A történelemben többször előfordult, hogy egy-egy jó uralkodási képességgel megáldott ember birodalmat épít, népeket igáz le, ennek során szörnyű bűnöket követ el, majd amikor népe vagy külső erők megdöntik rendszerét, menekül az elszámoltatás elől. Többnyire nem ússzák meg, pláne, ha terrorszervezeteket vagy terrorállamokat vezettek.
Eltérés az elődöktől
Az utóbbi 100 évből mindenekelőtt Hitlert említhetjük, aki egész addig reménykedett, amíg el nem foglalták fővárosát, de akkor nem kezdett bujkálni, hanem önkezével vetett véget életének. Az olasz diktátor, Mussolini menekült, de népe csúnyán elbánt vele, ugyanez történt a líbiai szörnyeteggel, Kadhafival is. Irak rettegett ura egy lyukban bujkált, onnan húzták elő az amerikaiak, Oszama bin Ladent pedig, aki államot nem vezetett, csak egy terrorszervezetet, ugyancsak rejtőzködés közben kapták el, mindjárt végeztek is vele.
Bagdadi egy speciális eset az előbbiekhez képest, mert nem egy államban ragadta magához a hatalmat, ugyanakkor nem is csak egy terrorszervezetet vezetett, hanem két ország területén belül foglalt el területeket csapataival, és ott kiáltott ki egy államot. Ez azonban nem hasonlított más államokra, inkább azt lehet mondani, hogy egy intézményesített terrorszervezet volt saját területekkel, városokkal, olajmezőkkel.
Összeomló kalifátus, bujkáló kalifa
A világ azonban az első meglepetésből felocsúdva megkezdte a harcot, bár a tényleges küzdelmet a nagyhatalmak a helyi erőkre: az iraki kormányhadseregre, a szír kormányerőkre, a kurdokra és a szír ellenzéki erőkre bízzák, így a harc elhúzódik. Az utóbbi időben viszont felgyorsult a folyamat: a kalifátus elvesztette legnagyobb, kétmilliós városát, Moszult, és most másik fővárosa, a jóval kisebb, 220 ezres szíriai Rakka is ostrom alatt áll, a felszabadító erők néhol elértek a belvárosig.
Moszul körülzárása után a kalifa nyugatabbra húzódott, a szír határ közelébe. Azt a területet az iraki erők két hete szabadították fel, és megtalálták Bagdadi adminisztrációjának nyomait. Azóta feltehetőleg a határterületen, a sivatagban bujkál, hatalmát már nem gyakorolja, fanatikus hívei ugyanakkor mégis érte harcolnak, mint az SS Hitlerért, amikor már csak a bunkerben lapított, és tényleges hatalommal már nem rendelkezett.
Élve vagy halva
Amerika számára fontos a terroristavezér kézre kerítése élve vagy halva, ezért ki is tűztek a fejére egy nem akármekkora, 25 millió dolláros vérdíjat. Ez azt jelenti, hogy csak néhány hozzá hasonló fanatikus társaságában tartózkodhat, mindenki más lehajolna a 25 millió dollárért. Ez így volt Szaddam és bin Laden esetében is, a díj is ugyanekkora volt, így el is kellett bújniuk.
Ennek gyakorlati jelentősége, hogy ha esetleg nem is kerül elő, mozgástere annyira beszűkül, hogy nem tud terrorszervezetet irányítani, vagy bármilyen ártalmas tevékenységet kifejteni. Mindazonáltal valószínű, hogy ő is horogra akad idővel, ahogy az elődök is csak egy időre tudtak meghúzódni.
Egy bevásárlószatyor ikonná tud válni, az Ikeánál például ez történt. Ráadásul a cég ezzel reklámozza flancosnak ígérkező új boltját, 
