Fix kamat és fix felár - ez lesz a „lelke” a hazai, fair bankrendszerről szóló, a lakossági hitelek átlátható árazásáról szóló törvénynek, amelyet még az idén elfogadhat az Országgyűlés – írja a Magyar Hírlap. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője tegnap a köztévében arról beszélt, hogy ezzel a bankok is jól járnak, egy tisztességes bankrendszerben ugyanis az emberek szívesen vesznek fel hitelt. Az elgondolás szerint a hitelintézeteknek a jövőben egy átlátható, „az apró betűs részeket kerülő”, és egy, az ügyfelek számára világos, fogyasztóbarát kölcsönözési, hitelezési gyakorlatot kell majd folytatniuk. Korábbi cikkünkben – igaz csak a devizahitelek átváltása kapcsán – mi is arról írtunk, hogy az átváltás nyomán fontos lenne, ha az új kölcsönök átlátható árazásúak lehetnének. Ugyanakkor ezen felül semmiféle megkötést nem lenne szerencsés megfogalmazni a hitelintézetekkel szemben, a piacra kellene hagyni a dolgokat.
Ma még jóval drágább a fix felár
A Világgazdaság mai cikke szerint ugyanakkor a fix kamatozású lakáshitelek ma még lényegesen drágábbak a változó kamatozásúaknál. Utóbbiaknál a Teljes Hiteldíj-mutató (THM) jellemzően 6 százalék alatt van, míg a három évre vagy annál is hosszabb időre rögzített kamatozású kölcsönöknél többnyire 7 százalék fölötti költségmutatóval kell számolni. A változó kamatozású kölcsön nemcsak népszerűbb, de ha marad az alacsony kamatszint jobban is járnak vele az ügyfelek. Ha nőne az alapkamat – márpedig erre a jegybank szerint is van esély a jövő év második felétől - , már a hosszabb kamatperiódus lenne a kedvezőbb. A Bankráció portál adatai szerint húszéves lakáshitelt változó (maximum egyéves) kamatperiódussal akár már 4,36 százalékos THM mellett lehet találni, miközben a három éves, vagy annál hosszabb kamatperiódusoknál a THM-ek 6,64 százaléknál indulnak.
A rövidebb kamatperiódusú jelzáloghiteleknél a kamatot a bankoknak 2012 áprilisától valamilyen referenciarátához kell igazítani, ez jellemzően a bubor, de a hitelintézetek egy része viszont óvatosnak tűnik, és a hasonló futamidejű állampapírhozamokat adja meg referenciaként. Ezeknek a hozama viszont magasabb a bubornál, a hároméves államkötvényé jelenleg 3, az ötévesé 3,5, a tízévesé 4,5 százalék körül van. Mivel a felárak jellemzően a hosszabb kamatperiódusoknál is ugyanolyanok, mint a rövidebbeknél, könnyen kiszámítható, hogy ha valaki tíz évre be szeretné biztosítani a kamatát, akár 2-2,5 százalékponttal magasabb kamatot kell most fizetnie, mintha vállalná az évenkénti kamat- és törlesztőrészlet- módosítást.
Versenyt teremteni a felár-árazásban
A már említett cikkünkben jeleztük, hogy a devizahitelek forintosítása esetén megoldást kellene találni, hogy a fixált felárakban 3-5 évre ne túl magas szinteket égessenek be a bankok. Ennek biztosítása – elkerülendő, hogy néhány év után kiváltó hitelekkel lehessen csak kikerülni a helyzetet - úgy lehetséges, ha a forintosítás kapcsán valamilyen módon versenyt teremtenek a bankok között. Ennek egyik módja lehet, ha a forintosításra kerülő hitelek esetén egy záros határidőn belül mindenféle extra költség nélkül lehetővé tenné a szabályozó a bankváltást, az átszerződést.
Genfben jelenleg is erről beszélnek. 
