Vélhetően vasárnap jön majd ki az európai banki stressz-teszt eredménye, amely a várakozások szerint alapjaiban változtathatja meg a bankok működését - mondta Fülöp András, a Deloitte pénzintézeti szektorának vezető partnere. A stressz-tesztben 130 eurózóna bank vesz részt, amely az európai bankrendszer eszközállományának 85 százalékát fedik le. Minden eurózóna országból az első három bank alanyi jogon tagja volt a stressz-tesztnek, ugyancsak a vizsgált körbe tartozik valamennyi, állami támogatást kapó bank, illetve a kockázati mutatók alapján kockázatosnak minősülő bankot szintén vizsgálták.
A felügyeleti kockázat-vizsgálat után a bankok eszközminőség vizsgálták (AQR), majd erre épül rá a stressz-teszt. Az OTP - bár rendszeres részese az Európai Bankfelügyelet (EBA) rendszeres stressztesztjének - a mostani stressz-tesztnek nem lesz részese.
Kiindulási alap
November 4-től az ECB átveszi a teljes európai bankszektor felügyeletét, a stressz-teszt ennek a kiindulási pontját jelentheti. Természetesen az eredmények alapján már egyből lehet javító megoldásokat alkalmazni az eszközminőség vizsgálat alapján. Ez a teszt igen komoly és teljes kockázati portfóliót feltételez (pl. az államkötvények kockázatát is mérik - vélhetően, merthogy információk a teszt pontos részleteiről nem ismertek.), amely után jó esély lehet arra, hogy a teszten átmenő bankokkal szemben fogyasztói bizalom épüljön fel.
2015. január elsejétől egységes bankszanálási irányelv jön létre, s hasonló irányelv szól majd a betétbiztosításról. A folyamat egy egységes szabálykönyv létrehozásával zárul majd, amelynek elfogadása után Európa minden országában egységes definíciók alapján kell majd aposztrofálni, hogy mit jelent pl. a betétesek védelme, vagy épp a restrukturált hitel.
A folyamat
A folyamat 2013. októberében indult, az AQR vizsgálatra idén február és augusztus között volt, míg a stressz-teszteket augusztus-szeptemberben végezték el. A folyamatot az ECB irányította, az azonban országonként eltérő volt, hogy az adott felügyelet, illetve a jegybank maga végezte-e el ezt a vizsgálatot, vagy szolgáltatók (mint pl. a Deloitte) segítségét vette igénybe.
Miután csoportszintű vizsgálat zajlott, ezért a magyarországi leánybankok miatt a Magyar Nemzeti Bank is be lett vonva a munkába. A vizsgálat mérete hihetetlen nagy volt, ráadásul a hibahatárok rendkívül szigorúak voltak: általánosságban 0,1 százaléknál nagyobb hiba külön kezelést és magyarázatot igényelt. A vizsgálat során a fizetőképességre vonatkozó ügyféladatokat rendkívül szigorúan elemezték. Komolyan dolgoztak azon, hogy elválasszák a mostani vizsgálattól a lakossági hiteleket.
Méretek
Portfóliónként 250-400 mintát kellett kiemelni, ez bankonként 1000-1200 minta hitel teljeskörű kielemzését jelentette. Érdekesség, hogy például a magyar leánycégek okán kiemelt kockázattal bírtak a magyarországi jelzáloghitelek, míg például az ECB Németországban a hajózási hitelek voltak kiugrasztottak magas kockázatuk miatt. A vizsgálatok nyomán minden egyes egyedi ügyletnél kiszámították a hitelezhetőség mértékét és meghatározták a szükséges céltartalék mértékét.
A második körben csoportos értékvesztést számoltak a múltbeli tapasztalatok (ügyfelek fizetési képessége, a behajtás hatékonysága, stb.) alapján.
Ha a stressz-teszt 5,5 százalék alatti mértéket hoz ki, ott azonnali beavatkozásra van szükség ahhoz, hogy 6 százalékra javuljon az AQR-mutató. Ez komoly félelem, mivel a bankok is két nappal korábban ismerik meg az adatokat, így extrém esetben hihetetlen forrásigény jelentkezhet igen hamar. A második körben olyan szintek beállítása volt, amelyeket a bankoknak 2014. végéig kell teljesíteniük. A harmadik AQR szintet ugyanakkor csak később kell elérniük az érintett bankoknak.
Menekülés
A bankok ugyanakkor igyekeztek elébe menni a dolgoknak és jókora hitelcsomagok átstrukturálása megtörtént már az elmúlt hónapokban. A tőkeemelés mellett eszközök értékesítése is napirenden lesz, ami hihetetlen mozgásokat indít majd be. Portfóliócserék, összeolvadások s akár bankbezárások is lehetnek majd a piacon. Elvben a bankoknak 6 hónapjuk lesz a feltételek teljesítésére, de a Deloitte szakértői ezzel kapcsolatban szkeptikusak, hogy végigvihető-e ez a folyamat ennyi idő alatt.
Miután a vizsgálatok nem bankok, hanem portfóliónként történtek, ezért az információk csak az ECB-nél futnak össze. Az ma már nem ismert, hogy milyen szintű lesz a kommunikáció az eredményekről, még az sem ismert, hogy a stressz-teszt és az AQR eredmények együtt lesznek-e kommunikálva. Előzetesen az volt napirenden, hogy csak az AQR eredmények publikálására kerül sor.
A jövőre nézve ugyanakkor az jól látszik, hogy az ECB technokrataként áll majd a bankfelügyelethez - a politikai célok teljesen háttérbe szorulnak majd - noha korábban a tagországokban a helyi felügyelet és a helyi jegybank korábban sokszor támogatta a politika céljait. Ez azt jelenti, hogy lényegesen keményebb szabályozás mellett kell majd működni.
