|
| Fábián Gergely |
A magyar pénzügyi stabilitása nagymértékben javult, amiben a deviza alapú hitelek forintosítása kulcsszerepet játszott – mondta el Fábián Gergely, az MNB pénzügyi rendszer elemzési igazgatója a Gazdasági Rádióban. Ezzel a rendszerből Damoklész kardjaként fejünk felett lengő veszély került ki a rendszerből, ráadásul januárban le is csapott volna az a bizonyos kard a svájci jegybanki intézkedések nyomán. Aznap csak a frankkal szemben az euró 20 százalékot gyengült, a forint ugyanakkor az euróval szemben erős maradt. Ennek az volt az indoka – vélekedett az igazgató –, hogy a piacokon már tisztában voltak vele, hogy az országnak már nincs svájci frank kitettsége, sőt a teljes pénzügyi közvetítő rendszerben a devizahitelek állománya is a GDP 14 százalékáról 1 százalékra csökkent a forintosítással. Ez akadályozta meg, hogy a forint az euróval szemben is gyengüljön. A korábbi tapasztalatok szerint e nélkül a sokk kapcsán az euróval szemben is 15 százalékos lehetett volna a forint gyengülése. Ezt és az elszámolásból eredő 20-25 százalékos törlesztőrészlet-csökkenést számítva az ügyfelek akár 70-75 százalékos törlesztőrészlet-növekedéssel is szembesülhettek volna az év elején – jelezte az igazgató, hogy mit úsztak meg a forintosítással a magyar devizahitelesek.
Na kinek köszönhető a stabil a bankrendszer?
A bankrendszer sokk-ellenállóképességét mutató tőke-stressz-tesztek azt mutatják, hogy stabil a bankrendszer, minimális tőkeszükséglet lépne fel egy stressz-helyzetben. Ehhez a stabilitáshoz kellettek a tőkepótlások, a bankok tulajdonosai – főleg az elszámolásból eredő vesztesége pótlására – 1 milliárd euró feletti tőkepótlás történ tavaly. A magyar bankszektor tőkemegfelelése nemzetközi összehasonlításban erős, problémák a jövedelmezőséggel vannak. Ezt egyedi tényezők, állami beavatkozások (elszámolás, előtte végtörlesztés) rontották. A jegybank a stabilitási jelentésben a strukturális jövedelmezőséget vizsgálta. Ez – az egyedi hatásoktól megszűrt – mutató azt mutatja, hogy bár pozitív lenne a hazai banki jövedelmezőség, de még így is elmaradna a régió más országainak bankrendszerének teljesítménye mögött. A bankrendszer tekintetében idén javuló jövedelmezőségre és kismértékben nyereséges szektorra számít az MNB, míg jövőre és a következő években a bankadó bejelentett csökkentése jelentősen javítja majd a jövedelmezőséget. Jövedelmezőséget javít majd a forintosítás is – mondta Fábián Gergely, hiszen évi 13-15 milliárdos terhet vesz le a bankok válláról, hogy az árfolyamgátasoknak a jövőben már nem kell kifizetni a támogatási részt, s a kedvezőbb gazdasági környezet is segítheti a bankokat. Lesznek ugyanakkor a jövedelmezőséget csökkentő tételek.
A tisztességes kamatokra való visszaállás évi 90 milliárd forinttal szűkíti a bankok jövedelmezőségére. Az alacsony kamatkörnyezet is visszaveti a bankok bevételeit, s ehhez jön még évi 15-20 milliárd forint, amit az OBA és a BEVA feltöltésre kell befizetniük a pénzintézeteknek. A két irányú tételek nagyjából kioltják magukat, azaz a várt szerény növekedés maga a strukturális jövedelmezőséget mutatja.
|
Az MNB keveset fizetne a kéthetes betétre A jegybanki eszköztár változásának fő célja az ország sérülékenységének csökkentése volt. Azt szeretnénk, ha minél jobban belföldről finanszírozná magát az államháztartás, a bankrendszernek pedig növekedne az állampapír-kitettsége a jegybanki eszközök használata helyett - mondta Fábián Gergely. A csökkentett mértékű kéthetes betétekért a jegybank várakozásai szerint versengenek majd a pénzintézetek, ezért annak kamata alacsonyabb lehet majd, mint az alapkamat. Abban, hogy a leglikvidebb eszközökben van korlátozás, arra a dán példát hozta fel az igazgató, míg arra, hogy az alap instrumentum nem a kéthetes, hanem a 3 hónapos betét lesz, arra Svájc a jó példa, ahol az alap a 3 hónapos Libor. Arra, hogy szakmai körökben kedvező lesz a fogadtatása az intézkedésnek, Fábián azt mondta, erre számított a jegybank, hiszen a sérülékenység csökkenése jó hír a piacnak. Meglepni ugyanakkor meg kellett a piacot – mondta az igazgató. |
Ma még nem megy NHP nélkül
A bankadó-csökkentéssel kapcsolatban az MNB pénzügyi rendszer elemzési igazgatójának értékelése szerint a tőke-akkumuláció egyértelműen javul, s ezzel javul a hitelképessége is a bankrendszernek. A kiszámíthatóbb környezetben a bankok növelhetik aktivitásukat, ez szándék kérdése. A banki vállalásokból az derül ki, hogy a bankok hajlanak erre, a pénzügyi stabilitási jelentés ugyanakkor még mindig kockázatként írja le a visszafogott hitelezési aktivitást, ami nem támogatja megfelelően a fenntartható gazdasági növekedést. A jegybank egyértelműen javulást, éves szinten 3-4 százalékos növekedést vár a vállalati hitelezés terén.
A Növekedési Hitelprogram legújabb eleme, az NHP+ konstrukciójával kapcsolatban Fábián Gergely figyelmeztetett: korábban is az volt látható, hogy 2 hónap kell ahhoz amíg a terméktájékoztatók kialakulnak, a megoldás a bankok üzletvitelében beintegrálódik a termék. A bankrendszer továbbra is óvatos a kockázatvállalás kapcsán, az MNB részleges és időleges kockázat-átvállalás ugyanakkor segítheti, hogy növekedjen a kockázatvállalási kedv. Ez kell ahhoz, hogy a fenntartható gazdasági növekedéshez szükséges 6-8 százalékos hitelbővülés megvalósuljon – be kell vonni az eddig kockázatosabbnak ítélt hazai kkv-kat. Az MNB Monetáris Tanácsának jelenleg érvényben lévő szabályai szerint a cégek az év végéig szerződhetnek NHP-ra és a jövő év végéig van lehetőség a hitelfelvételre. A trendeket, tendenciákat figyeli az MNB, folyamatosan jelenti a Monetáris Tanács felé: jelenleg még nincs mód az NHP konstrukció megszüntetésére, de a távolabbi időhorizonton már látszik, hogy lehet majd mód a jegybanki konstrukció nélkül is érdemi vállalati hitelbővülésre. Fábián Gergely szerint ugyanakkor az NHP kivezetése időben elnyújtott lesz, ennek részleteiről egyelőre még nincs döntés.
Fertőzés-veszély
Az MNB kockázatosként minősítette a hitelportfolióban maradó nem fizető hiteleket a háztartási hiteleken belül, míg a vállalati oldalon az ingatlan projekthitelek terén lát hasonló kockázatokat. Emellett komoly kockázatot jelent szerintük a továbbra is megmaradt devizahitelek állománya – döntően gépjármű-hitelekről van szó. Ez összességében 300 milliárd forintnyi állományt tesznek ki, de sok, 250 ezer ügyfelet érintenek. Ezek közül sokan nemcsak megmaradt deviza, hanem egyéb hitelekkel rendelkeznek, amelyek emiatt megfertőződhetnek, azaz fennáll a kockázata, hogy ezeket sem tudják majd.
Ezért kellett először a jelzáloghiteleseket "megmenteni"
A rendszerben összesen 182 ezer nem fizető jelzálog-hitel szerződés van – mondta az igazgató, aki azzal kapcsolatban, hogy a köztudatban 2 milliós nem fizető állomány van, arra figyelmeztetett, hogy az érintett hitelek más fajta kölcsönök is lehetnek, illetve ezen hitelek jó része már követeléskezelőknél van, jó részük régóta. Az érintett követelések kétharmada 200 ezer forint alatti követelés, ezeket nem lehet a több milliós jelzáloghitelekkel összehasonlítani. A volumenben is a jelzáloghitelek dobnak nagyot: 2014 végén 1456 milliárd forintot tettek ki. Összehasonlítva: a teljes bankrendszerben a további, 2 millió szerződésből további 800 millió forintnyi követelés jön össze.
A nem teljesítő hitelek problémájának kezelésére a Nemzeti Eszközkezelő kvótájának emelése és a magáncsőd intézménye nagyon jó lépés, de önmagában nem tudják szektorszinten kezelni az összes problémás jelzáloghiteles gondját. Ezért javasolja az MNB az ír példát, ahol az ottani jegybank előírta a bankoknak, hogy kvótarendszerrel mérten olyan fenntartható átstrukturálásokat tudjanak kínálni az adósoknak, amelyek így tartósan fizetőképessé tudnak újra válni. A konstrukcióhoz egy banki magatartási etikai kódex is társul, amelyben a jegybank meghatározza, hogy melyik megoldásokat tekint tartós, fenntartható átstrukturálásnak. Ilyen mennyiségű problémát ugyanis nem lehet csak fedezet értékesítéssel megoldani. A megoldás nagy előnye, hogy a bank és az ügyfél együttműködésére bízza, hogy közösen megoldást találjanak a problémákra. Fábián Gergely arra is figyelmeztetett, hogy a bankok ismerik az ügyfeleket, tudják, hogy esetükben melyik megoldás a legcélravezetőbb. A kvóták teljesítésébe, a sikeres banki átstrukturálásba ugyanakkor az ír magáncsőd is beleszámít, illetve az az eset is, ha az ügyfél önként arról dönt, hogy a bankkal megállapodva értékesíti az ingatlant és így szabadul meg a tartozástól. Ugyanakkor a bankon nyomás van a megoldás-keresésben, hiszen ha nem tudják betartani a kvótát, akkor szigorúbb szabályozói követelményekkel kell szembenézniük – mondta az igazgató.
A banki mérlegekből teljes mértékben csak lassan kerülnek ki a devizahitelek, hiszen a nem teljesítő állományok két éves horizonton rendkívül lassan csökkennének. Erősebb intézkedések nélkül a bankrendszer nem tisztulna kellő gyorsasággal – ez nem csak a lakossági, hanem a vállalati hitelekre is fennáll – mondta az igazgató.
Megszüntetni a prociklikusságot
Az MNB megítélése szerint a magyar bankrendszer az egyik legprociklikusabb a régióban: a válság előtt túlzottan hitelezett, túlfűtött volt, míg a válság után nagyon visszafogta magát, a vállalati hitelezés 5-6 százalékkal csökkent – ez az egyik legrosszabb volt a régióban, de Európában is. A Növekedési Hitelprogram ezt a rendkívül káros folyamatot állította meg.
A jegybank a makroprudenciális mandátumát azért kapta, hogy ezt a prociklikusságot enyhítse. A rendszerszintű ösztönzők között találjuk a lakossági túlzott eladósodást megelőző intézkedéseket, az adósságfék-szabályokat, illetve ide tartoznak a jegybank által bevezetett új mutatók is: a devizafinanszírozási megfelelési mutató (DMM) és a devizaegyensúlyi mutató (DEM), illetve a jelzálog-finanszírozási megfelelési mutató (JMM). Ezen mutatók bevezetésének lényege, hogy a banki mérlegekben lévő kockázatokat mederbe tereljék. A devizafinanszírozáshoz kötött mutatók közül a DMM és a DEM jövő januárban lép hatályba, míg a JMM mutató pedig 2016 őszétől lép hatályba. Ez utóbbi mutató megalkotását épp a forintosítás indokolta, a gond épp a forintosítás után vált még láthatóbbá – mondta Fábián Gergely. Ezek a kockázatok a deviza lejárati eltérésből adódtak: rövid külső forrásokból finanszíroztak devizahitel-állományokat, valamint abból, hogy túlzottan rá voltak utalva a mérleg szerinti nyitott pozíció miatt mérlegen kívüli eszközökre, devizaswapokra, amelyek túlzott kockázatokat jelentettek. A JMM megszabja, hogy a jelzáloghitelek mögé 15 százalékban hosszú forrás kerüljön, ami lehet jelzáloglevél, vagy egyéb hosszú instrumentum. Ezen intézkedések lényege, hogy amellett, hogy kevésbé legyen kockázatoknak kitett a bankrendszer, enyhüljön a prociklikusság is.
Az élet igazolta, hogy szükség van egy szigorúbb szabályozói megközelítésre, az intézkedések bevezetését mindig igyekszik körültekintően meghatározni a jegybank, időt hagyva a felkészülésre és minden esetben készülnek az intézkedés költségvonzatáról szóló számítások is – válaszolt az igazgató arra a kérdésre, hogy nem túl sok-e a szabályozás.
Mikor lesz egészséges a bankrendszer?
A bankrendszer, az MNB és maga az ország is komoly lépéseket tett meg az elmúlt időszakban, amely az egészségesebb bankrendszer irányába hat, maga a forintosítás ezen az úton az egyik legnagyobb lépésnek tekinthető. A másik oldal, a fogyasztók pénzügyi kultúrájának emelkedésének mérése nehéz, de egyrészt maguk a fogyasztók is megégették magukat és óvatosabbakká váltak, a másik oldalon pedig az MNB szabályozói eszközökkel igyekszik védeni őket a túlzott eladósodástól. Emellett a jegybank fogyasztóvédelmi területe sok mindent megtesz annak érdekében, hogy a fogyasztók biztonságát és a tudatosságát növelje.
A magyar bankrendszer jelenleg a lengyelhez hasonló, miközben Csehországban 90 százalék feletti a külföldi tulajdon. Nincs a szakirodalomban olyan tudományos arány, amely meghatározná, hogy egy bankrendszeren belül mekkora a hazai tulajdon optimális aránya – mondta el egy másik kérdésre válaszolva az MNB igazgatója. Láttunk mindkét esetre negatív példát. A túlzott hazai tulajdon problémája Szlovéniában bukott ki, míg a túl sok külföldi bank visszafogott hitelezése, kivonulása erősíti a prociklikusságot – erre Magyarország is jó példa lehet.
Időt és pénzt takarítana meg a kormány vagy ennél sokkal sötétebb motivációk állnak a mögött, hogy ezután már csak külön kérésre kapnának borítékot a szavazók? 
