Skandináviában belátták, mit kell tenni ahhoz, hogy végre tényleg elkezdjük csökkenteni a globális felmelegedésért felelős széndioxid-kibocsátást: első blikkre bármilyen veszélyesnek is tűnik, de amíg széles körben el nem terjednek a megújuló energiák, addig leépítés helyett felépíteni kell az atomerőműveket, mert sokkal kisebb az emissziójuk, mint a fosszilis tüzelőkkel működő erőműveknek. Aztán, ha már sikerült visszafogni a klímaváltozást, majd akkor lehet elgondolkozni azon, mi legyen a következő lépés.
 |
| Nem ellenség az atomerőmű. (Fotó: Getty) |
Korunk legnagyobb problémáját körüljáró könyvet mutat be a New York Times: az A Bright Future (Egy fényes jövő) című kötet arról szól, hogyan lehetne tényleg hatékonyan megfékezni a klímaváltozást - teszi mindezt úgy, hogy egy már bizonyítottan működő energiapolitikai modellt állít a középpontba.
Enyhülget már az atompara
A Joshua S. Goldstein-Staffan A. Qvist szerzőpáros jegyezte kötet a svédországi gyakorlatban látja az egyetlen járható utat, melynek központi eleme - elsőre meghökkentő módon - az atomenergia. Az atomenergiának jellemzően rémes a sajtója, a közvélemény - az oroszokkal való üzletelésre különösen fogékony magyar döntéshozókat leszámítva - általában élből teljes elutasítással viszonyul hozzá, ami főképp a csernobili és a fukusimai atomkatasztrófa nyomasztó emlékének tudható be. A nukleáris megoldások sajtója azonban már jóval a balesetek előtt is rossz volt, ám akkor még nem az aggódó környezetvédők emelték fel ellene a hangjukat: az '50-es, '60-as évek amerikai és európai értelmisége azért félt az atomerőművektől, mert azok elszaporodása és az így elérhető olcsó áram vélekedésük szerint a Föld ugrásszerű túlnépesedéséhez és a városok túl nagyra hízásához vezetett volna. Ezek végül be is következtek, de a tragikus balesetek miatt az atomtól való idegenkedés mára már a katasztrófáktól való félelemben gyökerezik. Viszont lassan fordulni látszik a kocka.
Néhány hónappal ezelőtt jelent meg a Union of Concerned Scientists tanulmánya, mely amellett érvelt, hogy az USA elaggott atomerőműveit nem bezárni, hanem felújítani és fenntartani kellene, mégpedig azért, mert bár drágább a működtetésük, sokkal kisebb a károsanyag-kibocsátásuk, mint a helyükbe érkező szén- vagy földgázerőműveknek, melyek telepítését azért is szorgalmazzák, hogy legyen mivel betömni az energialyukat, melyet a bezárandó nukleáris erőművek hagynának maguk után - azokat ugyanis a zöldenergia egyelőre nem tudja kipótolni, mert ahhoz nem terjed elég gyorsan. Az USA atomerőműveinek harmada működik nem kifizetődően, illetve áll bezárás előtt, és ha ezt mind fosszilis tüzelőkkel működő erőművekkel váltanák ki, az a tanulmány szerint 6 százalékos emisszió-növekedést hozhat az Egyesült Államokban. Pedig az USA emissziója már most riasztó állapotban van, nyolc éve nem ugrott akkorát, mint tavaly.
Szép a zöld, de nem elég
Mint hogy az ENSZ tavalyi klímaügyi jelentése szerint a világ nettó károsanyag-kibocsátásának 2050-re a nullára kell süllyednie, különben gyakorlatilag vége lesz a világnak, ahogy ismerjük, a lehető legfontosabb lenne a lehető leggyorsabban lépni az ügyben. A visszakézből érkező válasz az, hogy zárjunk be rögtön minden fosszilis tüzelővel és atomenergiával működő erőművet, és pótoljuk őket megújuló energiákkal - ez azonban akkor sem reális, ha a megújulók terjedése egyre gyorsul. A Bright Future idézi Cesare Marchetti olasz fizikus felismerését, miszerint ahhoz, hogy egy új energiaforrás átvegye a hatalmat, és a bolygó felének energiapiacán uralkodóvá váljon, közel egy teljes évszázad szükséges. Még ahhoz is 50 év kell, hogy a részesedése 1-ről 10 százalékra nőjön a globális energiamixben. Ha a drasztikus zöldítéssel számolunk, és elfogadjuk a fenti ENSZ-becslést is, akkor láthatjuk, hogy ezzel már bőven elkéstünk.
A kötet szerint éppen ezért kell nem csak fenntartani, de átmenetileg fel is pörgetni az atomenergiát: a már ismert és bevált, alacsony emissziójú energiaforrással képesek lehetünk átvészelni az átmeneti időszakot, míg a zöldenergia és a hozzá szükséges infrastruktúra mindenhol gyökeret ver a bolygón. A szénmentesítés kényszere mellett ugyanis a másik, ami garantálható, hogy a jövőben extrém módon megugrik a világ energiaéhsége, főleg a fejlődő régiókban: Kínában, Indiában és Afrikában. Becslések szerint a globális energiafogyasztás a következő 30 évben 50 százalékkal szökik fel, ami csak addig tűnik sci-finek, amíg bele nem gondolunk, hogy az egyre forróbbá váló nyarak hatására ázsiaiak milliárdjai fognak klímaberendezést szereltetni az otthonukba.
A szerzőpáros szerint az energiazöldítés önmagában csak a szénmentesítést oldaná meg, a megugró energiaéhséget nem tudná csillapítani. Ezzel ellenben, ha egyidejűleg világszerte leszerelnénk a fosszilis erőműveket, és atomerőművekkel helyettesítenénk őket, akkor egyszerre adhatnánk választ mindkét kérdésre. A könyv szerint egyetlen más megoldásra sincs már időnk.
A svéd modell
Svédország már régóta ebben a szellemiségben fejleszt: atomerőművekkel és megújuló energiával dolgoznak. A '70-es években, amikor nekiálltak az atomosításnak, persze még nem éreztük ennyire a bőrünkön a globális felmelegedést. Akkoriban egyszerűen ez a megoldás volt a logikus, mint hogy a további vízenergia-fejlesztések nem voltak kívánatosak, a fosszilis erőművek pedig az évtized olajkrízise miatt megbízhatatlanná váló nyersanyag-utánpótlás miatt estek ki a pikszisből. Svédország 1970 és 1990 között egy tucat atomerőművet épített, melyek közül nyolc a mai napig működik, és az ország energiamixének 40 százalékát adják - ugyanannyit, mint a helyi vízerőművek. A többi a szélerőművekből és a bioerőművekből érkezik. A svéd energia így olcsó, tiszta és megbízható.
A szerzők a svéd példát a némettel ütköztetik. Németország szívesen tetszeleg a klímaváltozás elleni harc egyik legaktívabb katonájának szerepében, a látványos igyekezetek mellett azonban a számok ezt nem támasztják alá. Németország nagy erőkkel telepíti a szél- és vízerőműveket, de közben az atomerőművek leépítésében is élen jár - melyeket szénerőművekkel pótol ki. Így aztán végső soron nem tettek mást, mint kicserélték az egyik szénmentes energiaforrásukat két másikra, miközben az emissziójuk nem csökkent. Ma a német energiamix 40 százalékát a barnaszén adja, és Európa 10 legszennyezőbb erőművéből hat német. Most kaptak észbe: friss tervezetük szerint 2038-ra az összes szénerőművüket bezárják.
Felemás a helyzet a többi, hagyományosan nagy emissziójú országokban. Oroszország és az USA-t a legszennyezőbb állam trónjáról letaszító Kína például egyre inkább ráfekszik az atomra - az oroszok, mint tudjuk, előszeretettel építenek nukleáris erőműveket a saját határaikon kívül is. Kínában pedig csökken az új szénerőművek beruházási rátája, azonban ezzel sokra mégsem megyünk, mert ők is exportálnak a szomszédos országokba - csakhogy ők pont szénerőműveket és fosszilis tüzelőket, így amit otthon rendberaknak, azt a szomszédokkal barmoltatják szét, a végső szénmérlegen tehát nem látszik a változás. Ahhoz Goldstein és Qvist szerint mindenkinek a svéd példát kellene követnie.
Címlapon
Később mehetnének nyugdíjba az osztrákok. És mi?
Az OECD jelentése azt javasolja Ausztriának, hogy tolják ki a nyugdíjkorhatárt. A dolgozók teljes munkaidőben dolgozzanak, és növeljék a képzésre fordított pénzügyi erőforrásokat is. Magyarországgal kapcsolatban is van egy érdekes megjegyzésük.
- Később mehetnének nyugdíjba az osztrákok. És mi?
- A nap képe: sínre került a MÁV vadonatúj emeletes vonatja
- Furcsaságok a legfrissebb szégyenlistán: mi folyik Sajószentpéteren?
- Invázió készül? A törökök montenegrói repülőtereket vennének
- Bejelentették: Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került a Tigáz
- A vártnál több befektetési jegyet cseréltek le a szuper államkötvényre?
- Megválasztották Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnökének
- A kormány kinézte magának a Telenort? Már tárgyalásokról pletykálnak
- A munkavállalóknak fejlődnie kell - megvan, miért lesznek bajban a jövőben a cégek
További cikkek
-
Elfogadták a Notre-Dame helyreállításáról szóló törvényt
Emmanuel Macron három hónapja azt ígérte, öt éven belül rendbehozzák a leégett székesegyházat - innentől fogva ez most már a hivatalos program. Tovább
-
Még uniós átlag felett teljesít a magyar vegyipar, de már fenyegeti a munkaerőhiány és a klímakrízis kihívásai
Nagyon megy az export, nő a termelés és a belföldi eladások is megukra találtak, de lesznek itt még gondok. Tovább
-
Megválasztották Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnökének
Megválaszották Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikust az Európai Bizottság következő elnökének az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kedden. Tovább
-
Invázió készül? A törökök montenegrói repülőtereket vennének
A montenegrói török nagykövet szerint nem csak a podgoricai, hanem a tivati repülőtér irányítását is átvennék. Tovább
-
1,6 milliárd forintért szerezhet be eszközöket a mentőszolgálat
A mentőszolgálat főigazgatója szerint ilyen mértékű fejlesztés az mentőszolgálat életében még nem volt. Tovább
-
5 milliárd forint jut idén szociális tüzelőanyagra
A támogatásra az ötezer lélekszám alatti önkormányzatok pályázhatnak. Tovább
-
Az EU-pártiaknak gesztusokat tett, az EU-szkeptikusoknak beszólt von der Leyen
Az Európai Bizottság elnöki posztjának várományosa beszédében ambiciózus környezetvédelmi célokat, minimálbért és a jogállam betartatását szolgáló új mechanizmust ígért. Tovább
-
Még mindig több bevándorló érkezik Németországba, mint ahányan hazamennek
Tavaly mintegy 400 ezerrel többen vándoroltak be Németországba, mint ahányan elhagyták az országot – közölte a Destatis. Tovább
-
64 millióért öltöztetik fel Kövér házőrségét
Nettó 63,58 millió forintra szerződött szolgálati ruházat beszerzésére az Országgyűlés Hivatala - derül ki a parlament honlapján közzétett dokumentumokból. Tovább
-
Utak és vasutak - szárnyal a magyar építőipar
Idén májusban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 26,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Tovább
-
35 százalékra nőtt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátája
Ez két dolognak köszönhető: a rehabilitációs intézkedéseknek és az általános munkaerőhiánynak. Tovább
-
Már a magyarok harmada diplomás, de közben 22 százalékot zuhant a felsőoktatásban tanulók száma
Egyre többen tanulnak tovább külföldön. Tovább
-
Nincs munkanélküliség itthon? Egekben az Ausztriában dolgozók száma
Ha nyár, akkor új rekord. Soha nem kapott munkát ennyi magyar Ausztriában. Majdnem százezer magyar állampolgárságú személy dolgozott ott hivatalosan az előző hónapban. Igyekeznek a románok, de még meg sem tudták közelíteni a magyarok számát. Tovább
-
A nap képe: születésnapja előtt öklelte fel a bika a torreádort
Rafaelillónak több évtizedes tapasztalata van, mégis felöklelte egy bika egy hétvégi viadalon Spanyolországban. Tovább
-
A nyugdíjak mentén is kettészakad az ország
A statisztikai hivatal friss kiadványában eddig még nem ismert adatokat publikált: kiderül, melyik megyében mennyi az átlagos öregségi nyugdíj. A rangsor két vége között 40 ezer forintos különbség van. Tovább
-
Tovább lassulhat a kínai gazdaság
Komoly sebeket szerzett a kínai gazdaság az Amerikával folytatott kereskedelmi háborúban, szakértők arra számítanak, hogy a világ második legnagyobb gazdasága tovább gyengülhet. Tovább
-
EP-szavazás: borotvaélen táncol Európa leendő nagyasszonya
Holnap szavaz az Európai Parlament arról, hogy elfogadja-e az Európai Tanács jelöltjét, Ursula von der Leyent az Európai Bizottság új elnökének. Tovább
-
Az állatok drágulása gyorsult, a zöldségeké lassult májusban
A mezőgazdasági termelői árak emelkedése összességében visszafogottabb lett a KSH statisztikái szerint. Tovább
-
Már a kanyarban van a magyar autóipar válsága?
Látszólag minden rendben van az iparágban, de sok cég felől aggasztó hírek érkeznek. Tovább
-
100 ezerrel több alkalmi munkást jelentettek be, mint öt éve
Az idegenfogalmi idénymunkások száma megduplázódott, míg a mezőgazdaságban kevsebben dolgoztak ebben a foglalkoztatási formában. Tovább
Ajánlatunk
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
