Megfújhatják
Várhatóan jövő héten már lehet bitcoin futures-t, vagyis határidős ügyleteket kötni az amerikai CBOE tőzsdén, rá egy hétre pedig a CME-n is. A hírre meredeken száguld felfelé a bitcoin árfolyama, részben feltehetően azért, mert a hivatalos tőzsdei kontraktus egy olyan termék, amely biztonságban van, ellophatatlan, szemben azzal, amiből származtatják. A bitcoin maga egy olyan elektronikus jel, melyet hackerek sokszor elloptak már, most épp 60 millió dollár értékben NiceGash nevű bitcoin bányászattal foglalkozó platformról.
A bitcoint legfőképpen emiatt lehetett eddig kockázatosnak tekintetni: nincs semmilyen hivatalos szerv, amely felügyelné vagy szervezné a kereskedelmét, vagy akár csak biztonságos tárolását. Míg a hagyományos pénzt, ha bankban tartjuk, nem lophatják el, vagy ha mégis, akkor a bank fizet, ha pedig a bank megy csődbe, ott az OBA, amely 100 ezer euróig megtéríti a kárt. Ha tőzsdei részvényünk van, azt most már a KELER, az elszámolóház tartja nyilván tulajdonosonként, így szinte lehetetlen eltulajdonítani, de ezen felül ott a BEVA, amely kártérítést fizet.
Begyorsult
A bitcoin esetében ez megoldatlan, viszont ez a kockázat eltűnik, ha valaki a határidős kontraktust fogja megkötni. Onnantól kezdve már csak a bitcoin árfolyamkockázata marad, és elképzelhető, hogy sokan, akik nem merték az előbbi kockázat miatt megvenni a bitcoint, most majd megkötik a határidős ügyletet, mások pedig az ebből adódó keresletnövekedésre számítanak, de nem félnek a lopási kockázattól, és ezért hajtják most az égig az árfolyamot.
|
| Bitcoin, 3 év |
A bitcoin árfolyamemelkedése elképesztően begyorsult az utóbbi időben, klasszikus lufifújásra emlékeztet, sok szempontból az 500 évvel ezelőtti tulipánhagyma-őrülethez hasonlíthatnánk. A kriptodeviza árfolyama létrehozásától számítva 1789 nap, vagyis közel 5 év alatt jutott el ezer dollárig, 3 és fél év alatt 2000 dollárig, a további növekedés viszont már napokban mérhető: 23 nap alatt lett 3000 dollár, 62 illetve 61 nap alatt 4, illetve 5 ezer, utána már nagyjából 10 naponként ugrott egy ezrest, most pedig már néhány órába telik csak ez, így értünk el 15 ezer dollárig.
Megfoghatatlan
Magát a bitcoint sokan azért tekintik ijesztő dolognak, mert semmilyen mögöttes értéke nincs, csak egy elektronikus jel, amiből véges mennyiséget lehet előállítani, és kizárólag az a hit hajtja felfelé, hogy van mögötte valami vélt érték, mondjuk az, hogy tényleges valutaként funkcionálhat. Ezt már önmagában kizárja ez az árfolyammozgás, hisz aminek így mozog az árfolyama, abban nem lehet árat vagy bért megállapítani, szemben a hagyományos valutákkal (kivéve azokat, melyekben hiperinfláció van).
Míg a tényleges valuták mögött egy jegybank van, amely egy állammal, vagy egy államcsoporttal (eurózóna) együtt azon munkálkodik, hogy nagyjából annyi legyen az adott valutából, amennyi az adott területen kapható áruk és szolgáltatások összessége, addig a kriptovaluták esetében ilyen nincs, ha hirtelen leesik az árfolyam, nem ad érte senki semmit. A részvények mögött egy vállalat áll, a kötvények mögött egy kormány vagy egy cég fizetési ígérete, melyet a legtöbb esetben teljesítenek, a bitcoin tulajdonosa azonban senkihez nem fordulhat, ha egyszer csak egy fityinget sem akarnak majd adni érte.
Ebből a szempontból leginkább a tulipánhagyma-őrülethez hasonlít a mostani folyamat: ott egy nagyon kis belső értékkel rendelkező, itt egy belső érték nélküli termék árát hajtják az égig. Így nyilvánvaló, hogy ahogy az árfolyam bármeddig fel is mehet (maximum addig, amíg a világ összes tényleges valutáját elnyeli értékben, persze addig is csak elméletben), ugyanakkor le is eshet egészen pontosan 0-ig, ha egyszer elpárolog a bizalom.
Határidős veszedelem
Ami a határidős kontraktust illet, ott tehát már csak ez a kockázat fog fennállni, de van egy másik probléma. A határidős kontraktusok lehetővé teszik, hogy ne csak abban az értékben vegyünk vagy adjunk el valamit, amennyi pénzünk van, hanem akár a többszöröséért is. Ez még részvények, részvényindexek és devizák esetén is igen kockázatos, hisz bekövetkezhet akkora árelmozdulás is, hogy a befektető pénze többszörösét is elvesztheti, ekkor pótbefizetést követelhetnek tőle. Ez történt az elhíresült 2015 januári esetben is, amikor a sválci jegybank hirtelen elengedte a frank árfolyamát, de hajdanán a BUX piaca is ilyen volt. Az 1998-as orosz válság idején több befektetővel megtörtént ez a BÉT-en, ezért az egyik kockázatkerülő, tapasztalt befektető a határidős ügyleteket az ördög művének nevezte.
Nos, ha az ő logikájával gondolkozunk, akkor most jön az ördög műve a négyzeten, hisz maga az alaptermék is egy rendkívül kockázatos eszköz. El sem tudjuk képzelni, engedhetnek-e majd tőkeáttétet a bitcoinra, hisz ez a termék jóval nagyobbat is eshet napon belül, mint a svájci frank 2015. január 15-én, és akkor a legkisebb tőkeáttétel mellett is hatalmas lyukak, negatív egyenlegek keletkezhetnek, amelyek sok brókercéget bedönthetnek, egy méreten túl pedig az egész pénzügyi rendszert megrendíthetik.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
