Skandináviában belátták, mit kell tenni ahhoz, hogy végre tényleg elkezdjük csökkenteni a globális felmelegedésért felelős széndioxid-kibocsátást: első blikkre bármilyen veszélyesnek is tűnik, de amíg széles körben el nem terjednek a megújuló energiák, addig leépítés helyett felépíteni kell az atomerőműveket, mert sokkal kisebb az emissziójuk, mint a fosszilis tüzelőkkel működő erőműveknek. Aztán, ha már sikerült visszafogni a klímaváltozást, majd akkor lehet elgondolkozni azon, mi legyen a következő lépés.
 |
| Nem ellenség az atomerőmű. (Fotó: Getty) |
Korunk legnagyobb problémáját körüljáró könyvet mutat be a New York Times: az A Bright Future (Egy fényes jövő) című kötet arról szól, hogyan lehetne tényleg hatékonyan megfékezni a klímaváltozást - teszi mindezt úgy, hogy egy már bizonyítottan működő energiapolitikai modellt állít a középpontba.
Enyhülget már az atompara
A Joshua S. Goldstein-Staffan A. Qvist szerzőpáros jegyezte kötet a svédországi gyakorlatban látja az egyetlen járható utat, melynek központi eleme - elsőre meghökkentő módon - az atomenergia. Az atomenergiának jellemzően rémes a sajtója, a közvélemény - az oroszokkal való üzletelésre különösen fogékony magyar döntéshozókat leszámítva - általában élből teljes elutasítással viszonyul hozzá, ami főképp a csernobili és a fukusimai atomkatasztrófa nyomasztó emlékének tudható be. A nukleáris megoldások sajtója azonban már jóval a balesetek előtt is rossz volt, ám akkor még nem az aggódó környezetvédők emelték fel ellene a hangjukat: az '50-es, '60-as évek amerikai és európai értelmisége azért félt az atomerőművektől, mert azok elszaporodása és az így elérhető olcsó áram vélekedésük szerint a Föld ugrásszerű túlnépesedéséhez és a városok túl nagyra hízásához vezetett volna. Ezek végül be is következtek, de a tragikus balesetek miatt az atomtól való idegenkedés mára már a katasztrófáktól való félelemben gyökerezik. Viszont lassan fordulni látszik a kocka.
Néhány hónappal ezelőtt jelent meg a Union of Concerned Scientists tanulmánya, mely amellett érvelt, hogy az USA elaggott atomerőműveit nem bezárni, hanem felújítani és fenntartani kellene, mégpedig azért, mert bár drágább a működtetésük, sokkal kisebb a károsanyag-kibocsátásuk, mint a helyükbe érkező szén- vagy földgázerőműveknek, melyek telepítését azért is szorgalmazzák, hogy legyen mivel betömni az energialyukat, melyet a bezárandó nukleáris erőművek hagynának maguk után - azokat ugyanis a zöldenergia egyelőre nem tudja kipótolni, mert ahhoz nem terjed elég gyorsan. Az USA atomerőműveinek harmada működik nem kifizetődően, illetve áll bezárás előtt, és ha ezt mind fosszilis tüzelőkkel működő erőművekkel váltanák ki, az a tanulmány szerint 6 százalékos emisszió-növekedést hozhat az Egyesült Államokban. Pedig az USA emissziója már most riasztó állapotban van, nyolc éve nem ugrott akkorát, mint tavaly.
Szép a zöld, de nem elég
Mint hogy az ENSZ tavalyi klímaügyi jelentése szerint a világ nettó károsanyag-kibocsátásának 2050-re a nullára kell süllyednie, különben gyakorlatilag vége lesz a világnak, ahogy ismerjük, a lehető legfontosabb lenne a lehető leggyorsabban lépni az ügyben. A visszakézből érkező válasz az, hogy zárjunk be rögtön minden fosszilis tüzelővel és atomenergiával működő erőművet, és pótoljuk őket megújuló energiákkal - ez azonban akkor sem reális, ha a megújulók terjedése egyre gyorsul. A Bright Future idézi Cesare Marchetti olasz fizikus felismerését, miszerint ahhoz, hogy egy új energiaforrás átvegye a hatalmat, és a bolygó felének energiapiacán uralkodóvá váljon, közel egy teljes évszázad szükséges. Még ahhoz is 50 év kell, hogy a részesedése 1-ről 10 százalékra nőjön a globális energiamixben. Ha a drasztikus zöldítéssel számolunk, és elfogadjuk a fenti ENSZ-becslést is, akkor láthatjuk, hogy ezzel már bőven elkéstünk.
A kötet szerint éppen ezért kell nem csak fenntartani, de átmenetileg fel is pörgetni az atomenergiát: a már ismert és bevált, alacsony emissziójú energiaforrással képesek lehetünk átvészelni az átmeneti időszakot, míg a zöldenergia és a hozzá szükséges infrastruktúra mindenhol gyökeret ver a bolygón. A szénmentesítés kényszere mellett ugyanis a másik, ami garantálható, hogy a jövőben extrém módon megugrik a világ energiaéhsége, főleg a fejlődő régiókban: Kínában, Indiában és Afrikában. Becslések szerint a globális energiafogyasztás a következő 30 évben 50 százalékkal szökik fel, ami csak addig tűnik sci-finek, amíg bele nem gondolunk, hogy az egyre forróbbá váló nyarak hatására ázsiaiak milliárdjai fognak klímaberendezést szereltetni az otthonukba.
A szerzőpáros szerint az energiazöldítés önmagában csak a szénmentesítést oldaná meg, a megugró energiaéhséget nem tudná csillapítani. Ezzel ellenben, ha egyidejűleg világszerte leszerelnénk a fosszilis erőműveket, és atomerőművekkel helyettesítenénk őket, akkor egyszerre adhatnánk választ mindkét kérdésre. A könyv szerint egyetlen más megoldásra sincs már időnk.
A svéd modell
Svédország már régóta ebben a szellemiségben fejleszt: atomerőművekkel és megújuló energiával dolgoznak. A '70-es években, amikor nekiálltak az atomosításnak, persze még nem éreztük ennyire a bőrünkön a globális felmelegedést. Akkoriban egyszerűen ez a megoldás volt a logikus, mint hogy a további vízenergia-fejlesztések nem voltak kívánatosak, a fosszilis erőművek pedig az évtized olajkrízise miatt megbízhatatlanná váló nyersanyag-utánpótlás miatt estek ki a pikszisből. Svédország 1970 és 1990 között egy tucat atomerőművet épített, melyek közül nyolc a mai napig működik, és az ország energiamixének 40 százalékát adják - ugyanannyit, mint a helyi vízerőművek. A többi a szélerőművekből és a bioerőművekből érkezik. A svéd energia így olcsó, tiszta és megbízható.
A szerzők a svéd példát a némettel ütköztetik. Németország szívesen tetszeleg a klímaváltozás elleni harc egyik legaktívabb katonájának szerepében, a látványos igyekezetek mellett azonban a számok ezt nem támasztják alá. Németország nagy erőkkel telepíti a szél- és vízerőműveket, de közben az atomerőművek leépítésében is élen jár - melyeket szénerőművekkel pótol ki. Így aztán végső soron nem tettek mást, mint kicserélték az egyik szénmentes energiaforrásukat két másikra, miközben az emissziójuk nem csökkent. Ma a német energiamix 40 százalékát a barnaszén adja, és Európa 10 legszennyezőbb erőművéből hat német. Most kaptak észbe: friss tervezetük szerint 2038-ra az összes szénerőművüket bezárják.
Felemás a helyzet a többi, hagyományosan nagy emissziójú országokban. Oroszország és az USA-t a legszennyezőbb állam trónjáról letaszító Kína például egyre inkább ráfekszik az atomra - az oroszok, mint tudjuk, előszeretettel építenek nukleáris erőműveket a saját határaikon kívül is. Kínában pedig csökken az új szénerőművek beruházási rátája, azonban ezzel sokra mégsem megyünk, mert ők is exportálnak a szomszédos országokba - csakhogy ők pont szénerőműveket és fosszilis tüzelőket, így amit otthon rendberaknak, azt a szomszédokkal barmoltatják szét, a végső szénmérlegen tehát nem látszik a változás. Ahhoz Goldstein és Qvist szerint mindenkinek a svéd példát kellene követnie.
3 millió forintból mindent elérhetsz
A céljaidhoz elég lenne 3 millió forint? A legjobb személyi kölcsönökkel felújíthatod a lakásod, lecserélheted az autód, de saját vállalkozásodat is beindíthatod. Használd személyi kölcsön kalkulátorunkat és legyen tiéd a legkedvezőbb hitel a törlesztőrészlet nagysága alapján: a Budapest Bank Online Prémium kölcsönének törlesztőrészlete 60 596 forint, a THM 7,90 százalék. A CIB Bank Előrelépő személyi kölcsönének 60 654 forint a havi törlesztőrészlete, a THM pedig 8,17 százalék, de szintén kedvező a Raiffeisen Bank ajánlata: a törlesztőrészlet 60 757 forint, a THM pedig 8,92 százalék. A Cetelem Saját Ritmus kölcsönt 62 130 forintos törlesztőrészlettel és 9,74 százalékos THM-mel érhetjük el. További ajánlatok, esetleg nagyobb hitelösszeg érdekel? Használd ezt a hitelkalkulátort!
Címlapon
Megvédte Orbán Viktort egy vezető német politikus
Horst Seehofer szerint a magyar kormányfő néha ugyan túlzásokba esik, de ettől még demokrata politikus, akinek figyelemreméltó múltja van. A német belügyminiszter, a CSU egykori elnöke a Neue Zürcher Zeitungnak arról is beszélt, hogy a menekültpolitika Európa Achilles-sarka. A német kormány a héten újabb menekültügyi szigorításokról döntött, és csökkentené a menedékkérők ellátását.
- Maga letérdelne Putyinnak: hatalmas show lett az ukrán elnökjelölti vitából
- A nap képe: ez a csábos mosolyú nő lehet az új ukrán first lady
- Gigaturnéra indul Orbán Viktor jövő héten
- Míg mi bevezettük a nagypénteket, Ausztria beszüntette
- EP-választás: mutatjuk, hol szavaz a legtöbb külföldi magyar
- Porosenko fél a bukástól
- Megvédte Orbán Viktort egy vezető német politikus
- 700 millió forintból épül üzem Szekszárdon
- Ezer vendéglátóhely szűnt meg Budapesten, mégis nőtt a dolgozók száma
További cikkek
-
A nap képe: ez a csábos mosolyú nő lehet az új ukrán first lady
A hölgyet úgy hívják, hogy Olena Zelenszka. Tovább
-
Maga letérdelne Putyinnak: hatalmas show lett az ukrán elnökjelölti vitából
Érzelmektől túlfűtött vita zajlott Petro Porosenko és Volodimir Zelenszkij között. Tovább
-
EP-választás: mutatjuk, hol szavaz a legtöbb külföldi magyar
Négy héttel a határidő lejárta előtt már több mint 5700-an jelezték, hogy az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán a 134 külképviselet valamelyikén akarnak voksolni. Tovább
-
Gigaturnéra indul Orbán Viktor jövő héten
A kormányfő előbb Kazahsztánba utazik, majd Kínába látogat, ahol többek között a kínai miniszterelnökkel fog egyeztetni. Tovább
-
Porosenko fél a bukástól
Petro Porosenko hivatalban lévő ukrán elnök hívei pénteken szimpátiatüntetést tartottak a kijevi Függetlenség terén (Majdanon). Tovább
-
Míg mi bevezettük a nagypénteket, Ausztria beszüntette
Nagypénteken az érintett egyházak Ausztria-szerte tiltakoztak az új rendelet ellen, amely szerint az idén ez már nem munkaszüneti nap az országban. Tovább
-
Rejtély a Putyin-Kim-csúcs időpontja és helyszíne
Moszkva biztonsági okokból nem nevezi meg Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsng Un észak-koreai vezető előkészületben lévő találkozójának időpontját és helyszínét. Tovább
-
Fiatal újságírónő esett áldozatául egy észak-írországi lövöldözésnek
Nesze neked, Brexit: Észak-Írországban fellángoltak a britellenes szenvedélyek, a rendőrség húsvéti megelőző akciójára erőszakkal reagált egy szakadár terrorcsoport. Tovább
-
Összeomlottak az államkötvényhozamok
Váratlanul újra pánikszerű vétel bontakozott ki a fejlett európai országok államkötvényeinek piacán: az árak megemelkedtek, a hozamok nagyot zuhantak. A pánikot egy, a vártnál rosszabb eurózónás adat okozta, amelyik jobban megnézve nem is olyan rossz, de olyan méretű a pesszimizmus, hogy a bolhát is elefántnak látják. Tovább
-
37 ország vezetője találkozik Pekingben
Összesen 37 kormány-, illetve államfő, valamint egyéb vezető jelezte részvételét az április 25. és 27. között Pekingben tartandó második Egy övezet, egy út fórumra. Tovább
-
Észak-Korea megfenyegette Amerikát, majd kilőtt egy rakétát
Ügyesen manőverezik a kis kommunista atomhatalom rezsimje: találkozót jelent be Putyinnal, kiosztja Amerikát, majd kilő egy nem túl kicsi és nem túl nagy rakétát. Tovább
-
Stadionban csapnak össze az ukrán elnökjelöltek
Ma, helyi idő szerint este hét órai kezdettel rendezik meg a kijevi Olimpiai Stadionban Volodimir Zelenszkij humorista és Petro Porosenko hivatalban lévő államfő közötti elnökjelölti vitát. Tovább
-
Putyin az észt elnökasszonnyal barátkozik
Nem normális helyzet, hogy Oroszország és Észtország tisztségviselői között sokáig nem volt érdemi érintkezés - jelentette ki Vlagyimir Putyin, amikor a Kremlben fogadta az észt elnöknőt, Kersti Kaljulaidet. Tovább
-
Súlyos károkra is biztosítva vannak a hazai templomok
A Magyar Katolikus Egyház templomai a súlyos káresetekre is rendelkeznek biztosítással, közölte a Privátbankár.hu-val az egyház sajtószolgálata. Tovább
-
Amerika újabb háborúra készül – nem lesz egy fáklyásmenet
Bolton arra utasította a Pentagont, hogy dolgozzon ki terveket Venezuelára „az orosz, kubai és a kínai befolyás elrettentése céljából”. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
Pénzért, szexért árult opiátos gyógyszereket több tucat orvos az USA-ban
Kábítószertartalmú gyógykészítmények törvényellenes felírásáért és egészségbiztosítási csalásért emeltek vádat ellenük. Tovább
-
Május végén véget ér a kereskedelmi háború?
A Wall Street Journal értesülései szerint a két nagyhatalom akkor írja alá a kereskedelmi megállapodást. Tovább
-
Visszavágta a GDP-előrejelzését Németország
A német kormány ma már csak fél százalékos gazdasági növekedéssel számol az idei évre az eddig várt egy százalék helyett. Tovább
-
Patai Mihályt kinevezték az MNB alelnökévé
Áder János köztársasági elnök a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökévé nevezte ki Patai Mihályt szerdán Budapesten. Tovább
-
Leáldozott a kettős minőségű élelmiszereknek
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta az online piacterek átláthatóságát javító, valamint a termékek kettős minőségével szembeni hatékonyabb fellépést lehetővé tevő előírásokról szóló uniós fogyasztóvédelmi szabályokat megerősítő megállapodást - közölte az uniós parlament szerdán. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Szavazás
Az Európai Parlament megszavazta az óraátállítás eltörlését. Ön szerint a téli vagy a nyári időszámítás maradjon érvényben Magyarországon 2021-től?
Exkluzív interjúk
-
Mibe érdemes fektetni az idén? – Zsiday Viktor
-
Külföldi álmok: honnan tudja egy magyar cég, hogy van esélye labdába rúgni? – Katona Zsolt
-
Mit válassz, ha nyugdíjas éveidre szeretnél takarékoskodni? – Benczédi Balázs
-
A kötvényekből ingatlanalapokba mennek az idén a befektetők – Varga Zalán
-
Ha a nyugdíjadra gondolsz, erre ügyelsz a befektetésnél – Hajósi Péter, Varga-Balázs Attila
