Szoros kapcsolat a foci és a közpénzek között
Az Európai Bizottság vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy a spanyol futballklubok támogatása sérti-e az uniós versenyjogot, és hogy az állami illetve önkormányzati támogatások miatt nem jutnak-e a spanyolok jogosulatlan előnyhöz más európai klubokkal szemben.
A foci klubok kapcsolata az önkormányzatokkal illetve a tartományi kormányokkal Spanyolországban hagyományosan nagyon szoros, nem egy klub a tartományi önrendelkezés és identitás szimbóluma, gondoljunk csak a baszk Athletic Bilbaóra vagy az FC Barcelonára, melynek szlogenje is így szól "Több mint egy klub" (Mes que un club). Brüsszel szerint nem is ezzel van gond, a baj az, hogy a nyakig eladósodott spanyolok most is erőn felül juttatnak közpénzt a profi futballba - miközben a Deloitte szerint a válságban a legjövedelmezőbb "iparág" Európában épp a profi foci volt.
Az biztos, hogy a donáció mértéke a válság kitörése után megcsappant, de a tartományok így is erősen támogatják az ország legnépszerűbb sportágának szereplőit. A Bizottság megítélése szerint ez alááshatja a korrekt versenyt az európai klubok, mint gazdasági szereplők között.
A legeladósodottabb tartomány adja a legtöbb pénzt
A nehéz helyzetbe került spanyol egyesületek az elmúlt években is gyakran kaptak soron kívüli támogatást az egyes önkormányzatoktól, előfordult, hogy a részben tulajdonos önkormányzatok elengedték a klubok adósságának egy részét, vagy átvállalták azt, és sokuk kap olyan kedvezményt, mellyel minimalizálhatja az adófizetési kötelezettségét.
A válság kitörése után változtatták meg a spanyol szja-törvényt is, mely a külföldről Spanyolországba csábított sztárfocistáknak kedvezett, nekik szinte alig kellett adózniuk több millió eurós fizetésük után. Az ezt lehetővé tévő törvényt "Beckham-törvénynek" nevezték el a spanyol újságírók, a rossz nyelvek szerint a Real Madrid lobbizta ugyanis ki annak elfogadását, hogy így még könnyebben leigazolhassa a brit sztárfocistát, David Beckhamet. Az szja-törvényt azóta át is szabták - de ebből is jól látható, hogy a spanyol klubok igyekeznek mindent bevetni, hogy az európai futballpiacon minél jobban pozicionálják magukat.
A Bizottság szemét most leginkább Valencia tartomány szúrja, a tartományi önkormányzat az egyik leginkább eladósosodott spanyol autonóm közösség, tavaly év végén közel járt a teljes csődhöz. A tartomány fővárosának emblematikus klubja a 2009-ben szintén csőd közeli állapotba került FC Valencia. A klub csak azért nem ment tönkre, mert 86 millió eurós kölcsönt kapott a most szintén nagy bajban lévő spanyol bankóriástól, a Bankiától, a Bancaja pedig már korábban 200 millió eurót adott az egyesületnek. Mikor a klub nem tudott fizetni, a tartományi kormány, a Generalitat a kintlevőségek 70%-ra vállalt garanciát és létrehozott egy alapítványt is, a Valencia Fundaciónt, melyen keresztül 2010-ben a klub által kibocsátott újabb részvényekből is alaposan bevásárolt (tulajdonképpen tőkét emelt a klubban).
Pénz nélkül akartak új stadiont építeni
A klub eladósodása összefügg a spanyol építőipar csődjével is (mely a Lehmann-csőd előtt már éreztette hatását Spanyolországban): az elnökség úgy vágott neki egy új stadion építésének, hogy arra gyakorlatilag nem volt pénze, évenként csak a hitelkamatok nagyjából 50 millió eurót visznek el most is. Az új stadion telke megvan, az engedélyek is a klubvezetés kezében, de pénz nincs. Spanyolországban viszont bírság jár azért, ha építési területen nem kezdődnek meg a munkálatok, a klub ezért évek óta négy munkást fizet, akiknek az a dolguk, hogy a Nou Mestalla telkén úgy tegyenek, mintha dolgoznának...
A tartomány így ma már a klub főtulajdonosa, a csapatnak még mindig több mint 400 milliós hátraléka van a bankok és az új stadion kivitelezője felé. Hasonló módon emelt tőkét az Elche másodosztályú focicsapatában az önkormányzat, a klub 40%-a, 18 millió euróért került a köz tulajdonába. A városi vezetés bevásárolta magát Levante fociklubjába is, erre 5,6 millió eurót áldozott.
|
| Az új stadion építési telke a San Mamés-stadion (Bilbao) mellett: az új arénába pénzt ad az önkormányzat és a tartomány nagy bankja, a BBVA is, az engedélyeztetési eljárásért fizetnie sem kellett a klubnak - az új aréna viszont az ő tulajdonuk lesz... |
Több klub is a süllyesztőbe kerülhet
Az Európai Bizottság vizsgálata azt az eredményt is hozhatja, hogy az érintett kluboknak vissza kell fizetnie a jogosulatlan támogatási összegeket a közintézményeknek - ha ez valóban így lesz, a legtöbb spanyol klubra igen szegényes és borús jövő vár.
A fociban világ-és Európa-bajnok Spanyolország első és másodosztályú klubjainak nagyjából fele van csődközeli állapotban jelenleg, főleg a korábban felhalmozott tartozások miatt. Az El País szerint a bajban lévő klubok nagyjából 85%-a kapott eddig burkolt vagy kevésbé rejtett állami vagy önkormányzati támogatást, az első két osztály klubjainak tartozása így is 3,6 milliárd euró. A Bizottság vizsgálata rengeteg klub fennmaradását veszélyezteti.
Az adósságok felhalmozódása mögött nemcsak a drága játékosok megvétele és az irreálisan magas fizetések állnak. Miközben a spanyol pénzügyi rendszer majdnem belerokkant a teljesen értelmetlen és hitelből felhúzott ingatlanberuházásokba, a fociklubok vígan tervezgették új stadionjaikat, sokszor úgy, hogy elég lett volna a régi aréna felújítása is.
Nemcsak Spanyolországban vizsgálódnak
Az Európai Bizottság hasonló okokból Hollandiával szemben is vizsgálatot indított, ahol szintén sok klub kapott az elmúlt években tiltott állami támogatást. Jelenleg a PSV, a NEC Nimegan, a Maastricht, a Willem II és a Den Bosch pénzügyeit veszik górcső alá Brüsszelben. "A profi kluboknak nem az adófizetőktől kellene segítséget kérnie, ha pénzügyi nehézségeik támadnak" - nyilatkozta az eset kapcsán az unió versenyjogi biztosa, a spanyol Joaquín Almunia.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
