Pénteki árfolyamon történik meg a devizahitelek forintosítása - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből. Egész pontosan a számítások alapját a Kúria döntésének időpontja óta eltelt időszak átlagárfolyama, vagy a 2014. november 7-én jegyzett napi MNB-árfolyam adja - a két érték közül a devizahiteles számára kedvezőbb árfolyamot köteles a bank alkalmazni. Számításaink szerint az euró alapú és a jen alapú hiteleknél egyértelműen a pénteki a kedvezőbb árfolyam eurónál 308,97 forint szemben a 310,62 forintos átlag-árfolyammal, míg jennél 216,3 forint szemben a 225,22 forintos átlagárfolyammal. A legnépszerűbb svájci frank esetében ugyanakkor a pénteki 256,6 forintos jegybanki középárfolyamnál kismértékben kedvezőbb a június 16-a óta kialakult 256,47 forintos szint, így vélhetően ezen az árfolyamon kell majd a forintosítást végrehajtani.
A megállapodás törvényi átvezetését, parlamenti képviseletét a kormány a fair bankokról szóló jogszabállyal együtt külön törvényben fogja végrehajtani - adja hírül az NGM közleménye. A minisztérium közleménye emlékeztet: a kormány korábbi döntésének megfelelően folyik a bankok elszámoltatása és a devizahitelek forintosítása. Ahogy ígérte, a kabinet három lépésben vezeti ki a devizahiteleket a piacról: elsőként a Kúria döntése után rögzítette az elszámoltatás módját. Ezt követően a bankok elszámolnak az ügyfelekkel. A harmadik lépés, a devizahitelek kivezetése a piacról - ez indul meg most.
A devizahitelesek érdekeinek védelméhez és a forint árfolyamának megóvásához szükséges megállapodásokat a Kormány, a Nemzeti Bank és a Bankszövetség megkötötte - erről korábbi cikkünk számolt be. A megállapodásban a felek egyetértettek abban, hogy a lakossági deviza alapú és deviza jelzáloghitelek kivezetése össztársadalmi érdek. A lakossági hitelek devizaárfolyam-kockázatának megszüntetése elsődlegesen az adósok számára fontos, azonban a magyar bankrendszer hosszú távú, stabil működéséhez is nélkülözhetetlen.
Piaci árfolyam lesz
A minisztérium jelzi: a Kormány a devizahiteles problémakör rendezésénél a Kúria döntésének messzemenő figyelembevételével járt el, biztosítva a folyamat teljes jogszerűségét, ezért a forintosításra is a Kúria döntésének alapul vételével kerülhet sor. Ez ugyanakkor piaci áron történő forintosítást jelent, hiszen a Kúria jogegységi döntése egyértelműsítette, hogy a kamatkedvezményért az adósok vállalták az árfolyamkülönbözet kockázatát. A problémát az jelenti, hogy az elszálló törlesztőrészletekben az MNB tanulmánya szerint az egyoldalú kamatemelések, illetve az árfolyamrés legfeljebb 30 százalékban tehető felelőssé, a többi az árfolyamváltozás számlájára írható.
Még a republikánusok körében is visszaesett. 
