Annak ellenére megfizette a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt. a Takarékbank Zrt. privatizációs pályázatán vállalt, közel 9 milliárd forintos vételárat a két eladónak, a Magyar Fejlesztési Banknak és a Magyar Posta Zrt.-nek, hogy az utóbbi nem ruházhatja át a részvényeit a vevő számára, miután a Fővárosi Törvényszék átmeneti végzésében elidegenítési tilalmat rendelt el a csomagra. A befizetés tényét a TakarékBank értékesítésére létrehozott Közös Értékesítési Bizottság sietett közölni hétfőn az MTI-vel.
A Magyar Nemzeti Bank - elvi engedéllyel - május 12-én engedélyezte a Magyar Takarék Zrt. és rajta keresztül az FHB Jelzálogbank tulajdonszerzését részvény-adásvétel útján a Magyar Takarékszövetkezeti Bankban (Takarékbank). A befolyásszerzés akkor fog ténylegesen megvalósulni, ha az illetékes bírói fórumok a mögöttes, március 10-én megkötött adásvételt jogszabályszerűnek, alkotmányosnak mondják ki és a részvények átruházása megtörténik – közölte a jegybank.
Nyereséges zárás
A tranzakció értékéről korábban, az MFB sajtótájékoztatóján Nagy Csaba vezérigazgató a Privátbankár.hu kérdésére elmondta, az ügyletből nyereséggel száll ki a bank, amely tavaly nyáron szerzett tulajdont a Postával közösen a korábbi takarékszövetkezeti ernyőbankban. Az értékesítés bizottság a hírt a mostani közleményben is megerősítette: tájékoztatásuk szerint a 9 milliárd forintot meghaladó vételár mind az MFB, mind a Magyar Posta részére jelentős árfolyamnyereséget jelent.
A Fővárosi Törvényszék április 18-án fordult az Alkotmánybírósághoz, mert álláspontja szerint alaptörvény-ellenes a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény, így annak megsemmisítését kérte. A bíróság szerint a törvény több ponton sérti a tulajdonjogot, összeférhetetlen a tisztességes gazdasági versennyel, és beavatkozott a többségi magántulajdonban álló Takarékbank tagsági viszonyaiba, ezért szükséges az integrációs törvény megsemmisítése úgy, hogy az eredeti állapot helyreállítható legyen.
A bíróság indoklása szerint nemcsak a szerződési szabadságot sérti a törvény, hanem a tisztességes gazdasági versennyel sem fér össze, hiszen az állam a jogalkotási erőfölényét kihasználva juttat piaci pozícióhoz egy szereplőt. E tekintetben alapvető kérdés, hogy lehet-e azonos részvényekkel rendelkező tulajdonosokat eltérő szabályok szerint kezelni – jogi szakértők szerint ez az egyik leggyengébb pontja a törvénynek. E tekintetben nehezen indokolható, hogy miért zárták el a takarékok lehetőségét arra, hogy részvényarányuknak megfelelő módon részt vegyenek a Takarékbank tőkeemelésében.
A személyi szabadság korlátozásaként fogható fel az is, hogy a törvény lehetetlenné tette a takarékszövetkezetek alap-részjegy tulajdonosainak, hogy joguk legyen rendelkezni a tulajdonuk felett. A bíróság véleménye szerint bár a hasznosság, a bankszektor biztonsága és a szövetkezeti rendszer átalakítása fontos szempontok, de ezek nem tekinthetőek olyan alapjognak vagy alkotmányos értéknek, amelynek védelme felülírhatna alkotmányos alapjogokat.
Válasz-viszontválasz
Az eladók - s persze a Takarékbank - azonnal menekülőutat kerestek arra az esetre, ha az Alkotmánybíróság nem engedné a részvény-átruházást. A Takarékbank április 25-i közgyűlése megszavazta 300 ezer darab, összesen 600 millió forint névértékű és kibocsátási értékű, egyenként 2000 forint névértékű és kibocsátási értékű, „A” sorozatú átváltozó kötvény zártkörű kibocsátását is, amelyek jegyzésére a közgyűlés a Magyar Takarék Befektetési és Vagyonkezelő Zrt-t jogosította fel.
A kötvénykibocsátás eredményeként a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt. - a közgyűlési határozatban foglalt feltételek teljesülése esetén - legkésőbb a határozattól számított 365 napon belül többségi tulajdonossá válhat a Takarékbankban - vagyis így is, úgy is, ez a csoport kapja a Takarékbank többségét. Ennek tagjai (egyéb befektetők, így pl. a takarékszövetkezetek átalakításával kapcsolatban folyton képbe helyezett FHB mellett) jórészt takarékok, ám messze nem fedik le a takarékszövetkezeti integrációt.
A folyamatosan kiszorított integrációs szervezet, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) szerint ugyanakkor formai hibás volt az április 25-i közgyűlés, mert - érvelésük szerint - az átváltozó kötvényről szóló javaslatot nem küldték meg időben a részvényeseknek, noha a Takarékbank alapszabálya szerint a közgyűlést megelőző 8 napon belül nem lehet ilyen előterjesztést tenni. A Fővárosi Törvényszék az OTSZ keresetét 2014. május 22-ei végzésében idézés kibocsátása nélkül elutasította, mivel a törvényszék szerint a kereset figyelmen kívül hagyta a Takarékbank alapszabályát.
Mit mond az Alapszabály?
A Takarékbank honlapján elérhető alapszabály szerint a 15 napos kiértesítési határidőt akkor nem kell figyelembe venni, ha a bank saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent, vagy saját tőkéje az alaptőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent; vagy a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy a bank vagyona a tartozásait nem fedezi. Ezek egyike sem állt fenn.
Ugyanakkor a közgyűlés minden olyan határozatot, amely valamely részvénysorozathoz kapcsolódó jogot hátrányosan változtat meg – márpedig a részvények hígítása kimeríti ezt a tételt – az Alapszabály szerint csak akkor hozható meg, ha ahhoz az érintett részvénysorozat által megtestesített szavazatok több mint felét képviselő részvényes vagy részvényesi meghatalmazott külön is hozzájárul. A hozzájárulást az igazgatóságnak az adott közgyűlés napja előtt legalább 15 nappal meg kell tenni. Az alapszabály szerint a külön hozzájárulás a fenti eljárás mellőzésével a közgyűlésen is megadható, ám ebben az esetben ennek tényét a közgyűlési meghívóban – amire továbbra is áll a 15 napos határszám - fel kellene tüntetni.
A társaság április 25-i közgyűlési meghívója erre vonatkozó egyértelmű felhívást nem tartalmazott. A meghívó szerint döntésre került sor az alaptőke egymillió forinttal történő felemeléséről (500 darab kétezer forint névértékű „A” sorozatú törzsrészvénynek a névérték 500, azaz ötszáz százalékának megfelelő értéken történőkibocsátásáról), illetve a Takarékbank Zrt. alapszabályának módosítása során a közgyűlés kizárólagos döntési hatáskörének biztosítása a jegyzési elsőbbség kapcsán.
Aleksandar Vucic volt szerb köztársasági elnök, az Egyesült Szerbia listavezetője elismerte vereségét a szerbiai előrehozott parlamenti választáson. 
