Japán eltávolította Dél-Koreát különleges kereskedelmi státusú partnerei listájáról pénteken, tovább rontva ezzel a két ország viszonyán, amely amúgy is feszült a háborús kényszermunka kompenzációját övező viták miatt. Ezt követően Dél-Korea jelezte, hogy szintén törli Japánt különleges kereskedelmi státusú partnerei listájáról.
A japán listán 27 olyan ország szerepel, amely gyorsított eljárással vásárolhat katonai célra is felhasználható termékeket Japántól. Dél-Korea az első, amelyet töröltek róla. A lépés azzal jár, hogy Japán nemzetbiztonsági okokra hivatkozva bármikor korlátozhatja bármely, Dél-Koreába irányuló termék exportját. Emellett lassul a katonai célra is felhasználható termékek exportengedélyeinek elbírálása, amely így akár 90 napot is igénybe vehet.
Szeko Hirosige gazdasági, kereskedelmi és iparügyi miniszter sajtótájékoztatón kijelentette, hogy nemzetbiztonsági okokból volt szükség az augusztus 28-tól hatályos intézkedésre, és a dél-koreai exportellenőrzés terén megnyilvánuló hiányosságokat emlegetett. A tárcavezető arra hivatkozott, hogy Szöul aláásta a két ország bizalmi viszonyát, miután többször figyelmen kívül hagyta vagy későn válaszolt Japán problémás szállítmányokra vonatkozó kérdéseire. Szeko aláhúzta: Tokió nem biztos benne, hogy Dél-Korea megakadályozná a kényes, fegyvergyártáshoz is felhasználható anyagokkal kapcsolatos visszaéléseket.
Ko Min Jung, a dél-koreai elnöki hivatal szóvivője mélységes sajnálatának adott hangot Tokió lépése miatt. "Kormányunk határozott fellépéssel válaszol Japán tisztességtelen intézkedésére" - idézte a Yonhap dél-koreai állami hírügynökség Kót.
Abe Sindzó japán miniszterelnök kormányának nem ez az első gazdasági intézkedése, amely hátrányosan érinti Dél-Koreát. A tokiói kabinet július elején úgy döntött, hogy egyedi elbírálás alá veszi három olyan anyag Dél-Koreába irányuló exportját, amelyet okostelefonok és más elektronikai eszközök gyártásához, illetve félvezetőkhöz használnak.
Mun Dzse In dél-koreai elnök a televízióban élőben közvetített, szokatlanul határozott hangvételű pénteki beszédében szintén ellenlépésekkel fenyegetett. "Japán nem fog újra legyőzni minket" - szögezte le miniszterei előtt a Koreai-félsziget 1910-től 1945-ig tartó japán megszállására utalva. Mun önző mitugrásznak nevezte Japánt, amely tönkreteszi a globális ellátási láncot. Az államfő azt pedzegette, hogy Tokió valódi szándéka csapást mérni gazdasági vetélytársára.
Hong Nam Ki dél-koreai gazdasági és pénzügyminiszter pénteken közölte, hogy panaszt tesznek a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) a japán exportkorlátozások miatt.
Dél-Korea szerint a korlátozások ártanak exportfüggő gazdaságának. Szöul azzal vádolta meg Tokiót, hogy fegyvert kovácsol a kereskedelemből, és így vág vissza a háborús időkből kiinduló viták miatt. A japán korlátozások dühödt tüntetéseket és a japán termékek bojkottját váltották ki a dél-koreaiakból.
A szomszédos országok viszonya azt követően keseredett meg, hogy a dél-koreai legfelsőbb bíróság tavaly arra kötelezett több japán vállalatot: fizessen kárpótlást a Koreai-félsziget 1910-től 1945-ig tartó japán megszállása alatt kényszermunkára kötelezett dél-koreaiaknak. Tokió azzal érvelt, hogy a jóvátételek kérdését lezárták a kétoldalú kapcsolatokat rendező 1965-ös szerződésben. Szöul jelezte, hogy nem avatkozhat bele a polgárjogi ügyekbe, és tiszteletben tartja a bíróság döntését.
Azt is lehet tudni, mennyi kamatot fizet. 
