Hirdetés

Orosz politikai gyilkosság árnya vetül a mai párizsi csúcstalálkozóra

Káncz Csaba, 2019. december 09., 09:23

Putyin és Zelenszkij ma első alkalommal találkozik, a csúcstalálkozó a kelet-ukrajnai régiók ügyében valódi áttörés helyett a tárgyalások második szakaszának kezdetét jelentheti. Rudy Giuliani kijevi tárgyalásai és egy augusztusi politikai gyilkosság Berlinben sötét árnyakat vetnek a csúcstalálkozóra. Káncz Csaba jegyzete.

Hirdetés
MTI Fotó: Mónus Márton
MTI Fotó: Mónus Márton

Párizsban ma csúcstalálkozót tart az ukrán-, az orosz- és a francia elnök, valamint a német kancellár – vagyis a Normandiai Négyek - a szakadár oroszbarát kelet-ukrajnai régiók különleges státusza, illetve önrendelkezési joga ügyében. Az erőszak szórványos kiújulásai ellenére a kelet-ukrajnai konfliktus nagyrészt befagyott a 2015-ben aláírt minszki megállapodás után, a megállapodás politikai részét – így a lázadó területek különleges jogállását – máig sem teljesítették.

A politikában újoncnak számító Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megpróbálja rendezni országa viszonyát az ukrán álláspont szerint megszálló hatalom Oroszországgal. Kormánya újrakezdte a tárgyalásokat Moszkvával, amely szeptemberben jelentős mértékű fogolycseréhez vezetett. Az ukrán elnök a mai csúcson teljeskörű fogolycserét akar elérni.

Zelenszkij pozíciója

Zelenszkij még tavaszi választási kampányában nem zárkózott el attól, hogy a szakadárok által megszállt területek hovatartozásáról népszavazás döntsön. Ez az álláspontja finomodott azt követően, hogy októberben több ezren tüntettek Kijevben a kelet-ukrajnai régiók autonómiájának megnövelése ellen.

Az ukrán elnök a múlt héten több európai lapnak (Spiegel, Le Monde, Time, Wyborcza) adott interjút, amelyekben kifejtette Kijev kezdő pozícióját a mai tárgyalásokra. Szerinte a Donyec medencei „választások előtt teljes katonai visszavonulás szükségeltetik, az illegális katonai egységek teljes leszerelésével – függetlenül az egyenruhától és fegyvertípustól”. Az elnök kihangsúlyozta, hogy „nem ért egyet” korábbi egyezményekkel, amelyek szerint Kijev csak akkor nyerné vissza az ellenőrzést az orosz határa felett, ha előbb népszavazás lesz a szakadár területeken.

Márpedig ha ehhez Ukrajna ragaszkodik, akkor kicsi az esélye a mai áttörésnek – és ezt az ukrán külügyminiszter is így gondolhatja, hiszen szerinte a mai záróközlemény „nagyon óvatos” lesz. Tehát egy mai, valódi áttörés helyett a csúcstalálkozó a tárgyalások második szakaszának kezdetét jelenthetik. 

Árnyak a csúcstalálkozó felett

A mai találkozóra természetesen sötét árnyat vet Trump elnök kiszivárgott telefonhívása az ukrán elnökkel, amelynek kapcsán a Demokraták a múlt héten új szakaszába léptették az alkotmányos visszahívási eljárást. Az ügyben közvetítőként komoly szerepet játszott Rudy Giuliani, Trump ügyvédje és kiberbiztonsági tanácsadója.

Giuliani november 4-én Kijevbe látogatott, ahol a rá következő nap sötét politikai alakokkal találkozott (Jurij Lucenkó és Viktor Sokin). Az ukrán kormányzat azonnal elhatárolódott a látogatástól és Zelenszkij nem is volt hajlandó találkozni Giulianival.

A csúcstalálkozóra szintén vészjósló árnyékot vet egy augusztusi politikai gyilkosság Berlinben, amelynek kapcsán a német sajtó és a grúziai elit rögtön az orosz katonai hírszerzésre mutatott. A hidegháborút idéző merénylet körülményei arra utalnak, hogy Kadyrov csecsen elnök - egyben Putyin protezsáltja - is a megrendelők között lehet.

Nos, azóta a nyomozás előrehaladt és Berlin a múlt héten két orosz diplomatát kiutasított az ügy kapcsán. Szintén a múlt héten jelentették be, hogy a német főügyész hivatala vette át a nyomozást, mivel elég bizonyíték mutat orosz vagy csecsen „állami szereplőkre” a gyilkosság mögött. A csúcstalálkozó előtt ma reggel Merkel és Putyin személyesen fogja megvitatni ezt a súlyos incidenst.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Raiffeisen CIB Cetelem További ajánlatok

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hirdetés

Címlapon

Utánajártunk: mit tesznek a multik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséért?

Utánajártunk: mit tesznek a multik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséért?

A Microsoft januárban jelentette be, hogy 2030-ra, azaz tíz éven belül el fogja érni az úgynevezett karbonnegatív állapotot. Vagyis addig az időpontig a multinacionális vállalkozás a saját szén-dioxid-kibocsátását meghaladó mértékben fog olyan projekteket támogatni, amelyek révén több szén-dioxidot tudnak a légkörből kivonni, mint amennyit oda korábban juttattak. Megkérdeztük a legnagyobb hazai tőzsdei cégeket is, ők mit tesznek az egészségesebb, élhetőbb környezet érdekében.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank
Hirdetés

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Mennyi lesz a nyugdíjkorhatár 20 év múlva?