5p
Bod Péter Ákos szerint az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját nem a gazdasági racionalitás, hanem a hatalommegtartás célja vezérli. Az első Orbán-kormány főtanácsadója úgy véli: a 2010 utáni hatalomnak nincs gazdaságfilozófiája, számos intézkedése vagy toposza pedig liberálisnak vagy populista-baloldalinak nevezhető, semmint konzervatívnak.
Bod Péter Ákos. Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Amit a második Orbán-kormány csinált 2010 után, az igen sokban eltért mind az 1990 utáni polgári kormány működésétől, mind az első orbáni négy év, a Fidesz-kisgazda koalíció gyakorlatától – írja Bod Péter Ákos a Magyar Hangban megjelent elemzésében.

A szakember – aki 1991 és 1994 között a Magyar Nemzeti Bank (MNB)  elnöke, az első Orbán-kormány idején pedig a Miniszterelnöki Hivatal gazdasági főtanácsadója volt – úgy véli: 2010-ben már nem volt gazdasági válsághelyzet. A nemzetközi krízis elmúltával a magyar gazdaság ismét növekedni kezdett, az IMF-EU hiteléből feltöltött devizatartalék biztonságot adott, a megelőző két évtizedben pedig a gazdaság modernizálódott. A társadalomban viszont – teszi hozzá – válsághangulat volt: a nehéz helyzetű rétegek a hatalomhoz fordultak védelemért, amely ezt meg is ígérte nekik.

Előbb korrigált a kormány...

Bod Péter Ákos szerint a 2010-es kormányintézkedések egy része a korábbi (szocialista-szabaddemokrata kormányok által hozott) döntések korrigálásának is felfogható. Az Orbán-kormány emellett  nekikezdett „az intézmények és normák átalakításának”.

A munka világában például átalakította a munkanélküliségi és korai nyugdíjazási eljárásokat, megszigorította a munka törvénykönyvét, a köztisztviselői státuszt és a végkielégítéseket. Szerinte ezeket a döntéseket a politikai számítás, a populizmus mozgatta.

Miután a végkielégítés ügye fennakadt az alkotmányos fékek és ellensúlyok rendjén, nekiálltak lebontani azt – ez a folyamat 2014 után felgyorsult, 2018-ra pedig le is zajlott.

... majd átvett egy SZDSZ-es ötletet

A korrekción túl – írja Bod Péter Ákos – jöttek a vezetői kör nézeteit, hiedelmeit tükröző döntések, ingatag elvi-szakmai megalapozottság mellett:

„Itt van az egykulcsos, mélyre szállított személyi jövedelemadó, amely értelemszerűen a legtehetősebbeknek ad a legtöbbet. Ezt az adómegoldást korábban az SZDSZ propagálta, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is javasolta egy időben, de 2009-ig Orbán még annak látta, ami: erősen antiszociális, a jövedelmi elitet segítő eszköz."

2010-ben tehát Orbán Viktor egykulcsossá tette a  nyugati típusú progresszív adórendszert, a kieső állami bevételeket pedig a bankokra, szolgáltatókra kivetett különadókkal pótolta. Ezeket a töbletterheket azonban – állítja a szakember – a cégek előbb-utóbb áthárítják az ügyfeleikre.

A kieső jövedelemadó másik ellentétele a 27 százalékos, európai rekorder áfa, amely legjobban a szegények fogyasztását kurtítja meg.

„A legszegényebb rétegeket nem (...) jóléti ellátással semlegesítik, hanem egyfelől a közmunka intézményének kiterjesztésével, és főként a valós és képzelt veszedelmektől való megvédés ígéretével.”

Bod Péter Ákos kitér a nyugdíjpénztári megtakarítások államosítására is, amelynek célja szerinte a kormány politikai mozgásterének a bővítése volt, nem pedig a védelem a megtakarítások eltőzsdézésétől.

Vulgármarxista hangulat

A volt MNB-elnök szerint az „eltőzsdézés” antikapitalista, szélsőbaloldali szóhasználat, a munkaalapú társadalom, az ipari társadalom szolgáltatásokkal szembeni preferálása, a külföldi tőke általi kizsákmányolásunk visszatérő taglalása és a Fidesz-kabinet több hasonló toposza pedig vulgármarxista hangulatú. Ezért egyes nemzetközi elemzésekben a kormánypárt gazdasági nézetrendszerét baloldali populistának nevezik.

Hozzáteszi: a külföldi befektetőknek adott adókedvezmények és a céges profitok indokolatlanul kedvező adóztatása miatt Magyarország adóparadicsomnak számít. Miközben pedig a családtámogatási rendszer a tehetősebbeknek kedvez, súlyos és tartós a gyermekszegénység.

Túlárazott projektek

Bod Péter Ákos kitér arra is, hogy a felzárkóztatást szolgáló európai projekteket rendszeresen túlárazzák, az állami közbeszerzések pedig egy szűk érdekkörnek kedveznek – a tendernyertesek nevét előre meg lehet mondani.

„Az ilyen gyakorlat teljesen idegen a konzervatív világképtől.”

Az Orbán-kormány egykori főtanácsadója szerint a keleti nyitás nevű politikai fordulatnak közgazdaságilag nem nagyon van értelme – a magyar kkv-knak túl távoliak a keleti piacok. A kormányfüggetlen intézmények kiiktatása pedig rontja a kormányzati munka hatásfokát.

Ezek után nem csoda – írja Bod Péter Ákos –, hogy az országkockázati besorolásunk még a legutóbbi felminősítés után is csak két fokra van a bóvlitól. A lengyelektől kettő, a szlovákoktól pedig három grádiccsal vagyunk lemaradva.

Volt már ilyen rezsim, de szétesett

A szakember összességében úgy véli, hogy a magyarországi fejlemények mögött nem nagyon érdemes gazdaságpolitikai irányzatot, filozófiát kutatni.

„Nem gazdasági racionalitási, hanem politikai, hatalommegtartási  motívumok mozgatják a döntéshozókat. (....) Ez ismét a politika primátusának kora. Volt már ilyen rezsim.”

Szerinte az addig tartott, amíg voltak belső tartalékok, és kívülről finanszírozták. Amikor azonban megváltoztak a külső feltételek, a rendszer szétesett.

Bod Péter Ákos írása teljes egészében az e heti Magyar Hangban olvasható.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Most tényleg rossz hírt kapott Donald Trump
Privátbankár.hu | 2025. április 23. 16:03
Kellemetlen eredményre jutott egy felmérés.
Makro / Külgazdaság Megéri gyorsan tankolni, mert fordulat jöhet a kutaknál
Privátbankár.hu | 2025. április 23. 09:54
A héten csütörtökön a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára is emelkedni fog bruttó 3-3 forinttal.
Makro / Külgazdaság IMF: árnyék vetül a 2025-ös gazdasági növekedésre
Privátbankár.hu | 2025. április 22. 16:59
Csökkentette globális növekedési előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az Egyesült Államok vámintézkedései és a kialakult, jelentős kockázati tényezőkkel terhelt nemzetközi környezetre reagálva, egyben javaslatokat fogalmazott meg a kereskedelempolitika irányainak módosítására kedden kiadott World Economic Outlook (WEO) jelentésében.
Makro / Külgazdaság Jön a baj, ez a jel árulkodik a válság előszeléről
Buksza blog | 2025. április 22. 15:03
A közgazdászok órákon át elemzik a makrogazdasági adatok táblázatait, hogy előre jelezhessék a gazdasági folyamatok alakulását – pedig létezik ennél egyszerűbb megoldás is.
Makro / Külgazdaság Dániáról vehetne példát mindenki, Magyarország e mutatóban nem a sor végén végzett 2024-ben
Privátbankár.hu | 2025. április 22. 12:47
Európai szinten csökkent az államháztartási hiány, de nőtt az államadósság aránya a GDP-hez viszonyítva. Miként teljesítettek az egyes országok?
Makro / Külgazdaság Megint begyűjtött 42 milliárdnyi forrást a magyar kormány – a korábbiaknál ráadásul olcsóbban
Privátbankár.hu | 2025. április 22. 12:16
Megemelt értékesítés mellett döntött az ÁKK.
Makro / Külgazdaság Kellemetlen meglepetést okozott a lengyel ipar
Privátbankár.hu | 2025. április 22. 11:38
Ennél jobb adatra számítottak az elemzők.
Makro / Külgazdaság Kérdezzen Ön is Jaksity Györgytől! Ma délután, a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2025. április 22. 07:39
A volt tőzsdeelnök, a Concorde Értékpapír Zrt. alapító elnöke 15 óra 30 perckor lesz a szokás szerint egyórás élő adásunk vendége.
Makro / Külgazdaság Gazdasági kérdésekről tárgyalt az amerikai alelnök Indiában, rögtön született is egy újabb vám
Privátbankár.hu | 2025. április 22. 07:04
Jórészt magánjellegű látogatáson járt J. D. Vance Indiában, de azért beszélgetett a miniszterelnökkel a kétoldalú kereskedelmi megállapodásról is.
Makro / Külgazdaság Viszik, mint a cukrot: miért szerelmes a fél világ ezekbe a táskákba?
László Éva Lilla | 2025. április 21. 16:39
Helycserés támadás történt a luxusiparban: a Hermès letaszította trónjáról a francia Louis Vuitton Moet Hennessy cégcsoportot. Utánajártunk, mi állhat az elsősorban ikonikus táskáiról ismert párizsi központú cég sikerének hátterében. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG