Találkozik Putyin és Orbán barátja – nem akármire készülhetnek Iránban

Netanjahu izraeli miniszterelnök és Putyin orosz elnök ma találkozik Szocsiban, hogy megtárgyalják aggodalmaikat Irán szándékairól Szíriában.

Ez már Netanjahu negyedik látogatása Oroszországban az elmúlt 16 hónap során, ami jól mutatja Moszkva növekvő befolyását a Közel-Keleten. Izraelt nyugtalansággal tölti el, hogy Teherán állandó katonai bázist hozhat létre Szíriában és tájékoztatja Putyint arról, hogy milyen határvonalak (’red lines’) átlépése elfogadhatatlan számára.

Moszkva is nyugtalan

Moszkva és Teherán viszonyában is érzékelhető repedések jelentek meg az utóbbi hónapokban Szíria jövője kapcsán. Moszkva egy szekuláris államnak képzeli el Szíriát, ahol a kisebbségeknek és a vallási csoportoknak azonos jogaik vannak. Teherán viszont egy olyan damaszkuszi bábkormányt vizionál, amely eszközül szolgál az Irán-Irak-Szíria-Libanon által alkotott siíta tengely kialakításához.

Ennek a tengelynek egyben logisztikai folyosót is kellene képeznie, amelyen át Teherán katonai támogatást nyújt az Irán-barát erőknek, mindenek előtt a libanoni Hezbollah számára.

Az agresszív siíta politikai és ideológiai térnyerés viszont Moszkva szerint destabilizálná a térséget és feszültséget teremtene nemcsak Teherán és Izrael, hanem Teherán és az arab államok között is.

Moszkva megérti Izrael aggályát Irán katonai terjeszkedésével kapcsolatban, de azt eltúlzottnak tartja.

Putyin szerint Teherán legalább annyira érezheti magát bekerítve az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia és Izrael által, mint Izrael az iráni proxi erők által.

Az igaz, hogy Izrael nem fenyegetőzik nyíltan azzal, hogy lesöpri Iránt a térképről, de akkor miért vásárolt egy egész raj ötödik generációs, lopakodó F-35-ös vadászgépet? Ki ellen tudná ezt Tel- Aviv felhasználni, ha nem az irániak ellen?! Ráadásul a jelenlegi amerikai kormány nyíltan beszél az iráni rezsimváltás szükségességéről.

A kurd kérdés felizzik

Teherán és Ankara közben a térségbeli kurdokról egyeztette álláspontját. Ezért is fogadta múlt héten Erdogan elnök az iráni hadsereg főparancsnokát. A két fél megegyezett arról, hogy a szír kormány hatalmát helyre kell állítani Észak-Szíriában, amely sűrűn lakott a kurdok által.

Mind Teherán, mind Ankara elutasítja az iraki kurdok szeptember 25-re tervezett népszavazását az önállóságról. Mi több, az Irakban megbújó iráni kurd gerilla szervezet (KDPI) harcosai az elmúlt időszakban többször behatoltak Iránba és ott összetűzésbe kerültek a helyi biztonsági erőkkel. Ezek a lövöldözések hiteltelenné teszik az iraki kurdok azon állítását, hogy a függetlenedés nem jelent további instabilitást a térségben.

Rijád keze?

Ráadásul a KDPI már nyíltan külföldi segítséget kér, hogy az iráni államot gyengíthessék. A KDPI helyettes vezetője, Hasszán Sarafi egy augusztus 10-i interjúban kifejtette, hogy a Nyugat és számos arab ország aláásni igyekszik Irán befolyását a térségben, „amelyet mi, a kurdok lehetőségként tudunk kihasználni”. Sarafi ezt is elárulta az interjúban, hogy az általa vezetett kurdok taktikát váltanak, ezentúl több titkos bevetésre indulnak Irán területére.

Ezek az összecsapások felkorbácsolták azon félelmeket Teheránban, hogy a kurdok akár Szaúd-Arábia támogatásával felforgató tevékenységbe kezdtek Irán területén.  Teherán és Rijád mind Jemenben, mint Szíriában proxi csoportokon keresztül már harcol egymással, de a kurdok felhasználása egy új dimenziót kölcsönözne a kettejük összecsapásának.

Káncz Csaba jegyzete