Magyarországon háromféle egészségügyi ellátáscsomag létezik, ezek közül csak a biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátások kötődnek az egészségbiztosítási járulék fizetéséhez. Ezek a háziorvosi ellátás, a járó- és fekvőbeteg-szakellátás, illetve az ügyeleti ellátás.

Az alapcsomagba az életmentő, illetve súlyos vagy maradandó károsodás elkerüléséhez szükséges ellátások tartoznak, ezeket a központi költségvetésből finanszírozzák. A térítési díjhoz kötött ellátásokat – például a kizárólag esztétikai célú plasztikai sebészet – a páciensnek kell állnia.

Ki jogosult egészségügyi ellátásra?

Biztosítási jogviszonyhoz kötött egészségügyi ellátást biztosítottként vagy jogosultként kaphatunk. Biztosítottak a foglalkoztatottak – a megbízási, vállalkozási jellegű vagy bedolgozói jogviszonyban állók és a társas vállalkozók is -  és önfoglalkoztatók, illetve az álláskeresési ellátásban részesülők. Ők saját maguk fizetik az egészségbiztosítási járulékot, amely a bruttó jövedelem 7 százaléka.

Jogosultak az alap-, közép-, vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanuló diákok és hallgatók, a Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező kiskorú gyermekek, a gyed-en, gyes-en, baleseti táppénzen lévők, az ápolás díjra, rendszeres szociális járadékra, rehabilitációs járadékra, aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásra jogosultak, a nyugdíjasok, a szociálisan rászorultak és szociális intézményben elhelyezettek, valamint a fogvatartottak és a hajléktalan állampolgárok.

Bejelentés alapján válhatnak jogosulttá a következő személyek, ha jelentkeznek a lakóhely szerinti illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervnél: a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakvéleménye alapján a megváltozott munkaképességű személyek, ha a munkaképesség csökkenése az 50 százalékot eléri, a legalább 40 százalékos egészségkárosodást szenvedett személyek, a reájuk irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyek és a nevelőszülői tevékenységet folytatók, ha jövedelmük nem éri el a minimálbér 30 százalékát.

Aki nem tartozik egyik csoporthoz sem, akkor válhat jogosulttá az ellátásra, ha megszakítás nélkül legalább egy éve bejelentett lakóhellyel rendelkezik Magyarországon, és egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Ennek összege január 1-jétől havi 6 390 forint (napi összege 213 forint), amelyet a lakóhely szerinti NAV-hoz kell befizetni.

Mi történik az orvosnál, ha nem fizettük/fizették értünk a járulékot?

A biztosításköteles ellátásoknál a TB befizetését 2007. április 1-je óta ellenőrzik, a személyi igazolvány és a TAJ kártya bemutatásával. Jó hír, hogy ha – saját hibánkból vagy önhibánkon kívül - nem rendezett a jogosultsági viszonyunk – tehát elmaradt a befizetés - akkor sem tagadhatják meg tőlünk az ellátást. Térítési díj ebben az esetben sem kérhető, az ellátó orvos csak tájékoztathat minket a problémáról.

Ezután az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál vagy a kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervénél igazolhatjuk a jogosultságunkat, például munkáltatói igazolással vagy diákigazolvánnyal.

Már nem vagyok hallgató, meddig vagyok jogosult az ellátásra?

Ha valakinek megszűnik a munkaviszonya, hallgatói jogviszonya, vagy kikerül bármelyik fenti csoportból, annyi ideig jogosult még egészségügyi ellátásra, amennyi ideig a megszűnő jogosultság fennállt – de maximum 45 napig. Ez a maximális időtartam jár azoknak is, akiknek, bár az utolsó jogosultság nem állt fenn 45 napig, de aközött és az azt megelőző, 45 napnál hosszabb jogosultság között kevesebb, mint 30 nap telt el.

Mi lesz azután?

Ha nem tartozunk egyik jogosult csoportba sem, és magunknak sem fizettük a járulékot, az OEP átadja adatainkat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, amely 5 évig hajthatja be az elmaradt járulékot arra az időre, amikor nem voltunk jogosultak az ellátásra.