Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy az OTP Bank fiókjaiban naponta több százan érdeklődnek az árfolyamgát konstrukció iránt, sőt az áprilisi indulást követően most megkötötték a tízezredik gyűjtőszámla szerződést is. A banknál befogadják a közszférás, nem közszférás, valamint a lakáscélú és szabadfelhasználású deviza ingatlanhitellel rendelkezők kérelmeit is.
A konstrukció igénybevételével, a gyűjtőszámlahitel szerződéskötését követő 60 hónapig, de legkésőbb 2017. június 30-ig a törlesztőrészlet kiszámíthatóvá válik. Két dologból áll össze a havonta fizetendő törlesztőrészlet. Egyfelől a tőkehányadból, amely a hitel tőkeösszegének visszafizetésére szolgál, másfelől pedig a hiteldíjhányadból, amely a hitelösszegre fizetett hiteldíjat (kamat- és kezelési költség) jelenti.
A napi árfolyamon számított (eredeti) és a rögzített árfolyamon (180 HUF/CHF, 250 HUF/EUR, 2,5 HUF/JPY) fizetett részlet különbözete gyűjtőszámlára kerül. A törlesztőrészlet-különbözet hiteldíjhányadát az állam vállalja át. Egy meghatározott, ún. legmagasabb árfolyam (270 HUF/CHF, 340 HUF/EUR, 3,3 HUF/JPY) feletti törlesztőrészlet különbözetet ugyancsak az állam téríti meg az ügyfél helyett.
A gyűjtőszámlára kerülő, forintban nyilvántartott tőkehányad után kedvezményes, a 3 havi bankközi kamatlábbal megegyező, kamatot kell fizetni az 5 éves időszak alatt. Az így felhalmozódott összeget az árfolyamrögzítési időszakot követően havi részletekben kell visszafizetni.
Ha mondjuk az aktuális árfolyam a rögzített árfolyamnál kedvezőbb, vagyis például a svájci frank árfolyama 180 HUF/CHF alá esik, akkor vagy a gyűjtőszámlán levő összeg csökken, vagy ha utóbbinak már nulla az egyenlege, akkor az aktuális árfolyammal kiszámított, eredeti törlesztőrészletet kell fizetni. És azt sem szabad elfelejteni, hogy az árfolyamgát igénylés csak azok számára lehetséges, akiknél a fizetési késedelem nem haladta meg a 90 napot.
Ez a „gig economy.” 
