Nagy Márton a Világgazdaságnak adott interjúban elmondta: a lakáshitelek gyors felfutását az állami programok (csok) és az alacsony kamatok is támogatják. Figyelni kell azonban arra, hogy a hitelezés egészséges szerkezetben valósuljon meg.
Nagy Márton szerint kulcskérdés a kamatfelár mértéke, hiszen ma a magyar lakáspiacon a hitelfelár öt százalékpont körüli, ami kétszer akkora, mint a régióban, és ezt csökkenteni kell.
|
| Nagy Márton a Privátbankár.hu konferenciáján |
A kamatfelárak leszorításához szükséges a bankok közötti árverseny növelése, ehhez a termékek összehasonlíthatóságának javítására, a bankváltás ösztönzésére, így a hitelkiváltás magas költségeinek, időigényének mérséklésére és adminisztratív korlátok lebontására van szükség.
Az alelnök szólt arról is, hogy 2016 második felében a háztartási szektor nettó hitelfelvevővé vált, viszont összességében idén még csökkenhet a hitelállomány. "2017-ben már egy százalék feletti növekedést várunk, 2018-ban pedig a bővülés dinamikája az öt százalékot is elérheti" - mondta a jegybanki alelnök.
A várható béremelésekről kifejtette: a béremelések és a járulékcsökkentések ellentétes hatásai aggregált szinten várhatóan kioltják egymást, így ez nem okoz költségoldali árnövekedést, lesznek olyan ágazatok, amelyekben jelentkezik inflációs hatás, de ez makroszinten nem eredményez túlzott áremelkedést.
Ezt várják a következő évekre
Valójában a nagyobb jövedelem által hajtott fogyasztásélénkülés növelheti az inflációt. Összességében azonban az infláció idén és jövőre is a háromszázalékos cél alatt alakul, és azt várhatóan 2018 első felében éri el. Eközben a GDP bővülése 2017-ben 3,6 százalék körül lehet, de egy négy százalék körüli növekedés sincs kizárva. Mindez lehetőséget teremt a laza monetáris kondíciók tartós fenntartására - emelte ki Nagy Márton.
A spanyol labdarúgó-válogatottnak a világbajnokság megnyeréséért járó 50 millió dolláros fődíj körülbelül 30 százalékát adóként be kell fizetnie. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
