Az elemzők többsége 50 bázispontos kamatemelést várt a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának ülésén. A felmérésben részt vevő 19 elemző közül 12 várt 50 bázispontos kamatemelést, 5 elemző 25 bázispontra számított, ketten pedig úgy vélték, hogy a monetáris tanács változatlanul hagyja a 6,5 százalékos jegybanki alapkamatot.
A jegybanki alapkamat alakulása 2008 júniusa óta
Az elemzői vélemények szerint a forint gyengülése csak korlátozottan jelent meg a novemberi inflációban, azonban a következő hónapokban a forint további gyengesége, valamint a jövedéki adók és az áfa emelés miatt az alapkamat 7 százalékra emelését valószínűsítették.
A forint a döntést megelőző percekben 301,4 forinton állt az euróval szemben, majd a kamatemelés hírére 300,6-ra erősödött.
A jegybank Monetáris Tanácsának november végi ülésén döntött arról, hogy a január óta 6 százalékos szinten lévő alapkamatot 50 bázisponttal 6,50 százalékra emeli. Simor András jegybankelnök a kamatemelést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kormányzati intézkedések, és a lassú növekedés alacsonyan tartják az inflációt, a forint gyengülése viszont kockázatokat rejt.
A jegybanki alapkamat néhány gazdaságban
Simor András a kamatdöntés hátteréről 15 órakor tart sajtótájékoztatót, amelyről élőben tudósítunk.
Villámreakció a Nemzetgazdasági Minisztériumtól
A kamatemelés gátolja Magyarország egészséges gazdasági növekedését - ez a véleménye a Magyar Nemzeti Bank mai döntéséről a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, melyet pillanatokkal a kamatdöntés nyilvánosságra kerülése után már el is juttattak szerkesztőségünknek.
A kamatemelés azon túl, hogy akadályozza a gazdasági növekedést, szembe megy az Európai Unió országaiban zajló folyamatokkal. Az Európai Központi Bank mellett az uniós államok központi bankjai is kamatot csökkentenek, ezzel is elősegítve hazájuk gazdasági növekedését - írja a minisztérium. Az NGM szerint a jegybanki kamatemelés elsősorban a hazai kis- és közepes vállalkozásokat érinti hátrányosan, növelve azok versenyhátrányát, és akadályozva őket a saját- és a GDP-növekedés előmozdításában.
Magyarország alapvető célja, hogy a válság után az unió egyik legversenyképesebb gazdasági környezetét biztosító állama legyen. Ezért konzultált a nemzetgazdasági miniszter korábban már Simor András jegybankelnökkel azokról a monetáris eszközökről, amelyekkel élénkíteni lehet a gazdasági növekedést, hasonlóan a világ nagy központi bankjai, így az Európai Központi Bank, a Fed vagy a brit jegybank, a Bank of Englandhez hasonlóan - sorolja a mennyiségi lazítást, kötvényvásárlási programot, azaz a pénznyomda beindítását választó jegybankokat az NGM közleménye.
Ország | Jelenlegi alapkamat | Vált. | Előző alapkamat | |||||
Brazília | 11,00% |
|
11,50% | |||||
India | 8,50% |
|
8,25% | |||||
Oroszország | 8,25% |
|
8,00% | |||||
Magyarország | 7,00% |
|
6,50% | |||||
Kína | 6,56% |
|
6,31% | |||||
Indonézia | 6,00% |
|
6,50% | |||||
Dél-Afrika | 5,50% |
|
6,00% | |||||
Chile | 5,25% |
|
5,00% | |||||
Mexikó | 4,50% |
|
4,75% | |||||
Lengyelország | 4,50% |
|
4,25% | |||||
Ausztrália | 4,25% |
|
4,50% | |||||
Dél-Korea | 3,25% |
|
3,00% | |||||
Izrael | 2,75% |
|
3,00% | |||||
Új-Zéland | 2,50% |
|
3,00% | |||||
Szaúd-Arábia | 2,00% |
|
2,50% | |||||
Norvégia | 1,75% |
|
2,25% | |||||
Svédország | 1,75% |
|
2,00% | |||||
Törökország | 1,50% |
|
1,75% | |||||
Kanada | 1,00% |
|
0,75% | |||||
Eurózóna | 1,00% |
|
1,25% | |||||
Csehország | 0,75% |
|
1,00% | |||||
Dánia | 0,70% |
|
0,80% | |||||
Nagy-Britannia | 0,50% |
|
1,00% | |||||
Egyesült Államok | 0,25% |
|
1,00% | |||||
Svájc | 0,25% |
|
0,50% | |||||
Japán | 0,10% |
|
0,10% |