Válságtanácskozást tartanak, már napi több ezer menekült érkezik

Venezuelai guberáló (Wikimedia Commons)

A venezuelai menekülthelyzet a jelek szerint folyamatosan durvul, egyre gyorsuló ütemben hagyja el a lakosság az országot. A környező, nem túl gazdag államoknak pedig egyre nehezebb feladat gondosodni az óriási tömegről. “Latin-Amerika mindenkori legnagyobb békeidőbeli humanitárius válságáról” beszélnek.

Ma délután ezért 12 latin-amerikai ország és a Világbank részvételével válságtanácskozást tartanak Quito-ban, Ecuadorban, ám Venezuela nélkül – írja az El Comercio.

Az ENSZ menekültügyi szervezete, az UNHCR szerint ebben az évben augusztus 1-ig 137 220 venezuelai kért menedékjogot, míg tavaly egész évben 113 438, 2016-ban pedig mintegy 35 ezer. Nem tűnik ugyan kezelhetetlennek a helyzet, ám ez csak a jéghegy csúcsa.

Kulturális közelség

Van még az adatbázisukban egy “egyéb törvényes tartózkodási formák” nevű kategória, eszerint a nyilvántartás szerint július 31-én 585 996 venezuelai élt a környező országokban. A majdnem megegyező nyelvű és nagyon hasonló kultúrájú dél-amerikai szomszédok ugyanis többféle könnyített tartózkodási lehetőséget kínálnak, ezért menekültstátuszra sokan nem is jelentkeztek.

Ilyen papír, olyan papír

Ilyen egyéb jogcímek az ideglenes tartózkodási engedély, munkavállalói vízum, “humanitárius vízum” és regionális megállapodások (MERCOSUR, UNASUR) alapján kiadott vízumok. Csakhogy egész biztos, hogy még ez a majdnem 600 ezer ember sem a teljes létszám. Kérdés például, mi lehet azokkal, akik illegálisan utaznak, papírok nélkül.

"Bocsánat, csak fejenként két csomagot adunk el" (Wikimedia Commons)

Az ACNUR Colombia, azaz az UNHCR kolumbiai szervezete szerint csak ebben az országban már 442 462 ezer venezuelait regisztráltak az év közepéig.

Csak Kolumbiában 870 ezer

Egy másik sajtóközlemény pedig, amelyet az ENSZ és Kolumbia egyik tartományának (Atlántico) együttműködéséről adtak ki augusztus legvégén, már 870 093, Kolumbia egész területén tartózkodó venezuelairól írnak.

Kérdés, ebből hány menekült, hány nem, és ki mikor érkezett, de valószínűleg a többség menekült és az utóbbi pár évben jött. Feltételezhetjük, hogy a menekültügyi szervezetnek megalapozott becslései vannak.

Repkednek a számok

A sajtóban már 3-4 milliós számokkal is dobálóznak néha a venezuelai menekültekkel kapcsolatban, kérdés, ezek túlzóak-e, vagy pedig az ENSZ nem rendelkezik minden adattal. Egy másik, augusztus 23-i UNHCR-közlemény szerint ugyanis 2,3 millió venezuelai él külföldön, ezek közül 1,6 millió 2015 óta hagyta el az országot. Vélhetően a túlnyomó részük menekült.

Naponta ezrek érkeznek

A helyzet súlyosbodására utal, hogy augusztus elején az El Comercio szerint már naponta több mint 4000 venezuelai lépte át a határt Ecuador felé, egy hét alatt pedig mintegy 30 ezer. Egyébként úgy becsülik, hogy az év végére 300 ezerre nőhet a menekültek száma e latin-amerikai viszonyok között kisebbnek számító országban.

Peruba pedig augusztus utolsó előtti hetében 13 ezer menekült érkezett, ezzel az ottani migrációs hatóság vezetője, Eduardo Sevilla szerint 414 011 főre nőtt a venezuelaiak száma. (Tavaly év végén még csak kb. 200 ezren voltak.)

A vezető drámai emelkedésről beszél az utóbbi hetekben. Peru ezzel a második legnagyobb befogadó ország Kolumbia után – írta a perui Correo.

Ellátják őket a kórházban

Ebből a több mint 400 ezerből csak 78 ezer fő kapott eddig ideiglenes tartózkodási engedélyt (PTP), további százezer engedély kiadása folyamatban van. A perui kormány hat nappal ezelőtt egyes területeken egészségügyi rendkívüli állapotot hirdetett.

A peruiak, egyelőre csendesen, sérelmezik, hogy az érkező menekültek a tartózkodási engedélyhez automatikusan ingyenes egészségügyi ellátást kapnak – ez ugyanis a helyi lakosságnak sem jár. A kiskorú gyerekek pedig – a peruiakkal megegyezően – ingyenes állami iskolákba járhatnak. Bár az állami iskolák arrafelé, úgy hírlik, nem túl magas színvonalúak.

Egy kiskaput már becsuktak

Peruban is elkezdődött a “nem is háborús menekült hanem gazdasági menekült” jellegű szócsata, mint Európában. Peru, amely viszonylag szegény ország, augusztus 22-től belépési stopot vezetett be az útlevéllel nem rendelkezőknek. Állítólag azért, mert venezuelai katonák kezdtek beszivárogni az országba – írta a France24.com.

Akinek nincs venezuelai útlevele, az kérhet menekültstátuszt, politikai üldöztetésre hivatkozva. Ezt viszont már várhatóan elutasítják. Ezzel a perui hatóságok szerint felére eshet vissza az érkező venezuelaiak száma.

Hogy mit szólnak ehhez a kolumbiaiak, mint tranzitország, kérdés, de nemrég tárgyaltak a politikusaik is. (Venezuela csak Kolumbiával, Brazíliával és Guayanával határos közvetlenül, Ecuadorral és Peruval nem.)

Az utolsó oltsa le a villanyt

Venezuelaiak fórumbejegyzéseit olvasgatva, lassan alig lesz olyan nagycsalád, amelyből valaki ne ment volna külföldre. “Amikor a múltkor a földrengés miatt mind kiszaladtunk az utcára, akkor vettem észre, milyen sok szomszéd nincs már itt” – írta valaki.

"Tiltakozom a hiány ellen... Hol kapom meg ezeket /a termékeket/?" (Wikimedia Commons)

Sokan pedig azt írják, mennének, de nem kapnak útlevelet, vagy még útiköltségre sincsen pénzük. Pedig a teljes kilátástalanság miatt szívesen mennének.

Hiány és halál

Az interneten külön hosszú-hosszú Wikipedia-bejegyzés szól arról, hogy a venezuelai kommunista, nacionalista, Nyugat-ellenes rendszer mekkora elképesztő hiánygazdaságot teremtett. (Angolul itt.) A képeken üres polcok, szemétben keresgélő vagy hosszú-hosszú sorokban álló emberek láthatók, rosszabb lehet, mint Magyarországon az ötvenes évek. Jaj annak, aki beteg, alapvető gyógyszerek hiányoznak, a gyógyszerhiány és alultápláltság emberéleteket követel.

Lőnek is

Egyben Venezuela a Föld egyik legveszélyesebb országa a gyilkosságok számát tekintve. Rendszeresek a diktatórikus elnyomó rezsim elleni zavargások, amelyek sokszor halálos áldozatokat követelnek.

(A venezuelai pénzreformról itt írtunk.)