|
| (EPA/SERGEI CHIRIKOV) |
A 2016 június 23-i Brexit népszavazás óta az Egyesült Királyság gyakorlatilag permanens belpolitikai válságban vergődik. De az elkövetkező időszak még a sokat látottak számára is idegörlőnek ígérkezik: Theresa May miniszterelnök a következő 7 napot kritikusnak tartja, többek között azért, mert gyűlnek a vele szembeni bizalmatlansági indítványt támogató aláírások.
De alternatív megoldási javaslat nincs, így nem várható a belpolitikai káosz enyhülése a külön utas szigetországban. November 25-én elvileg EU csúcs lesz, ahol a Londonnal kötendő, a kilépés feltételeiről szóló dokumentumról is szavaznak a tagállamok vezetői – de nagy kérdés, hogy brit jóváhagyás hiányában pontosan mi is lesz a menetrend?
Moszkva a pofonok völgyében
A szigetország külpolitikai vonalvezetése is nehezen követhetővé vált az utóbbi időszakban, miközben London idegesen figyeli a transzatlanti kapcsolatok fellazulását. Az Egyesült Királyság jelentős globális szerepe a hidegháború alatt nem kis részben származott európai beágyazottságából – ahonnan most éppen kifarol – és különleges kapcsolatából Washingtonnal, ahol jelenleg egy kiszámíthatatlan elnök kuszálja össze az USA nemzetközi viszonyrendszerét. Ezért a perifériára szorult London most erősíti az észak-európai biztonságpolitikai tengelyt, amelynek keretében tavaly decemberben a brit miniszterelnök stratégiai védelmi együttműködési szerződést írt alá a lengyelekkel.
A háttérben működő brit biztonságpolitikai gépezetet viszont a jelek szerint nem befolyásolták negatívan a Brexit keltette kaotikus politikai folyamatok. Az utóbbi pár hónapban ugyanis akkora pofonokat osztott ki egy provokáció után az orosz katonai hírszerzésnek, hogy azok a mai napig nem tértek magukhoz.
Sorozatos lebukások
A brit nyomozás eredményeképp szeptember 5-én sikerült beazonosítani két orosz férfit a Szkripal-mérgezés kapcsán, Alekszander Petrovot és Ruszlán Bosirovot, akik ellen a Scotland Yard szerint elegendő bizonyíték gyűlt össze.
|
| Káncz Csaba |
Az is hamar kiderült, hogy Bosirov valódi neve Anatolij Csepiga ezredes, a katonai hírszerzés (GU) műveleti tisztje, akinek Vlagyimir Putyin 2014-ben a legmagasabb orosz állami kitüntetést, az Orosz Föderáció Hőse címet adományozta.
A holland és a brit elhárítás aztán október elején bejelentette, hogy még a tavasszal elfogtak négy orosz hírszerzőt, akik azzal a céllal érkeztek Hollandiába, hogy a hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) számítógépes rendszerét meghekkeljék.
Az orosz tisztek ráadásul olyan szakmai hibákat követtek el, amelyeket nem hogy a világ egyik szuperhatalmának kikiáltott állam magasan képzett hírszerző-különítménye nem követ el (amely szuperhatalom első számú vezetője amúgy egy obsitos hírszerző), de még egy nyugdíjas logopédus sem, ha elolvasott néhány könyvet a John le Carré-Tom Clancy-Frederick Forsyth hármas bármelyikétől.
Már Bécsnek is ők adnak tippet
Ezzel azonban még nem értek véget Moszkva megpróbáltatásai, ugyanis Ausztriában november 9-én bejelentette a kancellár, hogy őrizetbe vettek egy nyugdíjas osztrák ezredest. A gyanú szerint a 70 éves Martin M. 26 éven keresztül dolgozott az orosz katonai hírszerzésnek és szolgálataiért összesen 300 000 eurót kapott. Ami számunkra igazán érdekes a történetben, hogy egybehangzó híradások szerint London adta a tippet Ausztriának, amely aztán az ezredes letartóztatásához vezetett.
Káncz Csaba jegyzete
