|
| Menedékkérők a spanyolországi Cadizban. EPA/A. CARRASCO RAGEL |
Nagyságrendekkel csökkent 2015 óta a Magyarországon beadott menedékkérelmek száma, derül ki az Eurostat közelmúltban frissített adatsorából.
Már csak pár ezer menedékkérő érkezett
Míg 2015-ben – egymillió lakosra vetítve – 17 722 menedékkérelmet nyújtottak be itthon, addig 2016-ban 2875-öt, tavaly pedig 318-at. Három évvel ezelőtt tehát 56-szor, tavalyelőtt pedig kilencszer több migráns adott be kérelmet hazánkban, mint 2017-ben.
A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal adatai szerint tavaly összesen 3397 (negyedéves átlagban 850) menedékkérelmet nyújtottak be hazánkban. Az idei első negyedévben 342 menedékkérőt regisztráltak - ők főleg Afganisztánból és Irakból érkeztek -, azaz a mutató tovább csökkent.
A hátsó harmadban vagyunk
|
Metodológia Az Eurostat az adatokat a tagállamok belügyminisztériumaitól és a hozzá kapcsolódó szervektől kapta, és az első alkalommal benyújtott kérelmeket vette figyelembe. A beadott és a pozitívan elbírált menedékkérelmek számát csak fenntartásokkal lehet összehasonlítani, mivel az elbírálás áthúzódhat a következő évre. A menekültstátusz megadásának definíciója országonként különbözhet. Az uniós statisztikai hivatal egyébként már tavasszal is közölt egy adatsort a témában, ezt frissítette november 19-én. |
Ezen a téren Magyarország az uniós rangsor hátsó harmadában, a 20. helyen áll az Eurostat szerint: a magyarországinál kevesebb menedékkérelmet – egymillió lakosra vetítve – csak Szlovákiában (28), Portugáliában (99), Lengyelországban (79), Csehországban (108), Észtországban (137), Lettországban (183), Litvániában (184) és Horvátországban (213) adtak be 2017-ben.
Ez – magyar szempontból – jelentős javulás ahhoz képest, hogy a menekültválság csúcspontján, 2015-ben még Magyarország vezette az uniós rangsort.
Tavaly a legtöbb kérelmet egyébként az uniós belépőpontnak számító Görögországban, valamint Cipruson és Luxemburgban regisztrálták.
A térség egyik legbefogadóbb országa vagyunk
Az első fokon pozitívan elbírált menedékkérelmek száma – egymillió lakosra vetítve – 132 volt Magyarországon tavaly. (Összesen tehát mintegy 1300 menekültet fogadtunk be.) Ezzel az EU-ban a 17., Közép- és Kelet-Európában pedig a negyedik legbefogadóbb ország vagyunk.
A térségünkben Szlovákia, Szlovénia, Románia, Lengyelország, Horvátország, Csehország, Észtország és Litvánia is kevesebb – sok esetben nagyságrendekkel kevesebb – menekültet fogadott be hozzánk képest a lakosságszámhoz mérten, és csupán Ausztria (2864), Bulgária (240) és Lettország (136) előz meg minket.
Az uniós rangsort egyébként Németország vezeti (3164 pozitívan elbírált menedékkérelem egymillió lakosonként) Ausztria és Svédország előtt.
A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal adatai szerint az idei első negyedévben a menekültügyi hatóság 232 főt ismert el oltalmazottként, 35 főt menekültként, 12-t pedig befogadottként. 326 kérelmet viszont elutasított, 103 esetben pedig megszüntette az eljárást. Tavaly a hatóság 1110 főnek adott oltalmazotti, 106-nak menekült-, 75-nek pedig befogadotti státust.
Egyre kevesebben jönnek Európába
Évek óta mérséklődik az Európát elérő migránsok száma is: 2015-ben több mint egymillió, 2016-ban 390 ezer, 2017-ben 187 ezer, idén pedig – az elmúlt hónapokban regisztrált növekedés ellenére – még kevesebb, 124 ezer menedékkérő jött Európába.
A csökkenés elsősorban az EU és Törökország közötti 2016-os egyezménynek, valamint az uniós tagországok és az érintett afrikai államok közötti kétoldalú megállapodásoknak köszönhető.
Arról pedig már korábban is írtunk, hogy az idei első fél évben naponta alig több mint egy menedékkérő próbálta illegálisan átlépni a magyar határt.
Mi áll a háttérben?
Mindennek két olvasata van: az egyik, hogy a magyar határkerítés és a kormány migránsellenes politikája megtette a hatását, azaz a bevándorlók, menekültek túlnyomó többsége nem jut be az országba, vagy eleve elkerüli Magyarországot.
A másik magyarázat a hozzánk érkező menedékkérők számának csökkenésére, hogy az Európát elérő emberek száma is jelentősen visszaesett. Akik pedig mégis eljutnak a kontinensre, azok most sem Magyarországra, hanem Nyugat- vagy Észak-Európába akarnak menni. Azaz a magyar kormány egy olyan veszélytől akarja megvédeni az embereket, amely Magyarország vonatkozásában gyakorlatilag nem létezik.
Annak eldöntését, hogy a két narratíva közül melyik áll közelebb a valósághoz, az olvasókra bízzuk.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
