A 25 problémás banknak összesen 25 milliárd euróval kell növelnie szavatoló tőkéjét - állapította meg az EKB az Európai Bankhatósággal (EBA) együttműködve végzett vizsgálatban, amelyben a tavaly év végi állapot alapján elemezték az euróövezet 130 vezető hitelintézetének helyzetét és válságtűrő képességét. A 25-ből 12 már pótolta a hiányosságokat, összesen 15 milliárd euróval emelték tőkéjüket. A többi banknak két héten belül intézkedési tervet kell benyújtania, és kilenc hónapon belül kell végrehajtani a tervet.
Jókora bajban az olaszok pénzintézetek
A legnagyobb gondokat az olasz bankrendszerben tárták fel, a 15 vizsgált hitelintézet közül 9 kényszerül tőkepótlásra, összesen 9,4 milliárd euró értékben. A legtöbb pénzt, 2,11 milliárd eurót a Banca Monte dei Paschi di Siena banknak kell szereznie.
Kiemelkedően rosszul teljesített Ciprus és Görögország is, mindkét országban 4 bankot vizsgáltak, és országonként háromnak kell a tőkehelyzetet erősítő lépéseket tennie.
Belgiumban, Szlovéniában 2-2, míg Ausztriában, Franciaországban, Írországban, Németországban, Portugáliában és Spanyolországban 1-1 banknak kell emelnie a szavatoló tőkéjét a tavaly év végi állapotok alapján.
A jelentős magyarországi érdekeltséggel rendelkező bankok közül csak a belga AXA Bank Europe szerepel a problémás bankok listáját, de azok közé tartozik, amelyek már a kellő mértékben megerősítették helyzetüket (az EKB adatai szerint a társaság 200 millió euróval emelte szavatoló tőkéjét).
Nem volt még ilyen
Az EKB 2011 után másodszor elvégzett stressz-tesztje az euróövezeti bankrendszer eddigi legnagyobb szabású átvilágítása volt. Több ezer pénzügyi szakember és jogász dolgozott rajta egy éven keresztül. Először a bankok mérlegét elemezték, részletes eszközminőség-vizsgálatát (Asset Quality Review - AQR) hajtottak végre, és nemcsak a közös pénzt használó uniós tagállamok vezető hitelintézeteinél, hanem az övezethez jövőre csatlakozó Litvánia három nagy bankjánál is.
Az AQR révén kimutatták, hogy a bankok mérlegében a korábbi adatokhoz képest 136 milliárd euróval több nem teljesítő hitel szerepel, ezek összesített értéke így 879 milliárd euró.
A vizsgálat második részében a bankok válságtűrő képességét elemezték különböző krízisforgatókönyvek alapján. Megállapították, hogy a legsúlyosabb feltételezett válsághelyzetben 263 milliárd euró értékben emésztené fel a vizsgált hitelintézetek tőkéjét, aminek következtében az elsődleges alapvető tőke (CET 1) és a kockázatokkal súlyozott eszközérték aránya, azaz a CET 1 ráta középértéke a jelenlegi 12,4 százalékról 8,3 százalékra süllyedne.
Vítor Constancio, az EKB alelnöke az intézmény közleményében kiemelte, hogy a legnagyobb euróövezeti bankok minden eddiginél alaposabb vizsgálata - a gondok és kockázatok feltárása révén - hozzásegíti a bankokat ahhoz, hogy megerősítsék helyzetüket, ami növeli az eurövezeti bankrendszer iránti bizalmat, ennek következtében pedig élénkülhet a gazdasági növekedés ösztönzéséhez hozzájáruló hitelezési tevékenység.
Így szerepelt az OTP
Az EBA nemcsak az EKB vizsgálatában működött közre, hanem euróövezeten kívüli uniós tagállamok bankjait is vizsgálta a nemzeti felügyeleti hatóságokkal együttműködésben.
A bankhatóság ma publikált tesztjében egyetlen hazai hitelintézet, az OTP Bank vett részt. (Ennek oka, hogy az OTP a magyarországi hitelintézeti szektor piacvezető intézménye, mérlegfőösszeg alapján 25 százalékot meghaladó piaci részesedéssel rendelkezik, és a közép-kelet-európai régió nyolc országában van jelen leányvállalatain keresztül.)
"A pénzintézet esetében nincs szükség az elsődleges alaptőke vagy más jellemzők módosítására" - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vasárnap. Hozzátették: "az MNB saját döntése alapján részt vett az EKB euróövezeti hitelintézeteket érintő eszközminőségi vizsgálatában is, e piaci szereplők hazai leánybankjait áttekintve. A vizsgálatok tapasztalatait a jegybank felügyelési tevékenysége során hasznosítja".
A közlemény szerint a stressz-teszt vizsgálatot megelőzően az EBA ajánlása alapján az MNB is végrehajtotta az OTP Bank részletes eszközminőség vizsgálatát (AQR). Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa döntése alapján - a piaci befektetői bizalom megerősítése érdekében - az OTP AQR vizsgálata az EKB eszközminőség-vizsgálati módszertan alapján külső könyvvizsgáló cég bevonásával történt, és így jelent európai szinten is összehasonlítható eredményt az AQR megállapításokat is felhasználó EU-szintű stressz-teszt.
Az AQR vizsgálat az OTP esetében a kockázattal súlyozott kitettségek több, mint 50 százalékát, összesen 14 portfóliót fedett le: a nagyvállalati és kis- és középvállalati (KKV) portfóliókat a hazai banknál, illetve a lakossági jelzálog és fedezetlen lakossági hiteleket mind a hazai, mind a leánybankoknál.
A tételesen átvizsgált vállalati mintán összességében értékvesztés-hiányt nem állapított meg a vizsgálat. Az OTP Bank érintett lakossági portfolióinál az EKB módszertan szerinti kollektív értékvesztési modell értékvesztés-többlettel számolt. Összességében az AQR vizsgálat csak kisebb eltéréseket és hiányosságokat állapított meg, amelyek nem tették szükségessé a stressz teszt alapjául szolgáló elsődleges alaptőke vagy más paraméterek módosítását.
Jók a mutatók
Az OTP szempontjából a stressz-teszt legfontosabb eleme a hitelezési kockázatból adódó veszteségek számítása volt. A bankcsoport termékpalettája miatt jelentős volna a hitelezési veszteségek emelkedése egy esetleges stresszhelyzetben mind az alappályához, mind pedig a 2013 év végi tényadathoz képest. Ezek a hitelintézet mérleg szerinti eredményében is megmutatkoznak.
A stressz-teszt legfontosabb eredményének számító tőkepozíció alapján azonban az OTP Bank eredménye jónak bizonyult, hiszen az elsődleges alaptőke mutatója – a stresszpályán elvárt 5,5 százalékot lényegesen meghaladva – 11,95 százalék lett a hároméves sokkpálya végén.
A mutató a tőkekövetelményekről szóló uniós irányelv előírásainak teljes bevezetése mellett is 11,98 százalékos értéket érne el stresszhelyzetben, ami ugyancsak jó értéknek számít. A pozitív végeredmény mellett azt is hangsúlyozni kell, hogy az OTP Bank a stressz-tesztben a módszertannak megfelelően nem vette figyelembe az elszámolási törvény előírásaiból származó veszteségeket, de a publikálandó táblázatokban feltüntette azt - jegyzi meg az MNB.
|
Miről szól a teszt? A stressz-tesztben részt vevő 130 bank az európai bankrendszer eszközállományának 85 százalékát fedik le. Minden eurózóna országból az első három bank alanyi jogon tagja volt a stressz-tesztnek, ugyancsak a vizsgált körbe tartozik valamennyi, állami támogatást kapó bank, illetve a kockázati mutatók alapján kockázatosnak minősülő bankot szintén vizsgálták. November 4-től az EKB átveszi a teljes európai bankszektor felügyeletét, a stressz-teszt ennek a kiindulási pontját jelentheti. 2015. január elsejétől egységes bankszanálási irányelv jön létre, s hasonló irányelv szól majd a betétbiztosításról. A folyamat egy egységes szabálykönyv létrehozásával zárul majd, amelynek elfogadása után Európa minden országában egységes definíciók alapján kell majd aposztrofálni, hogy mit jelent pl. a betétesek védelme, vagy épp a restrukturált hitel. Korábbi összeállításunk a stressz-teszt hátteréről >> |
A magyar fizetőeszköz is jócskán megérezte az amerikai elnök által bejelentett új vámintézkedéseket. 
