Hirdetés
Hirdetés

2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben az Erste-vezér szerint

Csabai Károly, 2019. április 12., 06:05

A legbiztosabb út ahhoz, hogy egy bank megalapozza a saját jövőjét, ha sikerül akvizíciókon keresztül is növekednie – indokolta a Privátbankár.hu-nak és az Mfor.hu-nak adott interjúban Jelasity Radován, az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója, miért érdekli őket az eladósorba került Budapest Bank. Aki szerint 2020-2021-ben már sokkal reálisabb képet kapunk arról, mely bankok lesznek képesek hosszabb távon is hatékonyan működni Magyarországon.

Jelasity Radován. Fotók: Horváth Katalin Fanni
Jelasity Radován. Fotók: Horváth Katalin Fanni

Az Erste egyike lesz annak az 5-6 univerzális nagybanknak, amely Matolcsy György jegybankelnök szerint megmarad a jelenlegi tucatnyiból?

Hosszú távra tervezünk Magyarországon. Az dönti el, hogy ki mennyire meghatározó egy piacon, hogy milyen hatékonyan tud működni. Ma tulajdonképpen minden hazai bank nyereséges. Ám a jelen bizakodásának sokszor nem a költséghatékony működés és a növekvő bevételek adják az alapját, hanem egy olyan pozitív eredmény, amelyet nagymértékben egyszeri tételek magyaráznak. Például voltak olyan közepes méretű banktulajdonosok a nemzetközi porondon, akik két-három éve még hívogattak, hogy vegyük meg a magyar leányukat, viszont mára meggondolták magukat. A nagy nemzetközi bankok között is vannak, akik profiljához kevésbé passzol Közép- és Kelet-Európa, mégis maradnak. Az Erste ennek a régiónak a szakértője. Az kétségtelen, hogy egy megfelelő szintű hatékonysághoz kell egy hozzáillő méret is. Nekünk e tekintetben sokat segített a Citibank magyarországi lakossági üzletágának megvásárlása. Véleményem szerint ahhoz, hogy egy bank megalapozza a saját jövőjét egy földrajzi területen, szükségesek sikeres akvizíciók is az organikus növekedés mellett. Ez ugyanis lassúbb, kevésbé költséghatékony és nem mindig oda vezet, ahová szeretnénk eljutni.

Hirdetés

Mikor jöhet el „az igazság órája” a hazai bankrendszerben?

Ha nem is az idén, de 2020-2021-ben már sokkal reálisabb képet kapunk arról, mely bankok lesznek képesek hosszabb távon is hatékonyan működni Magyarországon. Ezért is nagyon fontos a Budapest Bank (BB) tervezett privatizációja. Azért nem minden nap történik meg, hogy egy nagybank eladósorba kerül. Csak érzékeltetésül: 2001-ben újságolta el nekem az OTP egyik vezetője édesapám nagybaracskai csárdájában, hogy szeretnék megvenni Szerbia egyik legnagyobb hitelintézetét, a Vojvodjanska Bankát, ami végül görögök kezébe került az első körben. Tizenhét évig kellett várniuk, amíg valóra vált az elképzelésük és sikerült ezt a bankot megvásárolni. Nem sűrűn adódik ilyen lehetőség, ezért érdeklődünk a BB iránt.

Megtérülhetne a BB vételára

Kérdés, egyáltalán labdába rúghatnak-e, miután a kormány nem nyilvános pályázatot ír ki, hanem Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek június 30-áig kell tárgyalnia a potenciális vevőjelöltekkel. Megkereste már önöket?

Április közepe van. Ne szaladjunk ennyire előre.  Mindenki ismeri a szándékainkat. Nem csak a bank menedzsmentjét érdekelné a BB privatizációja, hanem a 70 százalékos tulajdonosunk, az Erste Group is azt mondta, ha meghívást kap, szívesen megvizsgálja a lehetőséget. Ezen túl az EBRD, mint kisebbségi tulajdonosunk is támogatná ezt a tranzakciót.

S mi a helyzet az állammal? Hiszen a BB iránt szintén érdeklődő MKB-val, a Takarékbankkal és a K&H-val szemben az Erste helyzetét az teszi pikánssá, hogy ugyancsak 15 százalékig részvényese az államot képviselő Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., amely a BB-ben száz százalékban tulajdonos.

Mi már többször bizonyítottuk, képesek vagyunk ilyen tranzakcióra, rendelkezünk az ehhez szükséges tudással, tapasztalattal. Az Erstét a BB-ből nemcsak a piaci részesedése és az ügyfelei érdeklik, hanem a bank kultúrája és legalább annyira a munkavállalói is. Szerintem nagyon okos döntés volt a Citi részéről, hogy a bank eladásáról született döntés előtt megkérdezték a dolgozókat, ki lenne a preferált új tulajdonos, akkor az Erstét nevezték meg. Persze azt nem tudom, ezt mennyire vették figyelembe a Citibank tulajdonosai, amikor mellettünk döntöttek.

Jó lenne tudni, vajon a BB dolgozói is kaptak-e ilyen kérdést. Ami azonban már nyilvános, hogy a Budapest Bankért legalább 200 milliárd forintot kell fizetni. Ennek ismeretében azért érdekes, hogy több vevőjelölt is van, mert amikor 2015 februárjában az állam ugyanennyiért megvette a bankot az amerikai GE-től, szinte mindenki azt mondta, nagyjából a dupláját fizette annak, mint amennyit valójában ért. Ennyiért is jó üzlet lenne az Erstének a BB megvétele?

Most még korai beszélni a pontos árról, és figyelembe kell venni, hogy a piac időközben megváltozott. A vásárló bank méretével egyenesen arányosan nőnek a lehetséges szinergia-hatások is. Egy olyan bank, mint az Erste – amelynek jelenleg is van több mint 110 fiókja, egymilliót meghaladó ügyfele – valószínűleg sokkal hatékonyabban tud a BB-ből többet kihozni, mint egy kisebb pénzintézet.

Osztalék nem minden áron

Az államnál maradva, a 2017-es év után 6 milliárd forintot kapott osztalékként az Erstében meglévő részesedése után – hasonlóan az EBRD-hez. Az, hogy a tavalyi évet magasabb nyereséggel zárták, azt is jelenti, hogy abból arányosan többet is juttatnak a tulajdonosaiknak?

Pontos számokról nem szeretnék beszélni. Ám a nagyobb nyereség nem azt jelenti, hogy az osztalék is automatikusan nő. Egyrészt a dinamikus növekedéshez több tőkére volt szükségünk. Például ahhoz, hogy a vállalati hitelportfóliónk tovább bővüljön. Ez ma a duplája a három évvel korábbinak. Másrészt, amikor jól megy, akkor kell felkészülni azokra az időkre, amikor nem minden alakul fényesen. Egy banknak mindig van oka nagyobb tőketartalékkal működni, arról nem is beszélve, hogy egy nagyobb osztalékkifizetés egyben tőkekiáramlást is jelentene!

Többet akar megtudni?

Jelasity Radován is részt vesz a bankvezéri panelbeszélgetésben az év KKV-rendezvényén, a Privátbankár.hu és az Mfor.hu SME 2019 konferenciáján április 17-én. Részletes program és jelentkezés itt - SME2019.hu >>

Ha már a vállalati hitelportfóliót hozta fel példának, merre tovább e területen?

Mindenképpen erősíteni szeretnénk mind a nagyvállalatok, mind a kis- és középvállalkozók finanszírozását, s arra törekszünk, hogy a legkisebb vállalkozások hitelezése az elmúlt egy évi jelentős növekedést tudja folytatni. Ezzel szemben a kereskedelmiingatlan-hitelezésben lassítanánk, összhangban azzal, hogy e területen a korábbi évek nagy növekedései után szerényebb gyarapodás várható. Itt szívesen adjuk át a piac egy részét.

Áldás vagy átok az idén elindult új jegybanki program, az NHP Fix a bankok számára, nem torzítja a versenyt?

Nekünk kifejezetten segít, hogy a hosszú távú, fix kamatozású hitelek nyújtásához kapunk hosszú távú, fix kamatozású forrást is. Hiszen nem szabad elfelejteni, hogy Magyarországon nem könnyű találni tízéves forintbetétet. S minél inkább kitolja az MNB a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek futamidejét, annál nagyobb kihívás ugyanerre az időtartamra találni betétet. Azt is őszintén be kell vallani, hogy nem tudjuk felvenni a versenyt az állammal a 3, 5 vagy 10 éves forintforrásokért. Lassan ugyanis már olyan abszurd helyzetbe kerülünk, hogy a fix, 5 éves állampapírra magasabb a hozam, mint amennyibe kerül egy fix, 5 éves lakossági jelzáloghitel. Ha pedig már itt tartunk: szintén óriási segítség volt az MNB-től az a jelzáloglevél-program, ami nekünk stabil alapot teremt a jelzáloghitelezéshez.

Verseny az állammal a forrásokért

Tartanak attól, hogy a betétesek egyre nagyobb arányban teszik át a megtakarításaikat állampapírba, amelyek állományát a kormány öt év alatt szeretné megduplázni, alapvetően a betéteknél vonzóbb kamatokkal?

Reméljük, hogy ez elsősorban a jelenleg még a párnacihákban meglévő készpénzek kicsalogatására lesz alkalmas és nem fogja jelentősebben csökkenteni a bankokban elhelyezett látra szóló betéteket. Mi is ugyanabból „főzünk”, amiből az állam.

A párnacihában lévő készpénzek kicsalogatásának jó eszköze lehetne a tranzakciós illeték eltörlése. Ha nem is ezt, de legalább a mérték nagyarányú csökkentését kezdeményezte is a kormány, hogy aztán néhány nappal később mégis visszakozzon. Hogyan tud egy bank ilyen rángatózásokhoz alkalmazkodni?

Ennek kapcsán az egyik külföldi utam során hallott mondás jut eszembe, miszerint, ha valaki rossz vonatra ül, akkor minden állomás rossz lesz. A tranzakciós illetékből nagyon nehéz lesz jól kijönni. Mi természetesen örülnénk annak, ha ez mielőbb megszűnne. Nekünk ez jelentős extra munkát jelent IT- és egyéb szempontból is, gyakori magyarázkodást az ügyfelek és a politika felé, arról nem is beszélve, hogy ez egyben jelentős piactorzító hatása is van.

Ezért nem érvényesítették a tranzakciós illeték korábbi csökkentését ügyfeleik felé, mérsékelték az ő terheiket?

Ez így téves. Érvényesítettük. Az Erste is végrehajtott az érintett limiteknek megfelelő tehercsökkentést más változásokkal együtt. Annyi történt, hogy mindezt az éves díjkorrekció keretében rendeztük, vagyis megvártuk az éves inflációs adat január közepi megjelenését, és két nagy fejlesztési csomag miatti változással egyszerre korrigáltunk.

Életképes maradhat a lakástakarék

S mit szól ahhoz, hogy az egyik bank kezdeményezte, az azonnali fizetések rendszere július 1-jétől csak kisebb, néhány százforintos összegekkel induljon el, és ha már minden zökkenőmentes, akkor legyen teljes körű?

Ha pár ember késik egy ebédről, akkor nem illik miattuk hagyni kihűlni a levest. Abból indulunk ki, hogy a rendszer július 1-jén elindul. Az azonnali fizetési rendszer kidolgozása rengeteg pénzbe, energiába és időbe került. Azok közé tartozunk, akik azt gondolják magukról, hogy az MNB által meghatározott határidőben képesek lesznek az azonnali átutalásokra. Ha az a döntés születik, hogy az első napokban, hetekben kisebb összegekkel induljunk, természetesen tudomásul fogjuk venni. De számos más fejlesztést is befejeznénk, olyanokat, amelyek fokozzák az ügyfélélményt. Egy sor új szolgáltatást szeretnénk bevezetni.

A vállalati kötvénypiac feltámasztásának jegybanki szándéka is a bankoktól vonna el forrást.

Nekünk ezzel semmi problémánk nincs, sőt. A tőkepiac fejlesztését maximálisan támogatjuk. Hamis az a beállítás, miszerint a bankok tűzzel-vassal hadakoznak ez ellen. Inkább az a kérdés, hogy a cégek mennyire vannak felkészülve vállalati kötvények kibocsátására, hajlandók-e átláthatók lenni, és mennyire van kereslet ilyen papírokra az intézményi befektetők, bankok, biztosítók, nyugdíjpénztárak, befektetési alapok részéről.

Fél évvel vagyunk a lakástakarékpénztárak állami támogatásának megvonása után. Ennek ellenére folytatják?

Igen, mert továbbra is látunk ebben fantáziát, nagyon fontosnak tartjuk, hogy ez az öngondoskodási forma fennmaradjon. Örültünk volna, ha megmarad valamekkora állami támogatás, de a lakástakarék szerintünk enélkül is életképes lehet. A megváltozott helyzetre reagáló konstrukciónk az MNB jóváhagyására vár.

Egyre kevesebben bankolnak a fiókban

Országos hálózatú bankként hogyan látják, a gőzerővel terjedő digitalizáció miatt még hány fiókjuk bezárására lehet szükség?

Azt tapasztaltuk, hogy exponenciálisan nő a neten bankolók száma és csökken a fizikai látogatásoké. Az Erstének jelenleg közel dupla annyi aktív ügyfele van – azaz akik jövedelme a nálunk vezetett számlájukra érkezik és emellett legalább 2-3 tranzakciót lebonyolítanak –, mint nyolc évvel ezelőtt, amikor átvettem a bank irányítását. Ugyanezen idő alatt a fiókjaink száma a felére csökkent. Ez azt jelenti, hogy az egy fiókra jutó aktív ügyfelek száma 2011-től megnégyszereződött. Az szintén elgondolkodtató, hogy ma tizenötször-hússzor annyian látogatnak meg minket naponta a mobilbankon és az interneten keresztül, mint amennyien személyesen bejönnek a fiókjainkba. Meg vagyok győződve arról, hogy a mi kollégáink a fiókokban más és érdekesebb munkát szeretnének végezni és kevesebbet adminisztrálni. Egy biztos, én a 19 éves fiamat nem tudom rábeszélni, hogy bemenjen egy bankfiókba, mindent mobil- és netbankon keresztül intéz.

S mikor jöhet el az idő, amikor már egyáltalán nem lesz szükség arra, hogy egy ügy elintézéséhez be kelljen menni egy kirendeltségbe?

Az év végére mindenképpen meglesz a lehetőség az online számlanyitásra, s az összes mobil- és netbanki fejlesztést végrehajtjuk, amelyek révén sokkal gyorsabb lesz a bankolás. 2020-ban pedig szeretnénk mi is elindulni az Erste-csoport által kifejlesztett, George nevű rendszerrel. Ez egy mobilbank, de egyúttal sokkal több annál. Például az ügyfeleknek a tranzakcióik alapján személyre szabott ajánlatokat ad, de emellett pénzügyi tanácsokat is.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Hét százalékos kitörés egy hét alatt – ideje ezüsttel bővíteni a családi vagyont?

Hét százalékos kitörés egy hét alatt – ideje ezüsttel bővíteni a családi vagyont?

Az arany sokáig az ezüst nélkül száguldott, az utóbbi alig mozdult meg. Egyes mutatók így már több mint 25 éve nem látott alulértékeltséget jeleztek a szürke fémnél. Az utóbbi mintegy öt napban viszont meglódult a kis testvér is. Vajon ez csak átmeneti, pszichológiai alapú felpattanás, vagy egy hosszú trend kezdete?

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Powered by Saxo Bank

Szavazás

Szerinted gyengülni fog a forint, vagy erősödni? Hol lesz év végén az euró?