélnek a magyar rendezésű sporteseményekről.
Pálinger Katalin, az MKSZ alelnöke közölte, 2024-re beérhetnek a most 17-22 éves, junior világbajnokságot, junior Európa-bajnokságot és ifjúsági Eb-t nyert magyar csapatok játékosai. "Amellett, hogy a rendezés elnyerésére büszkék lehetünk, fontos, hogy igazán versenyképes válogatottunk legyen az Eb-re" - mondta a korábbi világklasszis kapus.
Magyarország eddig kétszer volt házigazda, 2004-ben egyedül, tíz évvel később Horvátországgal közösen rendezett kontinenstornát, 2022-ben pedig - Szlovákiával közösen - férfi Európa-bajnokságnak ad otthont.
Horváth Gabriella, az MKSZ főtitkára a helyszínen az MTI-nek elmondta, hosszú lobbifolyamat előzte meg részükről a döntést, sok pozitív visszajelzést kaptak, mivel nagyon sok országnak tetszett az általuk prezentált koncepció. "Ma a teremben nagyon vert a szíve mindenkinek, mert éreztük, hogy nagyon közel lesznek egymáshoz a pályázók. Így is lett, nem is dőlt el az első szavazási körben" - tette hozzá.
Horváth Gabriella kifejtette, pályázatuk sikeréhez hozzájárult, hogy nem egyedül, hanem két másik országgal indultak a rendezésért.
A legnagyobb költségvetési többlet Cipruson (4,0 százalék), Írországban (2,5 százalék) és Dániában (2,0 százalék) volt. 
