Nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés - döntött a Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában hétfőn. Az ilyen szerződésekben az adós viseli az árfolyamváltozás kockázatát.
|
| Itt született az ítélet |
November végén jogegységi eljárást kezdeményezett a devizahitelek érvényességének bírói gyakorlatban felmerült elvi kérdéseiről Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője. A jogegységi határozat meghozatalát eredetileg mára ígérte a Kúria. A Magyar Nemzetnek Darák Péter, a Kúria elnöke azonban azt nyilatkozta: a devizahiteles ügyekkel kapcsolatban hétfőre összehívott jogegységi ülés nem jelenti azt, hogy azonnal állást foglalnak minden kérdésről, csak azt jelzi, hogy a Kúria megkezdi a jogegységi indítvány tárgyalását.
Végül a Polgári Kollégium meghozta jogegységi határozatát a devizahitelekkel kapcsolatos egyes kérdésekről - jelentették be a Kúria épületében.
1. Mi a deviza alapú kölcsön tartalma (a deviza alapú kölcsön deviza kölcsön vagy forint kölcsön-e)?
A devizaalapú szerződések olyan szerződések, amelyeknél az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.
2. A deviza alapú kölcsön konstrukciója alapján megkötött szerződések érvényes vagy érvénytelen szerződések-e (vagyis ütköznek-e jogszabályba, nyilvánvalóan jóerkölcsbe, tisztességtelen szerződések-e, uzsorás szerződések-e, illetve szenvednek-e akarati hibában, vagyis színleltek-e, illetve megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződéseke)?
Ez a szerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, jóerkölcsbe, nem uzsorás vagy színlelt szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra. A terhek előre nem látható egyoldalú eltolódása következtében önmagában nem érvénytelen a szerződés, az érvénytelenség csak a szerződés megkötésekor állhat fenn.
3. A pénzügyi intézményt milyen jellegű tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerződés megkötésekor, annak esetleges elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár?
A pénzügyi intézménynek tájékoztatnia kellett az árfolyamváltozás lehetőségéről és annak a törlesztőrészletekre gyakorolt hatásáról - olvasható a Kúria közleményében.
4. Milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik szerződő fél lényeges jogos érdekétsértő hatását orvosolják?
Az érvénytelenség esetleges, egyedi megállapítása során a bíróságoknak a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekedniük, ha kiküszöbölhető az érvénytelenség oka.
5. Az egyes lehetséges érvénytelenségi okok az egész szerződés érvénytelenségét, avagy részleges érvénytelenséget (az adott szerződési feltétel érvénytelenségét) eredményezik-e? Hogyan vonhatók le a részleges érvénytelenség jogkövetkezményei?
Ha egy pont a szerződésben érvénytelennek bizonyul, a szerződés egyebekben változatlan feltételekkel tovább teljesítendő.
6. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményeinek?
| A jogegységi eljárás során hivatalból kifejtette álláspontját a legfőbb ügyész, továbbá beszerezték a Magyar Nemzeti Bank elnökének, valamint Vékás Lajos jogász professzornak a véleményét. |
Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő feltételekről az Európai Bírósághoz benyújtott előzetes döntéshozatali eljárást követően hoz döntést a Kúria.
A Kúria azt is kimondta, hogy a bírói szerződésmódosítás arra szolgáló jogi eszköz, hogy egy-egy konkrét esetben orvosolja a körülményváltozások valamelyik fél lényeges sérelmét okozó tényezőket. Nem alkalmas nagy tömegű szerződések orvoslására. Ha a hátrányos következményeket a jogalkotó rendezi, a jogalkotói beavatkozás az egyedik bírói mérlegelést e körben kizárja.
Kisebb késés esetén jár a kártérítés.
