Németországban átlagosan 27,5 eurót (8200 forint) kapnak a gyerekek. Részletek >>>

Egy 2008-a felmérés kimutatta, hogy a 8-14 évesek havonta átlagosan 3300 forintot kapnak. Hasonlóan a zsebpénzből gazdálkodók arányához, nőtt azok száma is, akik a házimunkáért pénzt kapnak, valamint egyre többen vállalnak serdülőkorukban munkát. Így  ma Magyarországon a 8-14 éves korcsoport egészét tekintve havi 4 ezer forint körüli átlag zsebpénzt kapnak ma a gyerekek, amiből kb. havi 1-2 ezer forintot tudnak és akarnak megtakarítani, vezeti le Marián Béla szociológus.

Különböző motivációk

A serdülőkorúak és az egyetemisták a takarékoskodást alapvető eszköznek tartják ahhoz, hogy megvalósíthassák céljaikat. A TakarékPont saját kutatásaiból kiderült, hogy a 14-30 év közötti korosztály 84 százalékának van megtakarítása, miután rendszeresen félretesz jövedelméből valamekkora összeget. Továbbá egy-egy jól meghatározott cél érdekében kétharmaduk akár fél évig vagy annál tovább is hajlandó lenne gyűjtögetni. Megtakarítási célok között említették a képzési kiadásokat, a nyelvvizsga-költségeket és a jogosítvány megszerzését.

A gyerekek és a fiatalok elsősorban közvetlen fogyasztási célok érdekében hajlandóak takarékoskodni, például valamilyen értékesebb műszaki cikk megvásárlása érdekében, vagy egy utazásra, nyaralásra, esetleg fesztiválozásra.

Nem elég odaadni a pénzt

A kutató elemzéséből az is kiderül, hogy a szülői viselkedésminta valamint a támogatás – például a kiadások és bevételek nyilvántartásának vezetésére nevelés, a megtakarításra való ösztönzés – befolyással van a fiatalok gazdasági orientációjára. Azok a fiatalok, akik kapnak ilyen jellegű támogatást a szüleiktől, jobban kontrollálják kiadásaikat, inkább preferálják a gyűjtögetést a pénzköltéssel szemben, jövőorientáltak, tudatosabbak, és több a megtakarításuk.

Az általános iskolások pénzköltési szokásait befolyásolja, hogy a szülők, nagyszülők nem csak adják a zsebpénzt, hanem sok esetben kontrollálják is annak felhasználását. A kutatások azt bizonyítják, hogy ennek az ellenőrző szerepnek nagyobb súlya van a pénzügyi szocializációban, mint magának a zsebpénznek.

A felnőtteknek sem elég tudatosak

Kutatásaink igazolják, hogy a fiatalok gazdasági tapasztalatainak kialakulásában a szülők zsebpénzről alkotott elképzelése fontos szerepet játszik, és ezen elvek alkalmazása a nevelési gyakorlatban szorosan összefügg a gyerekek pénzköltési szokásaival. Éppen ezért fontos, hogy milyen mintát adnak a felnőttek a gyerekek számára – mondta Brezina Szabolcs a TakarékBank ügyvezető igazgatója.

Sokszor előfordul, hogy rossz pénzügyi döntéseket hozunk, amelynek nem csak mi látjuk kárát, hanem a gazdaság egészére is kedvezőtlen hatást gyakorol, hogy a hazai pénzügyi kultúra elmarad a fejlett országokétól. Túlságosan sok készpénzt használunk, túl kevés a rendszeresen megtakarító háztartás, és a megtakarítók távolról sem optimálisan választanak a pénzpiaci lehetőségek közül – fűzte hozzá Marián Béla.

Az elmúlt 10 év adatait nézve a magyar háztartások bruttó megtakarítási rátája 10 százalék körüli szinten mozgott. A legalacsonyabb érték 8,1 százalék, míg a legmagasabb 12,2 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy a háztartások rendelkezésére álló éves jövedelmük mindössze tizedét fordíthatják gyarapodásra és megtakarításokra a fogyasztási kiadások után. Ám ennek az összegnek csak a töredékéből lesz valamilyen pénzintézeti megtakarítás.