|
| Török katonák indulásra készen a szíriai határ mellett. Fotó: EPA/Sedat Suna |
A szíriai háború már régen nem Asszadról és ellenzékéről szól, “képviselők útján vívott háborúvá” (proxy war) vált az USA és Oroszország között, amelyben éppen elmérgesedett a hangnem. Donald Trump amerikai elnök a rakétatámadással provokációt intézett Oroszország ellen – írja a német Focus.de.
E két nagyhatalom között egyensúlyozik Recep Tayyip Erdogan elnök, akinek saját célja van Szíriában, a kurd YPG milícia legyőzése. Ehhez azonban szüksége van az oroszok támogatására is, miközben tagja a NATO-nak, és így az USA szövetségese.
Következésképpen a két nagyhatalom viszonyának további elmérgesedése felettébb kellemetlen lehet számára. Ekkor ugyanis állást kéne foglalnia közöttük, és vagy Szíriában, vagy az EU-ban korlátozná ezzel saját befolyását.
Önként átadja Afrint?
A német lap szerint nagyon úgy tűnik, hogy az oroszok segítsége nélkül Erdogan nem győzhet a kurdok ellen. Erre utal, hogy március végén, Afrin elfoglalásakor az török vadászgépek számára az oroszok megnyitották a légteret. De egyéb katonai akcióit is jól tűrték az oroszok.
Megfigyelőkre hivatkozva azt írják, Törökország és Oroszország a színfalak mögött alighanem megegyezett abban, hogy Afrint az Asszad-rezsim, illetve az oroszok kapják meg. Ha ugyanis Erdogan meg akarná tartani, nagy számú katonát és rendőrt kéne állomásoztatnia ott, akiket a kurd gerillák állandóan támadnának. A sok áldozatot nehezen tudná otthon megmagyarázni.
Már választottak?
Ha viszont a területet átadja, elmondhatja, hogy legyőzte a kurdokat, anélkül, hogy újabb vérontásnak lenne kitéve. Az észak-szíriai offenzívát Erdogan választási kampánytémává tette, így a tét nagyon nagy. Ha viszont az oroszokkal szövetkezik, akkor ez az EU-val való kapcsolatokat fogja rosszul érinteni.
Ebben a konfliktusban a hétvégi amerikai-francia-brit rakétatámadás, amelynek elvileg a vegyi fegyverek használatának megtorlása volt a célja, nem hozott enyhülést. Németország álláspontja ugyanis az, hogy Szíria jövője csak Asszad elnök nélkül képzelhető el. Ez viszont sem az oroszoknak, sem a törököknek nem tetszik. A törökök egyelőre inkább Oroszországgal való jó viszonyukat hangsúlyozták a rakétatámadás után.
Öles léptekkel távolodik
Az Európai Unió ma délután mutatja be szokásos, Törökországgal és annak EU-csatlakozásával foglalkozó éves jelentését, amelyben azonban semmi jó nincs – véli tudni a Tagesschau.de. A német weboldal szerint a jelentésből inkább az derül ki, Törökország öles léptekkel távolodik az EU-tól. Holott Erdogan elnök még március végén Várnában is kifejezte, hogy országa csatlakozni szeretne az európai államszövetséghez.
Törökország papíron tagvárományos marad ugyan, valójában azonban a csatlakozási tárgyalásokat továbbra is jegelik – írja a Tagesschau. A jelentésben állítólag az egyetlen pozitívum, hogy az ország befogadott 3,5 millió szíriai menekültet. Amiben az EU természetesen továbbra is mélységesen érdekelt.
Újra német újságírót fogtak le
A kapcsolatok romlására utal, hogy Törökországban a hétvégén megint lecsuktak pár nyugati újságírót. A német Süddeutshce Zeitung szerint az Etha baloldali hírügynökség három munkatársáról van szó, akik közül legalább az egyik német és török útlevéllel érkezett – állítólag nyaralni. Azt azonban szintén írják, hogy a Marxista-Leninista Kommunista Párt egyik tagjáról van szó, aki részt vett olyan párttársai temetésén, akik a kurd YPG oldalán harcoltak. Így terrorizmussal gyanúsítják.
Tankot újságíróért?
Nemrég hosszas raboskodás után egy vezető német lap újságíróját, Demiz Yücelt engedték ki a török fogságból. Vannak, akik szerint a két ország közötti titkos megállapodásról lehetett szó, mert éppen akkor tárgyaltak páncélosokkal kapcsolatos technológiákról is.
(A törökök óriási politikai tisztogatási hullámáról írtunk itt, annak Európára is kiterjedő akcióiról pedig itt.)
Nem világos, hogy melyik oldalon harcolnak. 
