Változik a felügyeleti szabályozás a tőkepiaci visszaélésekről szóló rendeletek tekintetében, egyúttal szigorodik és kiterjed a büntetőjogi felelősség is. Innentől kezdve börtönbe is lehet kerülni, információterjesztők, sőt dezinformálók, fecsegők vigyázzanak, ha ők maguk vagy valaki más az információjuk alapján nyerészkedik a tőzsdén, akár hűvösre is kerülhet. A bennfentes kereskedésre és a tőkepiaci csalásra ez a szabályozás nagyjából eddig is megvolt (bár sokszor elmaradt a szankció) de a piacbefolyásolásra nem, és ez most változik.
Változott a világ
Az MNB július elejétől új rendeletet és irányelvet alkalmaz (MAR és MAD 2), ezek megfelelnek az Európai Uniós direktíváknak. Kétségtelen, hogy az elektronikus kereskedés által megnövekedett a piaci manipuláció szerepe (ezt neveztük az elektronikus kereskedés hajnalán egérvirtuózkodásnak), így ezt a szabályozásnak is követni kell.
Az információ idő előtti megosztása, szivárogtatása is sokkal egyszerűbb, és sokkal hatékonyabb lett. Régen legfeljebb szóbeszéd útján terjedhetett az ilyen infó, esetleg megjelent a másnapi újságban, de addigra már többnyire nem is volt bennfentes. Most elég egy tőzsdei fórumon bedobni egy információt vagy álinformációt, és máris nagy tömegeket lehet elérni, félrevezetni vele. Értelemszerűen ugyanezt még inkább meg lehet tenni az elektronikus sajtóban.
Kibocsátók, kiszivárogtatók
A leglényegesebb bennfentes kereskedési illetve információkezelési problémák persze leginkább maguknál a kibocsátó cégeknél merülhetnek fel, és ott el is várható, hogy ezeket szigorúan, a szabályoknak megfelelően kezeljék. Sokkal nehezebb ügy, ha egy magánszemély, mondjuk spekuláns hall valamit, aminek nem is igazán ismeri a forrását, így nem is gondolja, hogy az titkos vagy megtévesztő információ lehet, és az valahol leírja, akárcsak egy internetes chatfórumon.
A bennfentes kereskedelem legsúlyosabb esete, ha a tőzsdére bevezetett részvénytársaságnál meglévő információt valaki a közzététel előtt felhasználja, és ennek alapján köt a piacon. Mostantól hasonlóan szankcionálandó lesz a bennfentes információk jogosulatlan közzététele, vagyis kiszivárogtatása is. Ez eddig nem volt büntetendő, de most már akár szabadságvesztéssel is szankcionálható. Az is bűncselekmény lesz, ha valaki hamis információ terjesztésével próbál haszonra szert tenni (ír egy cikket, blogot hamis információval) és ez alapján kereskedik.
A szankciók
A szankciók lehetnek súlyos pénzbírság (az ügylettel szerzett haszon mértéke, ami forintban milliárdos nagyságrendű is lehet): magánszemélyeknél legfeljebb 5 millió euró (másfél milliárd forint), gazdasági társaság esetében 15 millió euró (4,5-5 milliárd forint). Emellett akár szabadságvesztésre is ítélhetik az elkövetőt, melynek bennfentes kereskedés esetében maximálisan kiszabható tétele 4 év lesz, bennfentes információk jogosulatlan közzététele esetén maximum 2 év.
A munkaadóknak is érdemes utánaszámolniuk, hogy melyikkel tudják jobban megtartani dolgozóikat. 
