Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
A várakozásoknak megfelelően 50 bázisponttal, 7 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a Monetáris Tanács. A Nemzetgazdasági Minisztérium villámgyorsan elítélte a jegybanki akciót, helyette a pénznyomdákat felpörgető jegybankokat sorolják követendő példaként.
Az elemzők többsége 50 bázispontos kamatemelést várt a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának ülésén. A felmérésben részt vevő 19 elemző közül 12 várt 50 bázispontos kamatemelést, 5 elemző 25 bázispontra számított, ketten pedig úgy vélték, hogy a monetáris tanács változatlanul hagyja a 6,5 százalékos jegybanki alapkamatot.
A jegybanki alapkamat alakulása 2008 júniusa óta
Az elemzői vélemények szerint a forint gyengülése csak korlátozottan jelent meg a novemberi inflációban, azonban a következő hónapokban a forint további gyengesége, valamint a jövedéki adók és az áfa emelés miatt az alapkamat 7 százalékra emelését valószínűsítették.
A forint a döntést megelőző percekben 301,4 forinton állt az euróval szemben, majd a kamatemelés hírére 300,6-ra erősödött.
A jegybank Monetáris Tanácsának november végi ülésén döntött arról, hogy a január óta 6 százalékos szinten lévő alapkamatot 50 bázisponttal 6,50 százalékra emeli. Simor András jegybankelnök a kamatemelést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kormányzati intézkedések, és a lassú növekedés alacsonyan tartják az inflációt, a forint gyengülése viszont kockázatokat rejt.
A jegybanki alapkamat néhány gazdaságban
Simor András a kamatdöntés hátteréről 15 órakor tart sajtótájékoztatót, amelyről élőben tudósítunk.
Villámreakció a Nemzetgazdasági Minisztériumtól
A kamatemelés gátolja Magyarország egészséges gazdasági növekedését - ez a véleménye a Magyar Nemzeti Bank mai döntéséről a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, melyet pillanatokkal a kamatdöntés nyilvánosságra kerülése után már el is juttattak szerkesztőségünknek.
A kamatemelés azon túl, hogy akadályozza a gazdasági növekedést, szembe megy az Európai Unió országaiban zajló folyamatokkal. Az Európai Központi Bank mellett az uniós államok központi bankjai is kamatot csökkentenek, ezzel is elősegítve hazájuk gazdasági növekedését - írja a minisztérium. Az NGM szerint a jegybanki kamatemelés elsősorban a hazai kis- és közepes vállalkozásokat érinti hátrányosan, növelve azok versenyhátrányát, és akadályozva őket a saját- és a GDP-növekedés előmozdításában.
Magyarország alapvető célja, hogy a válság után az unió egyik legversenyképesebb gazdasági környezetét biztosító állama legyen. Ezért konzultált a nemzetgazdasági miniszter korábban már Simor András jegybankelnökkel azokról a monetáris eszközökről, amelyekkel élénkíteni lehet a gazdasági növekedést, hasonlóan a világ nagy központi bankjai, így az Európai Központi Bank, a Fed vagy a brit jegybank, a Bank of Englandhez hasonlóan - sorolja a mennyiségi lazítást, kötvényvásárlási programot, azaz a pénznyomda beindítását választó jegybankokat az NGM közleménye.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kína devizatartaléka, amely a legnagyobb a világon, áprilisban tavaly szeptember óta a legmagasabbra szintre, 3282 milliárd dollárra nőtt a márciusi 3241 milliárd dollárról – közölte az ország devizafelügyelete (SAFE).
Az áprilisban már egész hónapon át érvényes hatósági korlátozás ellenére márciushoz képest nőttek az árak. Az élelmiszerek is csak 1,3 százalékkal mérséklődtek.
2025 márciusában a szezonálisan kiigazított ipari kibocsátás 0,1 százalékkal emelkedett februárhoz képest, ám a munkanaphatással korrigált éves adat már 5,4 százalékos visszaesést mutatott – közölte a KSH. A szakértők szerint a hosszú távú teljesítmény még mindig elmarad a 2021-es szinttől, a külpiacok gyengesége és az akkumulátorgyártás visszaesése pedig továbbra is fékezi a kilábalást. A kormány a programok bővítésével és nagyberuházásokkal igyekszik ellensúlyozni a külső negatív hatásokat.
A BUX 1333,65 pontos, 1,44 százalékos emelkedéssel 94 061,67 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken. 
