Ki fizeti a járulékot? Így mehet ingyen orvoshoz

Czervan Andrea, 2012. október 24., 06:58

Kiknek és meddig jár az ingyenes ellátás? Mi történik azzal, és milyen ellátásra jogosult, aki nem fizet egészségbiztosítási járulékot? Ellátják-e azt is, akinél gond van a befizetéssel? Cikkünkben ezekre a kérdésekre válaszolunk.

Magyarországon háromféle egészségügyi ellátáscsomag létezik, ezek közül csak a biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátások kötődnek az egészségbiztosítási járulék fizetéséhez. Ezek a háziorvosi ellátás, a járó- és fekvőbeteg-szakellátás, illetve az ügyeleti ellátás.

Az alapcsomagba az életmentő, illetve súlyos vagy maradandó károsodás elkerüléséhez szükséges ellátások tartoznak, ezeket a központi költségvetésből finanszírozzák. A térítési díjhoz kötött ellátásokat – például a kizárólag esztétikai célú plasztikai sebészet – a páciensnek kell állnia.

Ki jogosult egészségügyi ellátásra?

Biztosítási jogviszonyhoz kötött egészségügyi ellátást biztosítottként vagy jogosultként kaphatunk. Biztosítottak a foglalkoztatottak – a megbízási, vállalkozási jellegű vagy bedolgozói jogviszonyban állók és a társas vállalkozók is -  és önfoglalkoztatók, illetve az álláskeresési ellátásban részesülők. Ők saját maguk fizetik az egészségbiztosítási járulékot, amely a bruttó jövedelem 7 százaléka.

Jogosultak az alap-, közép-, vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanuló diákok és hallgatók, a Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező kiskorú gyermekek, a gyed-en, gyes-en, baleseti táppénzen lévők, az ápolás díjra, rendszeres szociális járadékra, rehabilitációs járadékra, aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásra jogosultak, a nyugdíjasok, a szociálisan rászorultak és szociális intézményben elhelyezettek, valamint a fogvatartottak és a hajléktalan állampolgárok.

 

 

Bejelentés alapján válhatnak jogosulttá a következő személyek, ha jelentkeznek a lakóhely szerinti illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervnél: a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakvéleménye alapján a megváltozott munkaképességű személyek, ha a munkaképesség csökkenése az 50 százalékot eléri, a legalább 40 százalékos egészségkárosodást szenvedett személyek, a reájuk irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyek és a nevelőszülői tevékenységet folytatók, ha jövedelmük nem éri el a minimálbér 30 százalékát.

Aki nem tartozik egyik csoporthoz sem, akkor válhat jogosulttá az ellátásra, ha megszakítás nélkül legalább egy éve bejelentett lakóhellyel rendelkezik Magyarországon, és egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Ennek összege január 1-jétől havi 6 390 forint (napi összege 213 forint), amelyet a lakóhely szerinti NAV-hoz kell befizetni.

Mi történik az orvosnál, ha nem fizettük/fizették értünk a járulékot?

Ön után fizetik a járulékot?Jogviszonyadatait - az okmányirodában történt előzetes regisztráció után - a kormányzati portál ügyfélkapu szolgáltatásának segítségével is ellenőrizheti (magyarorszag.hu ügyintézés / TAJ-szolgáltatások).

A biztosításköteles ellátásoknál a TB befizetését 2007. április 1-je óta ellenőrzik, a személyi igazolvány és a TAJ kártya bemutatásával. Jó hír, hogy ha – saját hibánkból vagy önhibánkon kívül - nem rendezett a jogosultsági viszonyunk – tehát elmaradt a befizetés - akkor sem tagadhatják meg tőlünk az ellátást. Térítési díj ebben az esetben sem kérhető, az ellátó orvos csak tájékoztathat minket a problémáról.

Ezután az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál vagy a kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervénél igazolhatjuk a jogosultságunkat, például munkáltatói igazolással vagy diákigazolvánnyal.

Már nem vagyok hallgató, meddig vagyok jogosult az ellátásra?

Ha valakinek megszűnik a munkaviszonya, hallgatói jogviszonya, vagy kikerül bármelyik fenti csoportból, annyi ideig jogosult még egészségügyi ellátásra, amennyi ideig a megszűnő jogosultság fennállt – de maximum 45 napig. Ez a maximális időtartam jár azoknak is, akiknek, bár az utolsó jogosultság nem állt fenn 45 napig, de aközött és az azt megelőző, 45 napnál hosszabb jogosultság között kevesebb, mint 30 nap telt el.

Mi lesz azután?

Ha nem tartozunk egyik jogosult csoportba sem, és magunknak sem fizettük a járulékot, az OEP átadja adatainkat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, amely 5 évig hajthatja be az elmaradt járulékot arra az időre, amikor nem voltunk jogosultak az ellátásra.

Raiffeisen CIB Cetelem További ajánlatok

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Most fog lelassulni a régiós GDP-növekedés?

Most fog lelassulni a régiós GDP-növekedés?

Bár a régió GDP-bővülése uniós szinten kiemelkedő, a növekedés üteme lassulhat a következő időszakban - derül ki a Coface hitelbiztosító elemzéséből, amely szerint a közép- és kelet-európai térségben – ezen belül Magyarországon – tavaly a vállalatok körében csökkent a fizetésképtelenség aránya.

További cikkek

Utánajártunk

Videók

Ajánlatunk

Ajánlatunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX41845.95+1.48%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Heti várható események, adatok

  • március 4
    KSH: Külkereskedelmi mérleg
    március 5
    KSH: Kiskereskedelmi forgalom
    Szolgáltatóipari BMI
    Szolgáltatóipari BMI
    GDP
    Kiskereskedelmi forgalom
    ISM szolgáltatóipari index
    március 6
    Bézs könyv
    március 7
    KSH: Ipari termelés
    Deutsche Post (2018 Q4)
    GDP
    EKB kamatdöntés
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    március 8
    KSH: Fogyasztói árindex
    Államháztartási egyenleg
    Munkanélküliségi ráta

Szavazás

Szerinted gyengülni fog a forint, vagy erősödni? Hol lesz év végén az euró?