A földi halandók számára ez nem kevés pénz, ám a BÉT-re bevezetett 39 papír összesített (a részvények darabszámának és árfolyamának szorzatából adódó) piaci kapitalizációjának alig 2,5 százaléka - állapítja meg az mfor.hu cikke. A tavaly tavasszal, nyáron kifizetett osztalékok több mint háromnegyede intézményi befektetőkhöz, mintegy 15 százaléka a több cégben (Mol, Richter, OTP, Émász, Elmű, Rába) is tulajdonos államhoz vándorolt, csak a többi illethetett meg magánszemélyeket. Hogy pontosan mennyit, azt azért nem lehet megmondani, mert a BÉT szabályzata alapján a tőzsdei cégek csak a minimum 5 százalékos pakettet birtokló tulajdonosaikat kötelesek megnevezni.
Ám ha azt vesszük, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2018 végén 563 milliárd forint értékű BÉT-részvény felett diszponáltak hazai magánszemélyek, ami a piaci kapitalizáció mindössze 7 százalékára rúgott, s az osztalékfizetők között az együttesen 90 százaléknál is nagyobb súlyú blue chipek is megtalálhatók, akkor nem tévedhetünk nagyot, ha azt mondjuk, nagyjából 14 milliárdnyi osztalék üthette a kisbefektetők markát.
Ekkora az a bruttó összeg, ami után elvileg 15 százalék személyi jövedelemadót kellett levonni. Ez tehát összességében mintegy 2 milliárd forinttal csökkenthette volna a befektetők nyereségrészesedését, vagy fogalmazhatunk úgy is, hogy gyarapította volna az állam adóbevételeit.
Szerény költségvetési áldozat
Nagyságrendileg tehát mindössze ekkora összegről mondana le a költségvetés, ha zöld utat kapna az MNB versenyképességi csomagjának azon javaslata, miszerint a természetes személyeknek ezentúl nem kellene adót fizetni.
Ám még a 2 milliárdnál is kevesebb lehet az adóteher, hiszen bizonyára sok kisbefektető él azzal a lehetőséggel, hogy ha részvényeit tartós befektetési számlán (tbsz) tartja, akkor 3 év után csak 10 százalékos adót kell fizetnie, 5 év után pedig egyetlen fillért sem. Az MNB adatai szerint 2018 végén 331 ezer tbsz-számlán 2549 milliárd forint szunnyadt, ám arról, hogy mennyi részvény volt a számlákon és azok mennyit értek, nincs adat.
Ahhoz azonban van muníció, hogy hozzávetőlegesen megválaszoljuk a kérdést: vajon mennyire dobogtathatja meg a kisbefektetők szívét az osztalékadó eltörlése, ennek kapcsán mennyire kapnak kedvet tőzsdei részvények vásárlására, illetve bővíthetik a már meglévő portfoliójukat? Az utóbbi évek tapasztalatai alapján attól tartunk, ez a kedvezmény aligha lendíthet sokat. A magyar lakosság ugyanis meglehetősen kockázatkerülő: mint a BÉT 2018. évi stratégiai jelentéséből kiderül, tavaly év végén a teljes lakossági megtakarításoknak kevesebb, mint 2 százaléka volt tőzsdei részvényben.
Inkább az alig kamatozó bankbetét
Összességében még akkor sem fordultak a magánszemélyek a BÉT-papírokhoz, amikor a bankbetétek kamata a nullához közelített, s a befektetési alapok, valamint az állampapírok is csak néhány százalékos éves hozammal kecsegtettek. Bár a magánszemélyeknél 2018 végén lévő tőzsdei részvények értéke közel 210 milliárd forinttal haladta meg a 2010 április végit, ez kizárólag annak köszönhető, hogy ezalatt felértékelődtek a papírok. Ha ugyanis a tranzakciókat nézzük, akkor nemhogy növekedett, hanem még csökkent is - mintegy 10 milliárddal - a kisbefektetők BÉT-részvényállománya az elmúlt közel kilenc évben.
Ez különösen azért szembeötlő, mert ugyanezen idő alatt az állampapírok állománya a tranzakciók révén több mint 5 ezer milliárddal nőtt, míg az átértékelődések további 12,4 milliárdot tettek hozzá a portfoliók értékéhez. Ennél a befektetési jegyek állománya jóval szerényebben, 1820 milliárddal gyarapodott, amiből 152 milliárd köszönhető a nettó eszközértékek pozitív elmozdulásának. De, ami mindkét előbbi adatnál érdekesebb: közel 1400 milliárdnyi friss pénz érkezett a bankbetétekbe 2010 áprilisa és 2018 vége között. Úgy, hogy a lekötött betétek átlagkamata 5,31-ről 0,57 százalékra zuhant.
Versenyképes osztalékhozamok
Pedig a tőzsdei cégek által fizetett osztalékok az utóbbi években nagyon is versenyképesek voltak. A 2017-es nyereségrészesedések éves, az árfolyamokra vetített hozamai 1,5 és 10 százalék közé estek.
Nemcsak az előzmények ismeretében jelentős kihívás tehát a hazai kisbefektetőket tőzsdei részvényekbe terelni, hanem azért is, mert az MNB az államadósság devizamentesítését is meghirdette, ami a lakosság állampapírvásárlásainak fokozása nélkül elképzelhetetlen. Azt a Varga Mihály pénzügyminiszter által kitűzött célt, miszerint a kisbefektetők által birtokolt mintegy 5800 milliárd forint értékű állampapír-állomány öt éven belül megduplázódjon, a kormány az állampapírokra tett felárral próbálja elérni. Már most lehet például 5 százalék körüli éves kamattal venni állami adósságlevelet, s ez a mérték még magasabb is lehet a következő években, ha a piaci kamatok az irányadó jegybanki ráta emelése hatására elindulnak felfelé – erre az elemzők, ha nem is az idei évtől, de 2020-tól már látnak esélyt. Márpedig az utóbbi évek tapasztalatai alapján kétséges, miért tőzsdézzen a magyar, ha gyakorlatilag kockázatmentesen, viszonylag tisztes hozammal tudja fialtatni a pénzét.
Újabb patthelyzet alakult ki. 
